177632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlőalanyvessző előállítására
3 177632 4 maradéktalanul. A kellő talajmunkák elmaradása miatt a hozamok folyton csökkennek és míg a teljes termőerőben levő telepítésről hektáronként 12 000—16 000 alanyvessző is letermelhető, pár év múlva ez 60— 65 000 db/hektárra csökken. Ilyen hozam mellett az 5 alanytermesztés már nem gazdaságos. A találmány célja gazdaságos módszer biztosítása szőlőalany nevelésére, mely a felsorolt hiányoktól mentes és alkalmas korszerű, nagyüzemi elterjesztésre. A találmány feladatul tűzte ki nagyüzemi módszerek- 10 kel, az élőmunka csökkentésével, gépimunka előtérbehelyezésével a szőlő alanyvessző előállításának növelését. A találmány lényegében alanyvessző előállítására vonatkozik huzalok és támberendezés mellett és egyik lényeges eleme, hogy az alanyvesszők tőkéit olyan sor- 15 közökkel telepítjük, hogy a sorközi művelés a mezőgazdaságban meglevő gépekkel elvégezhető legyen, azonban a tőtávolságot sűrűbbre vesszük. A művelést mintegy két méter magasságot meg nem haladó, kettős huzalpáron kialakított karokon nevelt hajtásokon folytatjuk 20 oly módon, hogy a szomszédos tőkéig érjen a két kar, amelyen csapokat alakítunk ki. A csapokból növő hajtásokat a talajfelé szabadon engedjük lecsüngeni. A lecsüngő hajtásokat a nyár folyamán gondozzuk. A gondozás abból áll, hogy az esetleg fejlődő hónaljhajtáso- 25 kát eltávolítjuk. Lombhullás után a vesszőket egy-két rügyes csapra visszametsszük, és a hajtásokat önmagában ismert módon behordva daraboljuk, osztályozzuk és az oltás idejéig tároljuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítási módját raj- 30 zok keretében részletesen ismertetjük és az 1. ábra egy telepített sort a támrendszerrel, a 2. ábra egy tőkét a lecsüngő hajtásokkal szemléltet. A találmány értelmében az eljárás foganatosításának első intézkedéseként a talajt kellően előkészítjük, a szó- 35 kásos szőlőtelepítés alá mélyszántást, trágyázást végzünk. Az így előkészített talajba négy-négy és fél méteres sorokban kihelyezzük a támrendszert, mely lényegében 1 végoszlopból és 4 tőketámokból áll. A 4 tőketám „T” alakú, melynek földbe helyezése után a talaj- 40 szinttől mért magassága két méter alatti, a „T” szártávolsága pedig másfél méter körüli, ami egyben 2 huzalív. A 4 tőketámok elhelyezése után a 3 huzalok elhelyezése következik, ami önmagában ismert művelet. A támrendszer sortávolsága a nagyobb gépi művelést, talajmunkákat, gépi talajerő utánpótlást lehetővé teszi, így a talajmunkákra fordítandó kézi munkaerő eleve feleslegessé válik. Ezután eltelepítjük a 6 tőkéket, előnyösen gyökeres vaddal, mégpedig előnyösen egy méter körüli tőtávolságra és célszerűen karó mellett megkezdjük a törzsnevelést. Eljárhatunk úgy is, hogy az előbbiekben elmondott támrendszert csak a telepítés után építjük ki. A 6 tőkékből a harmadik év végén két 5 kordonkart nevelünk ki a 3 tartóhuzalokon, melyeket a következő év folyamán tovább neveljük, míg végül kialakítjuk a termőalapot. Az éves 7 vesszőket az 5 kordonkaron neveljük oly módon, hogy az 5 kordonkarokon mindig lefelé csüngő 7 vesszőket hagyunk és az 5 kordonkaron minden évben csak egy vagy legfeljebb kétrügyes csapokat hagyunk. A lefelé csüngő 7 vesszők sorközi művelést, vegetációs időszakban vegyszeres gyomirtást is lehetővé teszik, a napfény az 5 ikerkarok közé bejut, miután azok elegendő távolságra vannak ahhoz, hogy beámyékolás ne következzék be. A vegetációs időszak végén a 7 vesszőket önmagában ismert módon betakarítjuk, és a felhasználásig ismert módon tároljuk, ill. kezeljük. A kísérletek szerint azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti művelési móddal nevelt vékonyabb alanyvesszőknél is meglepő módon a fa-bél arány kedvezőbb, mint az átlagos vagy hagyományos módon nevelt alanyvesszők fa-bél aránya, és ennek a körülménynek tudható be a kedvező oltáseredési százalék alakulása és az egészséges oltványforradás képződése. Ugyancsak meglepően kedvező volt az a körülmény is, hogy a lecsüngő hajtások hónaljhajtásokat nem vagy alig növeltek, így a tőkék tápereje teljes egészében a hajtások fejlődésére szolgált. Szabadalmi igénypont Eljárás szőlőalanyvessző előállítására huzalos támberendezés mellett, azzal jellemezve, hogy gépi művelést lehetővé tevő sorközben célszerűen gyökeres alanyokat telepítünk, melyekből előnyösen magasművelésű kordonkarpárt alakítunk ki két méter körüli magasságban elhelyezett sodronypáron és a kordonkarokon egy vagy kétrügyes csapokat hagyunk, a csapokból lecsüngő haj- 45 tásokat kötözés nélkül neveljük, adott esetben a fejlődő hónaljhajtásokat eltávolítjuk, majd a vegetációs időszak végén a vesszőket önmagában ismert módon betakarítjuk, daraboljuk, osztályozzuk és oltásra felhasználjuk. 2 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 83.6690.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 2
