177625. lajstromszámú szabadalom • Aknalemence szemcsés anyagok kiégetésére
7 177625 8 A 212 égőfej elvileg bármilyen gáznemű vagy cseppfolyós tüzelő anyag elégetésére alkalmas kialakítású lehet. A 212 égőfejek el vannak látva a 212a és 212b befúvó nyílásokkal. A 212a befúvó nyílás a 14 hűtőakna 15 távozó nyílásától kiinduló 35 légvezetéken át érkező levegőt, a 212b befúvó nyílás az 5 fölső akna 3 füstgáz kiömlő nyílása felől a 32 recirkulációs vezetéken keresztül érkező recirkuláltatott füstgázt juttatja be a 212 égő fejbe. A 3 füstgázkiömlő nyílásból kiinduló 31 szívó vezeték és a hozzá tartozó 30 szívó ventillátor távolítja el a hőtartalmát nagyrészt már elveszített füstgázokat. A 30 szívó ventillátor ennek egy részét kiengedi a szabadba, míg másik részét a 32 recirkulációs vezetékbe továbbítja. A füstgáz ez utóbbi részét a 33 recirkulációs ventillátor segíti visszajutni az aknakemencébe, pontosabban a 212 égő fejek 212b befúvó nyílásaihoz. A 21 égető téren és az alatta elhelyezkedő 13 pihentető téren már áthaladt kiégetett anyag az aknakemence tölcsérszerű 7 surrantó felülete által vezetve jut tovább lefelé a 14 hűtőaknába. A 14 hűtőakna szerkezeti fölépítése — melyet a 4. ábra mutat, — teljesen hasonló az 5 fölső aknáéhoz. Ennek is a középső szakaszát képezi a 14a légtér, és azt fogja közre két oldatról a két 14b anyagtér. A 14 hűtőakna 14c külső fala és 14d belső fala ugyancsak el van látva a 17 rostélyokkal, amelyek ezúttal is a levegőnek a 14b anyagtéren való keresztirányú áthaladását teszik lehetővé. A hütőlevegőt a 37 hűtőlevegő ventillátor szolgáltatja, és a 34 hűtőlevegő vezetéken keresztül jut a 18 hűtőlevegő bevezető csonkokon át a 17 rostélyokhoz, illetve azokon és a 14b anyagtéren áthaladva kerül a 15 távozó nyílásba. Innen viszi tovább a hűtőlevegőt a 35 légvezeték — mint már láttuk —- a 212 égő fejek 212a befúvó nyílásaihoz. Itt jegyezzük meg, hogy a 21 égető tér vagy a hozzá csatlakozó 13 pihentető tér el van látva a 12 füstgáz kieresztő nyílásokkal, amelyeken keresztül a forró füstgáz az aknakemence 21 égető terét, illetve az alatta elhelyezkedő 13 pihentető terét el tudja hagyni. A forró füstgázokat innen a 36 füstvezetékek juttatják el az 5 fölső akna 10 füstgáz belépő nyílásához. A 21 égető térből egyébként a füstgázoknak egy kisebb része közvetlenül fölfelé áramlik, és az 55b, majd 54b gázelterelő anyagtereken keresztül jut föl az 51 előmelegítő zónába, majd az 51 előmelegítő zóna 51d belső falának 6 rostélyán keresztül a 3 füstgázkiömlő nyíláshoz. A 3 füstgáz kiömlő nyílás a 2 várakozó teret alátámasztó 57 boltíves falazat és az 5 fölső akna centrális elhelyezkedésű 5a gázterének fölső lezárását képező 53 boltozat között helyezkedik el. Az aknakemencén az anyag fölülről lefelé való végighaladása során — mint láttuk — először előmelegedik, azután fölhevül, majd kiég, maradék savtartalmának elvesztése után pedig fokozatosan lehűl. így érkezik a 14 hűtőakna alján levő, a surrantószerűen kialakított 16 aknafenékkel bíró 19 gyűjtőtölcsérbe, melynek legmélyebb pontján helyezkedik el a 20 ürítő nyílás, ezen keresztül a már kellő módon lehűlt kiégetett anyagot tudjuk az aknakemencéből eltávolítani. A 20 kiömlő nyíláshoz adott esetben egy az anyag eltávolítását segítő kihúzó berendezés lehet hozzárendelve. Az aknakemence álló helyzetű önhordó építmény, amely célszerűen az alsó harmadában van megtámasztva. Az aknakemence falait acélköpeny alkotja, amely belülről ki van falazva. Ez alól kivételt képez a 4 aknatető és a 16 aknafenék, amelynek mentén az anyag még, illetve már csekély hőmérsékletű. A kifalazás célszerűen hőálló és szigetelő téglával történik. Az 5 fölső akna 52 hevítő zónájának 9 füstgázzsalui a nagy hőmérséklet miatt höálló acélból és célszerűen cserélhető kivitelben készülnek. A 9 füstgázzsalu lemezeinek dőlésszögét változtatni lehet. A 12 füstgázkieresztő nyílástól az 5 fölső akna 10 füstgáz belépő nyílásáig vezető 36 füstvezetékek célszerűen ugyancsak hőszigetelő falazattal vannak ellátva. Az 51 előmelegítő zóna kisebb hőmérséklete miatt a 6 rostélyokat nem szükséges hőálló acélból készíteni. A 6 rostélyoknak elsősorban az a szerepük, hogy az 51b anyagtéren áthaladó füstgáz számára utat nyissanak, másrészt megakadályozzák, hogy az anyag az 51b anyagtérből oldalirányban kiessék. Ez utóbbi szerepük az 52 hevítő zóna 9 füstgáz zsaluinak is megvan. A 21 égető tér — mint láttuk — egyenáramú, és így a legnagyobb hőmérsékletű gázokkal a legkevésbé kiégett anyag találkozik. Ezért a termék nem tud túlhevülni és a kis olvadáspontú komponensek sem tudnak kiolvadni. A kiégés folyamata a 13 pihentetőtérben fejeződik be, amelyben ugyancsak még nagy hőmérséklet uralkodik. A lefelé továbbhaladó anyag a 14 hűtőaknában fokozatosan veszíti el hőmérsékletét. Az itt elhelyezkedő 17 rostélyok szerepe ugyancsak megegyezik az 5 fölső akna 6 rostélyainak szerepével. A 14 hűtőaknából egyébként a hűtőlevegő egy része primer, egy másik része szekunder levegő formájában jut a 211 tüzelő kamrák 212 égő fejeihez. A találmány szerinti aknakemence elsősorban mészkő, magnezit, dolomit, agyagpala és különböző ércek 1200—1300 C° közötti hőmérséklet tartományban való kiégetésére látszik jól alkalmazhatónak. Az aknakemence méreteit a kiégetendő anyag tulajdonságai szemcseméretre, mennyiségre és a tüzelő anyag jellege határozza meg. Működtetése kézi, félautomatikus és automatikus úton egyaránt történhet. A kézi és a félautomata üzemmód esetén az aknakemence kezeléséhez egyetlen ember elegendő műszakonként. A tapasztalatok szerint az aknakemence a befektetett energiát jól hasznosítja (kis füstgáz hőveszteségek és ún. „falveszteségek” lépnek csak föl). A berendezés minden része könnyen hozzáférhető, és ennek köszönhetően a karbantartási munkák is egyszerűen, gyorsan és olcsón végezhetőkel. Szabadalmi igénypontok 1. Aknakemence szemcsés anyagok kiégetésére, amelyben az anyag egy fölső adagoló nyílástól kiindulva egy alsó ürítő nyílás irányában gravitációs úton fölülről lefelé halad, a kiégetés az anyag végighaladása során megy végbe, az akna kemence az anyag haladási értelmét tekintve sorrendben előmelegítő zónát, hevítő zónát, ezeket követő égető teret, valamint az égető tér után elhelyezkedő hűtő zónát tartalmaz, az égető térből távozó füstgáz hőtartalmának jelentős részét az égetendő szemcsés anyagnak átadva azt előmelegíti, az égetéshez szükséges levegő pedig a már kiégetett anyag mentén fölmelegedve azt jelentős mértékben lehűti, az égető tér részét képező tüzelő kamra a tüzelő anyagot és az égést tápláló levegőt az égető térbe bejuttató egy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
