177619. lajstromszámú szabadalom • Préselt idomdarabokból összeállított egymásra rakható láda

3 177619 4 lyedések következtében nagy felfekvési felület jön létre a rakodásnál fellépő nyomás felvételére és átadására. Ez az alak továbbá nagyobb tűrést tesz lehetővé az egy­másra rakásnál és előállítási technika tekintetében is előnyöket nyújt. A találmány további előnyös jellemzőit az igénypon­tok tartalmazzák, ezeket az 1—8. ábrák alapján köze­lebbről ismertetjük. Az ábrák a következők: 1. ábra: Az új láda perspektivikus ábrázolása az egy­másra helyezett ládák közül az alatta levő láda egy rész­letének feltüntetésével. 2. ábra : A halomban egymás mellé helyezett két láda egymáshoz érő sarkainak keresztmetszete. 3. ábra: A halomban egymás mellett álló két láda egy­máshoz érő falainak hosszanti metszete. 4. ábra : A ládakeret lapjain az erőzáró sarokkötés megoldása. 5. ábra: A sarokkötés egy másik megoldása. 6. ábra: Műanyagpánt. 7. ábra: A 6. ábra szerinti műanyagpánttal létreho­zott erőzáró sarokkötés megoldásának keresztmetszete. 8. ábra : A műanyagpánt helyén a 7. ábra szerinti sa­rokkötés hosszmetszete. Amint az 1. ábrából kitűnik, a ládakeret négy, lénye­gében egyforma 2 lapból tevődik össze, amelyek a kész ládánál az 1 sarkoknál össze vannak egymással kötve erőzáró kapcsolattal, továbbá, amelyekbe a 4 alaplap és adott esetben a fedél van behelyezve. A lapoknak a ládakeret sarkainál képződő élei a 2. ábrán látható módon vannak kiképezve. A sarkoknál levő részeken a 2 lapok egész szélességükben az 5 be­mélyedésekkel vannak ellátva, azaz a lapok befelé haj­lanak és egy meghatározott hosszúságban egyenesen továbbhaladnak, majd ezután újból derékszögben elfor­dulnak és a végpontban végződnek. A 7 oldalfalak felületét — amint ez a 3. ábrán látha­tó — a hosszanti élekkel párhuzamos szalagszerű 8 be­ugrások törik meg, amelyeket a 9 nyílásokkal látha­tunk el. A láda ennek a kiképzésnek a következtében a lemez­vastagság megnövelése nélkül is különösen merev a sar­koknál, melyek a halomba rakás esetén az erőt felveszik és viszonylag nagy nyomásigénybevételt tud elviselni. Ennek következtében az ilyen ládákból sokat lehet egy­másra rakni. Ezen kívül az oldallapok éleinél levő 5 bemélyedések és a 7 oldalfalfelületek előzőleg ismertetett kiképzése következtében a ládahalomban a 10 függőleges és a 11 vízszintes csatornák alakulnak ki, amelyekkel a láda­halomban összefüggő csatornarendszer jön létre, ame­lyeken keresztül a friss levegő áramolhat és ily módon a ládák, valamint ezek tartalma állandóan szellőzhet és lehűlhet. Ha a 7 oldalfalfelületeken vannak 9 nyílások, akkor a ládák belseje is csatlakozik a csatornarendszer­hez. Ezen kívül a 2 oldallapok felső élénél a 13 peremmel ellátott 12 vályú van, amely — amint ez a 3. ábrából ki­tűnik — oly módon van kapcsolatban a befelé eltolt 3 alsó peremmel, hogy ezáltal a ládák egymásra helyezé­sénél alakzáró kapcsolat jön létre, úgy hogy a halomba rakott ládák egymáshoz képest nem csúszhatnak el. Az oldallap alsó- és felső peremének ilyen kiképzése ezen kívül még elegáns és egyszerű lehetőséget nyújt a 4 alap­lap és a 6 fedőlap rögzítésére. Az oldallapok vízszintes éleinek ábrázolt megformálásával létrejön a 12 vályú, amelybe a láda 4 alaplapja és a 6 fedele alakzáróan bele­illeszthető vagy belepattantható. Az új láda arra is nagyon alkalmas, hogy helytakaré­kos módon szállítsuk és csak az első felhasználás helyén állítsuk össze. Ehhez úgy az egyes oldallapokat, mint a láda alaplapjait és adott esetben a fedőlapjait kötegelve szállíthatjuk és — gyümölcs, vagy zöldséges ládakénti alkalmazás esetén — a termőföldön oly módon állítjuk össze, hogy az oldallapokat a sarkaiknál pántokkal kap­csoljuk össze. Lehet azonban a ládakereteket oly módon előkészítve is kötegelni, hogy a négy sarokéi közül már hármat 14 huzalgyűrűvel (5. ábra) mozgathatóan összekapcsolunk úgy, hogy az egyik sarkánál nyitott ládakeretet laposan valamely sík alapra fektethetjük. Azokon a helyeken, amelyeken az élek 5 bemélyedéseit a 14 huzalgyűrűk összetartják, a peremek egymásra fekvő belső felületein a 20 üregek vannak kialakítva, amelyek az egymásra fekvő peremek esetében a 14 huzalgyűrűk végeit befo­gadó üreget képezik. Azokon a helyeken, amelyeken a 14 huzalgyűrűk a peremeken áthatolnak, az 5. ábrán fel­tüntetett kiviteli példa esetében, nincsenek nyílások. A 14 huzalgyűrűk behelyezésekor ezeknek a végeit át kell szúrni a peremen. Erre a célra az átszúrandó helye­ken a 15 áttörési helyet lehet kialakítani elvékonyítás, vagy a perem helyi összenyomása alakjában. Az oldallapok peremének erőzáró összekötése a ne­gyedik sarkon rugóacélból készült kapoccsal, mint pél­dául rugópánttal (4. ábra) történhet. A 17 rugópánt alakzáró kapcsolásához az 5 bemélyedésen, amint ez a 4. ábrából kiderül, a 16 mélyítéseket kell kiképezni. A 17 rugópánt helyett azonban valamilyen kemény, me­rev anyagból, például fémből levő átnyomható szöge­cset is lehet alkalmazni. Ezeket egyszerűen az egymáson fekvő peremeken áttoljuk és ezután szétfeszítjük, illetve körbeperemezzük. Az áttolás célszerű módon az áttörési helyeken történik, amelyek az előzőkben már említett módon vannak kiképezve. Az oldallapok peremeinek összekötésére azonban mindegyik saroknál alkalmazhatjuk a 18 kapcsokat is olyan műanyagpántok alakjában — amint ezt a 6. ábra vázolja fel — amelyeknek mindkét csuklósán kapcsolódó fele a 19 csomóval van ellátva. Amint a 7. és 8. ábrán látható, az oldallapok peremei­nél a sarokkötéseknek ez a kiképzése oly módon van ki­alakítva, hogy ez nemcsak a rajtuk kiképzett 20 mélye­désekkel, hanem a 21 nyílásokkal is el van látva. Amikor két oldallapot a sarkaiknál erőzáróan össze kell egymással kapcsolni, akkor a 18 műanyagkapocs 19 csomóit belenyomjuk a laposan egymás mellett fekvő 2 oldallapok 21 nyílásaiba. Amikor az egymással ily módon legalább a három sarkánál összekapcsolt oldal­lapokat a sík helyzetükből ládakeretté állítjuk Össze, akkor egyrészt a 18 műanyagkapocs vékonyított kikép­zésű 22 kötőszakasza megnyúlik, másrészt pedig a kampóalakú 19 csomók most véglegesen a nyílás pereme mögé pattannak be. A ládakeret oldallapjai maguk is előnyös merevséggel rendelkeznek, mert egyebek mellett a bemélyedések is falmerevítésként hatnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents