177601. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 6-piperidino-2,4-diamino-pirimidin-3-oxid előállítására
7 177601 8 (0,04 mól) 6-toziloxi-2,4-diamino-pirimidint és 8 g (0,04 mól) 86%-os 3-klór-perbenzoesavat lOOOmldiklór-metánban, majd keverés közben 6 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután 35 ml telített nátrium-karbonát-oldattal, és 3 x 25 ml vízzel mossuk a diklór-metános oldatot. Szárítás után bepároljuk a kristályosodás megindulásáig. Hűtést követően a kristályokat szűrjük, és hideg diklór-metánnal mossuk. így 6,8 g (46,2%) tiszta 2-imino-3-(3-klórbenzoiloxi)-4-amino-6- -(4-toluolszulfoniloxi)-pirimidint nyerünk, op.: 159— 164 °C. (A diklór-metános réteg lúgos mosóoldata feldolgozható, etilacetáttal extrahálva 2,64 g (22%) 6-toziIoxi-2,4- -diamino-pirimidin-3-oxidot nyerünk, amelyet az 1. példa (3) részében leírtak szerint reagáltathatunk piperidinnel.) Analízis CI8H15N4OsSC1 (Ms. 434,873) képlet alapján: számított: C 49,71, H 3,48, N 12,88, S 7,38, Cl 8,15%. talált: C 49,54, H 3,88, N 12,80, S 7,23, Cl 8,12%. Ultraibolya spektrum: Xjjj£H=325 nm (lg 2=3,73). Infravörös spektrum: (KBr): íímáÍ=3430, 1695, 1640 1575, 1385 cm-'. (2) 6-piperidino-2,4-diamino-pirimidin-3-oxid Keverővei és visszafolyató hűtővel felszerelt 500 ml-es gömblombikba bemérünk 130 ml piperidint és 0—5 °C- ra hűtjük. A vízmentes piperidinhez hozzáadunk 21,7 g (0,05 mól) 2-imino-3-(3-klórbenzoiloxi)-4-amino-6-(4- -toliI-szulfoniloxi)-pirimidint. Az elegyct 3 órán 0—5 °C között és 3 órát 100 °C-on keverjük, majd a piperidint vákuumban lepároljuk. A regenerált piperidin egy következő reakcióhoz felhasználható. A maradékot 80 ml 5%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal szobahőmérsékleten fél órán át keverjük, majd szűrjük, vízzel mossuk. A kapott kristályokat 50 ml benzollal szobahőmérsékleten ismét fél órán keresztül keverjük, majd szűrjük, benzollal mossuk. így 6,7 g (65%) tiszta 6-piperidino-2,4-diamino-pirimidin-3-oxidot kapunk, op.: 264— 266 °C. 6. példa (1) 2-imino-3-(3-klórbenzoiloxi)-4-amino-6- -(4-tolilszulfoniloxi)-pirimidin Feloldunk szobahőfokon 1000 ml acetonban 15 g, az 1. példa (2) részében leírt módon nyert (0,05 mól) 6-toziloxi-2,4-diamino-pirimidin-3-oxidot, majd keverés közben 9,0 g (0,05 mól) 3-klór-benzoil-klorid 50 ml acetonban készült oldatát adjuk hozzá. Az elcgyet másfél órán keresztül keverjük, majd 5,25 g (0,052 mól) trietilaminnak 50 ml acetonban készült oldatát csepegtetjük hozzá. A kb. 30 °C-ra melegedett elegyhez addig adagolunk 30 °C-os vizet, míg az enyhén megzavarosodik (ehhez körülbelül 1300 ml víz szükséges), majd 0—3 °C-ra hűtjük. A kivált kristályos terméket szűrjük, aceton-víz 1: 1 elegyével mossuk, szárítjuk. így 18,4 g (84,6%) acilezett terméket nyerünk, op. 155—158 °C. A továbbiakban az 5. példa (2) részében ismertetett módon járunk el. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás (1) képletű 6-piperidino-2,4-diamino-pirimidin-3-oxid előállítására (II) képletű 6-hidroxi-2,4-diamino-pirimidinből, azzal jellemezve, hogy a) az adott esetben ciánecetészterből és guanidinből in situ előállított 6-hidroxi-2,4-diamino-pirimidint egy (V) általános képletű szulfonil-halogeniddel, ahol R jelentése fenil-csoport, legfeljebb három 1—4 szénatomos alkil-csoporttal szubsztituált fenil-csoport vagy 1—4 szénatomos alkil-csoport, hal jelentése halogénatom reagáltatjuk, a kapott (III) általános képletű szulfonsavésztert, ahol R jelentése a fenti, protikus oldószerben 0—25 °C-on halogénperbenzolsavval kezeljük, és a képződő (IV) általános képletű N-oxidot, ahol R jelentése a fenti, vagy aa) közvetlenül piperidinnel reagáltatjuk, vagy ab) egy (XI) általános képletű karbonsavhalogeniddel, ahol R' jelentése halogénatommal szubsztituált fenil-csoport, hal jelentése halogénatom, acilezzük, és a kapott (IX) általános képletű vegyületet, ahol R és R' jelentése a fenti, piperidinnel reagáltatjuk; vagy b) a 6-hidroxi-2,4-diamino-pirimidint egy (V) általános képletű szulfonil-halogeniddel, ahol R jelentése az a) változatnál megadott, reagáltatjuk, a kapott (III) általános képletű szulfonsavésztert, ahol R jelentése a fenti, aprotikus oldószerben 20—50 °C-on egy (X) általános képletű perkarbonsavval, ahol R'jelentése az a) változatnál megadott, reagáltatjuk, és a kapott (IX) általános képletű vegyületet, ahol R és R'jelentése a fenti, piperidinnel reagáltatjuk. (Elsőbbsége: 1979. IX. 4.) 2. Eljárás (I) képletű 6-piperidino-2,4-diamino-pirimidin-3-oxid előállítására (II) képletű 6-hidroxi-2,4-diamino-pirimidinből, azzal jellemezve, hogy az adott esetben ciánecetészterből és guanidinből in situ előállított 6-hidroxi-2,4-diamino-pirimidint egy (V) általános képletű szulfonil-halogeniddel, ahol R jelentése fenil-csoport, 1—4 szénatomos alkil-csoporttal szubsztituált fenil-csoport vagy 1—4 szénatomos alkil-csoport, hal jelentése halogénatom, reagáltatjuk, a kapott (III) általános képletű szulfonsavésztert, ahol R jelentése a fenti, protikus oldószerben 0—25 rC-on halogénperbenzolsavval kezeljük, és a képződő (IV) általános képletű vegyületet, ahol R jelentése a fenti, piperidinnel reagáltatjuk. (Elsőbbsége: 1978. X. 27.) 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a 6-hidroxi-2,4-diamino-pirimidint a ciánészterből és guanidinből történő előállítási reakcióelegyéből való elkülönítés nélkül alkalmazzuk a szulfonilezési reakcióhoz. (Elsőbbsége: 1978. X. 27.) 4. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy (V) általános képletű szulfonilhalogenidként p-tolil-szulfonilkloridot alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1978. X. 27.) 5. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy (V) általános képletű szulfonilhalogenidként fenil-szulfonilkloridot alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1978. X. 27.) 6. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy (V) általános képletű vegyiiftstként metil-szulfonilkloridot alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1978. X. 27.) : ' 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
