177593. lajstromszámú szabadalom • Hűtőberendezés belsőégésű motorhoz

9 177593 10 nál körülbelül 120 C°, amely esetben a nyomást a 144 túlnyomás-szelep határozza meg, 120 C° fölötti minden további hőmérsékletnövekedésnél 1,05 bar állandó nyo­máson nyomáscsökkentés jön létre (FC vonal mentén). A 4. ábra szerint 212 túlnyomás-szeleppel kialakított hűtőberendezés nyomás/hőmérséklet diagramja a 6. áb­rán AGHFC vagy AG'HFC vonalakkal van föltüntetve. Mintegy 5 C° hőmérsékletnél a beállítható 212 túlnyo­más-szelep nyitási nyomása mintegy 0,14 bar (G''j. Amikor a belsőégésű motor hideg indulástól körülbelül 5 C°-on melegszik, a hűtőberendezésben levő nyomás a hűtőberendezés karakterisztikája következtében G vagy G' pontra nő, amely a G"H vonalon levő pont nyomá­sának és a hűtőberendezés hőmérsékletének felel meg. A G"H vonal a szelep túlnyomási viszonyait 5 C és 107 C° közötti hőmérsékleteken mutatja. A GH vonal vagy G 'H vonal a berendezés karakterisztikáját is meg­határozza, amelynél a hűtőberendezést a 212 túlnyomás­szelep segítségével növekvő nyomásnál körülbelül 107 C° hőmérsékletig (H) vezéreljük. Ennél a hőmérsékletnél a 230 csőmembránban és 224 mérő tapintóban levő egész nyomóközeg kezd elgőzölögni, illetve elpárologni, úgy­hogy a csőmembránban és a mérő tapintóban a gőz­nyomás nagyon gyorsan nő, kis hőmérsékletnövekedés­nél is a tényleges túlnyomás nagyon gyorsan nő mind­addig, amíg létre nem jön egy maximális, 107 C°-os tar­tályhőmérséklet, amelyet a 228 mérőballon észlel (HJ). 107 C°-nál nagyobb hőmérsékletnél a tényleges hűtőbe­rendezés nyomás a 212 túlnyomás-szelep segítségével gyorsabban nő (HJ), mint a HF vonal szerinti hűtőbe­rendezés nyomás. Körülbelül 10,5 kp/cm2 hűtőberende­zés nyomásnak és körülbelül 120 C3 tartályhőmérsék­letnek megfelelő F értéknél a 138' nyomósapkában nyílik a 144' túlnyomás-szelep annak érdekében, hogy a hűtőberendezésben nyomáscsökkenés jöjjön létre, és így a hőmérséklet növekedése már nem okoz további nyomásnövekedést (FC). A HF vonal a hűtőberendezés nyomás/hőmérséklet viszonyának olyan részét mutatja, ahol nincs nyomáscsökkentés. A HJ vonal meredeksége az egész hűtőberendezés kialakításától függ. A 6. ábra túlnyomás-szelepekkel kialakított olyan hűtőberendezés különböző paramétereit mutatja, amely révén a belsőégésű motor hosszabb élettartamát lehet elérni. A nyomás/hőmérséklet viszony figyelembevételé­vel készített, ilyen hűtőberendezéssel azt érjük el, hogy a viszonyt meghatározó diagram vonal a VP gőznyomás diagramnak felel meg. A nyomás/hőmérséklet vonalnak nem kell a VP vonalhoz teljesen hasonlítani, ezzel nem kell azonosnak lenni, úgyhogy az elpárolgási, elgőzöl­­gési folyamatnál föllépő kedvezőtlen befolyások kikap­csolhatok. Egy alacsonyabb nyomásszintnek egy meg­határozott hőmérsékletig egy magasabb nyomásszintre való változtatása lehetővé teszi a belsőégésű motor na­gyobb feltöltését, mivel egyidejűleg az ilyen kialakításnál a hűtőberendezés kapacitása is növelhető. A kettős nyo­mással dolgozó hűtőberendezés például a 3. ábra szerint úgy van kiképezve, hogy a hűtőközeg a fölső 40 tartály­ban körülbelül 110 C° hőmérsékletre tud fölmelegedni, amely esetben a maximális munkanyomás 0,49 bar-ról (7 psi) 1,05 bar-ra (15 psi) nő. A nyomás növekedése kö­vetkeztében a hűtőközeg gőzhőmérséklete is nő, minek eredményeként a hűtőberendezésben a párolgás késlel­tetést szenved. Ennek eredményeként nagyobb munka­hőmérsékletek alkalmazhatók káros párolgás nélkül, és Így a hűtési kapacitás megnő, mivel a radiátornál a hűtő­közeg és külső levegő hőmérséklete közötti különbség szintén megnő. A 4. ábra szerinti, fokozat nélkül állítható nyomású hűtőberendezés révén a belsőégésű motornál nagyobb kimenő teljesítményt lehet elérni. A nagyobb kimenő teljesítmény azáltal érhető el, hogy a hűtőközeg hőmér­­séglete nő és a munkanyomás, túlnyomás progresszíven nő, és ebben az esetben a munkanyomás a hűtési szük­séglet növekedésének függvénye. A túlnyomásos hűtőberendezés mindkét példájánál a hűtőberendezés úgy van kialakítva, hogy a hűtőközeg tartályhőmérséklete a belsőégésű motor kritikus hőmér­sékletének felel meg, ami körülbelül 107 C° és 120 C° között van. A nyomás/hőmérséklet viszony diagramja (a 6. ábra szerinti EF és HF vonal) párhuzamosan fut a hűtőközeg gőznyomás diagramjának vonalával (a 6. áb­rán VP vonal) és ezáltal a hűtőközeg késleltetett párol­gása következik be legalább akkor, ha a hűtőberendezés­ben uralkodó nyomás az 1,05 bar értéket átlépi, mivel a maximális túlnyomás a megfelelő túlnyomás-szelepet nyitja. Ezen a helyen a nyomás/hőmérséklet viszony vo­nala megközelítően vízszintes. A hőmérsékletnek min­den további növekedése nyomóközeg veszteséget okoz. Szabadalmi igénypontok 1. Hűtőberendezés belsőégésű motorhoz, amely zárt és amelynek hűtőközeget tartalmazó tartálya és legalább egy túlnyomás-szelepe van, amely a hűtőberendezés egy meghatározott nyomásának túllépése esetén a nyomást a tartályból kibocsátja, azzal jellemezve, hogy a tartáiy­­lyal (40) hűtőközeges kapcsolatban álló és a tartály­nyomást előre meghatározott maximális érték elérésénél kibocsátó második túlnyomás-szelepe (76, 212), vala­mint a túlnyomás-szelepet befolyásoló, a túlnyomás-sze­leppel kapcsolódó állítótagja, hőre érzékeny állítótagja (72), illetve mérő tapintója (224) van. 2. Az 1. igénypontban meghatározott hűtőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy normál körülmé­nyek között záró helyzetben levő, meghatározott, be­állítható maximális nyomás létrehozására előfeszíthető, a hőmérséklettől függően az AGHEFC vonalnak megfe­lelően növekvő nyomástól függően nyíló, a tartálynyo­mást kibocsátó második túlnyomás-szelepe (212) van. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott hűtőbe­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőre érzékeny állítótagnak (72) a hűtőközeg hőmérsékletét érzékelő, mérőballonból (112) és állítótagból, illetve bal­lonból (114) álló energiaátalakítója van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatáro­zott hűtőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartálynyomást egy fölső maximális értékre kor­látozó első túlnyomás-szelepe (144) és a tartály nyomást egy az előbbi értéknél kisebb értékre csökkentő második túlnyomás-szelepe (76) van. 5. Az 1. igénypontban meghatározott hűtőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőre érzékeny állítótagban (72) a hűtőközeg tartályból (40) második túlnyomás-szelephez (76) áramlását megszakító, az át­­ömlő nyílást lezáró O-gyűrűje (124) van. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében meghatáro­zott hűtőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második túlnyomás-szelepnek (76) lebocsátó cső­vezetékként szolgáló nyílása (88) van, amely a tartályhoz 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents