177565. lajstromszámú szabadalom • Kőkiválasztó szemestermény-mosó és nedvesítőgép
3 177565 4 vábbító szállítócsigába vezetik, itt a forgó szállítócsiga olyan mozgasviszonyokat hoz létre, hogy a búzaszemekkel azonos nagyságú kődarabkák leülepednek és egy ellenkező szállítási irányú szállítócsigával gyűjtőhelyre jutnak. Útközben a búzaszemeknél könnyebb anyagok, mint amilyen a pely va, golyóüszög stb., fölemelkedik a forgóörvénvlő-haladó viz felszínére, ahonnan egyszerű terelövel eltávolíthatók. Az út végén a második munkaszakasz következik. Következőleg a víz és a búza együttesen az összetett búzamosógép függőleges centrifugájába folyik. A centrifuga alsó egyharmada zárt köpenyű, a felső kétharmad viszont lyukasztott köpennyel van ellátva. A második műveletsor tehát a kövektől és a könnyű anyagoktól megtisztított búza mosásával folytatódik. Majd — mivel a centrifuga fölfelé emeli a terményt a lyukasztott köpeny mentén fokozatosan csökken a búza felületére tapadt víz. Végül a mosott búza, közelítőleg 1,5—3,5% nedvességgel gyarapodva, a centrifuga felső végén távozik a gépből. Az összetett búzamosógépben 1—2 1 tiszta vizet vezetnek minden kp mosandó búzára. Mivel a búza a víz egy hányadát magába szítja, az említett vízmennyiségnél kevesebb víz távozik a gépből. Az ellenáramos kőkiválasztónak, s vele együtt a több részes búzamosógépnek hibájául az róható fel, hogy a vízfogyasztás fölöttébb nagy volt. Például, ahogyan F. Baugmertner: Handbuch des Mühlenbauses und der Müllerei, Berlin, 1922. 2. Auflage. I. Band, 113. p. c. munkából megállapítható, a kőkiválasztó és nyomában a mosóberendezés 5,7—7,2 1/kp vizet fogyasztott a búzamosáshoz. A régi, idézett kőkiválasztó munkájának elemzésével kimutatható. miszerint a nagy vízfogyasztás főképpen a dinamika törvényeinek figyelmen kívül hagyása miatt volt lehetséges. Nevezetesen, a szemes termény szabadeséssel felgyorsulva, tehát tetemes mozgásenergiával hullott a vízbe. A szembe áramló víznek tehát először a terményszemeket kellett lefékeznie. Ezt követően — a kődarabkákat aláejtve — a víz és termény együtt távozott a centrifugába. Ezeknélfogva a terményegyedek megállítása, majd vízirányba indítása csak jókora víztöbblettel folytatódhatott. A jelenleg ismert, manapság is használt kombinált búzamosógépekben a termény és vele azonos nagyságú kövek elválasztásánál a fajsúlykülönbségből adódó törvényszerűség érvényesül. Számszerűen kifejezve: a búza fajsúlya 1,35 kp/dm3 a kődarabkák fajsúlya 2,0 kp/dm3. Mindemellett a búza lebegési sebessége vízben 0,23—0,26 m/sec. Ahhoz tehát, hogy az egészséges búzaszemek ne keveredhessenek a leülepedő kődarabkák közé, a lebegési sebességnél nagyobb sebességi viszonyokat kell létrehozni. Az ismert hazai és külföldi összetett búzamosógépekben a szállítócsigák 0,5—0,7 m/sec sebességgel szállítják a terményt a centrifugába. E tényekből következik, hogy az összetett búzamosógép szállítócsigája vagy szállitócsigái 6—20-szor több vízzel dolgoznak, mint a gépbe vezetett tiszta víz. Ennek következtében még a legújabb típusú öszszetett búzamosógépeket is úgy szerkesztik, hogy a mosóvíz legnagyobb hányada körben jár. így — függően a típustól és a gépnagyságtól — 1 kp búza mosásához 6—201 víz szükséges, de csak 1—21/kp tiszta vizet vezetnek a gépbe. Ugyan próbálkoznak utólagos permetezéssel („öblítéssel”), ez azonban — a mindenütt érvényesülő takarékosság miatt — nem segít az összetett búzamosógépek legnagyobb hibáján. Nevezetesen azon a tényen, hogy a szemestermen}!, különösen az étkezési búzát folytonosan szenynyes vízben mossák. Ezzel a hibával magyarázható az a meglepő vizsgálati eredmény, mely szerint a búza egészségi állapotától függően mosás után nagy óbb a búza felületén a csíraszám, mint a mosás előtt volt. Megjegyzendő, hogy a kombinált búzamosógépek általában csak 0,4—0,6% ködarabka eltávolitásra alkalmasak, bár a kőmennyiség esetenként 2,0%-nál is nagyobb. Ez a hátrány a cirkuláltatott szennyesvíz mellett — abból származik, hogy a mosócsiga sebessége állandó és túlságosan nagy ahhoz, hogy a teljes szeparáció, megvalósuljon. A találmány célja olyan gyors, egyszerű kivitelű, folyamatos üzemű, a réginél könnyebb és olcsóbb szemestermény mosógép előállítása, amely az igénybevételt jobban bírja, üzembiztos, alkalmas a kövek és a könnyű anyagrészek elkülönítésére, mind a kőkiválasztás, mind a mosás folyamatánál állítható, folyamatosan tiszta folyadékban vagy vízben mos, továbbá búza esetében a vízfogyasztás nem haladja meg az 1,5 —2,5 1/kp nagyságrendet. Mindezen túl, a kőkiválasztó nélkül, a gép alkalmas a szemestermény, különösen a búza, intenzív nedvesítésére. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a mosandó termény kellően — előnyösen folyadékban — felgyorsul, majd a gyorsító közeggel telt készülékben lefékeződik, akkor a fajsúly különbség alapján a nehezebb anyagrészek elkülönülnek a könnyebbektől és a mindkét anyagnál könnyebb anyagrészek a felszínre emelkedve elúsztathatok, az egészséges szemestermény és a gyorsítófékező közeg a kijelölt helyre, előnyösen centrifugába vezethető. De mert a kőszemcsék mennyisége és fajsúlya változó, a kiválasztás folyamatának is állíthatónak kell lennie. A találmány hengeres vagy kúpos alakú centrifugája azon a felismerésen alapul, hogy a folyadéktakarékos mosás eredményessége és eredménye a gép dőlésszögével állítható és megvalósítható, miszerint a mosócentrifugában a folyadékszint és a folyadékban eltöltöct idő nem folyadékmennyiséggel és úthosszái szabályozható, hanem a centrifuga dőlésszögének változtatásával, és egyben megmarad az ismert és alkalmazott folyadékmennyiséges szabályozás is. Továbbá a találmány azon a felismerésen alapul, hogy kőkiválasztó nélkül, a gépet vízzel működtetve, elő- és utó-vízbefecskendezést alkalmazva, a dőlésszög változtatásával, a fölös vízmennyiség lecentrifugálásával, különösen igen száraz (8—10% nedvességű) szemestermény esetében, létrehozható az intenzív nedvesítés, amely hasonlítható az enyhe mosáshoz. Következésképpen a gép használható mind a mosáshoz, mint az intenzív nedvesítéshez. A találmány szerinti kőkiválasztóban venturi-csőbe vezető terelőlemez, és csőre csatlakozó fúvókák vannak elhelyezve, a venturi-cső kimenete után a kőkiválasztó belső terét két részre osztó lemez van elhelyezve, a lemez előtti térrész alul ajtóval van ellátva, a lemez utáni térrész alsó részén kifolyónyílás, felső részén pedig túlfolyó van kialakítva ; a szemesterménymosó- és nedvesítőgép csuklós talp körül állítható lejtős helyzetű, továbbá a gép egy alsó zárt házrészt, egy középső perforált köpenyrészt és egy felső zárt házrészt tartalmaz, az alsó zárt házrészen befolyónyílás van kialakítva, a középső perforált köpenyrész burkolata vízelvezető nyílással rendelkezik, és a felső zárt házrész a szemestermény számára nyílással van ellátva. A mellékelt rajz a találmány szerinti gyors mosó- és nedvesítőgép példaképpeni kiviteli alakját ábrázolja. A rajzon feltüntetett kiviteli alaknál a gyors mosó- és nedvesítőgép két nagyobb, elkülöníthető egységre tagolható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
