177543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsuk tartalmú műbőr alapréteg előállítására

3 177543 4 keverékadduktumai, polialkil- illetve -aril-sziloxánok és etilén-diamin-poliéter-adduktumok. Vulkanizáló szerként például kénből, cink-oxidból és a vulkanizálást gyorsító anyagból álló diszperziós keverékek alkalmasak. A reakcióképes polimerizátumok esetében, amelyek általában kén és vulkanizálást gyorsító anyag nél­kül térhálósodnak, térhálósító szerként melaminnak, kar­­bamidnak vagy fenolnak formaldehiddel képzett konden­zációs termékei vagy fém-oxidok jönnek számításba. Előnyösen azonban olyan polimerizátumokat alkalma­zunk, amelyek nem rendelkeznek térhálósodásra képes csoportokkal. E polimerizátumok térhálósodásához a ta­lálmány értelmében a latexhez előnyösen diszperzió vagy paszta formájában a vulkanizáláshoz alkalmas keveréket adunk. Ez a paszta víz mellett diszpergátort és ismert töl­tőanyagokat, például titán-dioxidot, szokásos vulkanizáló szereket, például ként és cink-oxidot, valamint a talál­mány szerint a vízben nem oldható, vulkanizálást gyorsító anyagon kívül egy igen gyorsan ható, vízoldható vulkani­zálást gyorsító anyagot tartalmaz. A gyorsan ható vulkanizálást gyorsító anyag jelenléte igen fontos. Ilyen anyagként előnyösen a ditiokarbamin­­sav különböző vízoldható nátrium- vagy ammónium-sói, adott esetben merkaptobenzol-tiazol sóival kombinálva alkalmasak. Gyorshatású vízoldható vulkanizálást gyorsí­tó anyagként például a következők alkalmasak : dimetil-, dietil-, diizopropil- és dibutil-ditio-karbaminsav, alkáli-, alkáli földfém- és ammónium-sóik. A vízoldható vulkani­zálást gyorsító alkalmazásának előnye a vízoldhatatlan gyorsítóval szemben az, hogy igen gyorsan fejti ki hatását, ami igen kedvező műbőr alapréteg képződéséhez vezet. Vízben nem oldható, vulkanizálást gyorsító anyagként a fenti felsorolt ditiokarbamin-savak cinksói. merkapto­­-benzol-diazol és ennek cink-sói, tiurám és ennek szárma­zékai alkalmazhatók. Diszpergátorként például naftalin­­szulfonsav és formaldehid koncentrációs terméke alkal­mas. A találmány szerinti vulkanizáló paszta az alábbi össze­tételű : 0,5—10,0 súlyrész cink-oxid, előnyösen körülbelül 5,0 súlyrész 0,2—10,0 súlyrész, előnyösen körülbelül 2,0 súly rész kén 0,2— 3,0 súlyrész ismert vízoldható gyorsító, előnyösen körülbelül 1.0 súlyrész 2.0— 3,0 súlyrész ismert vízben nem oldható gyorsító-. előnyösen körülbelül 1,0 súlyrész 2.0— 15,0 súlyrész, előnyösen körülbelül 5,0 súlyrész ti­tán-dioxid 0,1— 5,0 súlyrész előnyösen körülbelül 1,0 súly rész diszpergátor 10,0—50,0 súlyrész előnyösen körülbelül 25,0 súlyrész víz A felhasználandó paszta mennyisége széles tartomány­ban mozoghat. 100 súlyrész kaucsuk-szárazanyagra szá­mítva a szokásos módon 10—100 súlyrész, előnyösen 30—50 súlyrész, leginkább 40 súlyrész vulkanizáló pasztát veszünk. A vulkanizáló pasztát úgy állítjuk elő, hogy vizet és diszpergátort illetve a diszpergátor megfelelő vizes oldatát összemérjük és ehhez adjuk a szokásos komponenseket. A keveréket és alkotórészeit ezután 12—72 órán át, elő­nyösen 24 órán át intenziven keveijük és például golyós malomban őröljük. Ily módon felhasználásra kész vulka­nizáló pasztát kapunk, amely az alkotórészeket finoman eloszlatott formában tartalmazza. ' A találmány értelmében az alábbi oldhatatlan és kö­zömbös anyagok alkalmasak pórusképzőként : 1. hosszúszénláncú alifás, vagy aliciklusos izocianátok, 2. N-metilolozott melamin, karbamid vagy ciklusos karbamid hosszúszénláncú zsírsavakkal vagy ezek amidjai­­val, hosszúszénláncú alkanolokkal és hosszúszénláncú aminokkal alkotott kondenzátumai, 3. perfluorozott hosszúszénláncú alifás vegyületek 4. polivinil-metiléter 5. epoxi-gyanta és poliéter-sziloxán elegye 6. polietilénpoliéter-sziloxánnal alkotott elegye 7. az 1—6 termékek elegye Példaként az alábbi termékeket említjük: sztearil-izo­­cianát; hexametilolozott melamin C21H43COOH összeg­­képletű savval alkotott kondenzátuma ; perfluorozott sztearinsav; 30000—70000 közötti molekulasúlyú polivi­nil-metiléter; alacsony molekulasúlyú polietilén poliéter­­-sziloxánnal alkotott elegye. A szilikonolajok közül a pórusképzéshez különösen al­kalmasak az 50—1000 cP viszkozitású szilikonolajak, amelyeket előnyösen 10—50%-os szilárdanyag-tartalmú vizes emulzió alakjában alkalmazunk és amelyek előnyö­sen nemionos emulgátorokat tartalmaznak. Általában a kaucsuklatex-keverék 100—300, előnyösen 220 súlyrész vizet, 100 súlyrész kaucsukot, 0,5—5, előnyö­sen 1 súlyrész hőérzékenyítő szert, 3—10, előnyösen 7 súlyrész vulkanizáló szert, 1—4, előnyösen 2 súlyrész vul­kanizálást gyorsító anyagot és 0,5—10, előnyösen 5 súly­rész pórusképző anyagot tartalmaz. Ezzel a keverékkel a szálasanyagból készült fliszt szoká­sos módon impregnáljuk. A keverékből a flisz súlyára szá­mítva 50—200%-ot veszünk. Az impregnált fliszt ezután 25—80 °C közötti hőmérsékletre melegítjük. Mivel a la­­tex-keverék hőérzékenyítő szert tartalmaz, a latex-keverék a megadott hőmérséklet fölött igen gyorsan koagulál. A koaguláció után az impregnált fliszt azonnal vulkanizál­ni kell. A vulkanizálásnál igen lényeges, hogy azt minél gyorsabban hajtsuk végre. Ezért előnyösen 100—200 °C közötti hőmérsékleten a gőzvulkanizálást alkalmazzuk. A vulkanizálást 5—60 percig végezzük. A vulkanizált, impregnált fliszt ezután a szokásos módon vákuumban 100—170 °C-on szárítjuk. Ily módon olyan műbőr alapréteget kapunk, amelynek legkiemelkedőbb tulajdonságát vízgőztároló képessége ké­pezi. Ezt az alapréteget önmagában ismert módon fedőré­teggel láthatjuk el, például mikropórusos, vékony poliure­­tán réteggel. Az ily módon kapott műbőr igen értékes és tulajdonságait tekintve messzemenően megközelíti a ter­mészetes bőrt. A találmányt az alábbi példák kapcsán szemléltetjük: 1. példa Tűzött és végül zsugorított, szálasanyagból készült fliszt (összetétele: 60% körülbelül 40mm-es, 1,5 den finomságú poliamid vágott szál és 40%, körülbelül 40 mm-es, 1,5 den poliészter vágott szál) az alábbi összetételű fölöslegben használt latex keverékkel impregnáljuk oly módon, hogy 100 g szálasanyagra a latex keverékből 100 g szílárdanyag jusson. Az impregnált fliszt ezután gyorsan 50 °C-ra mele­gítjük, minek következtében a latex-keverék gélesedik. Ez­után 30 percig 105 °C-on gőzzel vulkanizáljuk és végül a fliszt forró levegőben szárítjuk. Ezután a fliszt felhasítjuk, a végtermék rétegvastagsága az 1. táblázatban látható. Ily módon mikropórusos műbőr alapanyagot kapunk, mely-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents