177538. lajstromszámú szabadalom • Készülék növényvédőszer permetlevek habzásának csökkentésére
3 177539 4 A találmány kapcsolási elrendezés bepárlóberendezéshez, melynél oldatoldalon több bepárlótest és több ofdatexpanziós edény van sorbakötve, és adott esetben több kondenzvíz expanziós edény van sorbakötve, és melynél több bepárlótest fütőtere össze van kötve egy-egy oldatexpanziós edény gőzterével és adott esetben egy-egy kondenzvíz expanziós edény gőzterével, melynél azon oldatexpanziós edények elé és/vagy közé és/vagy után. amelyek gőztere össze van kötve egy-egy bepárlótest fütőterével további oldatexpanziós edény van oldatoldalon sorbakötve, amelynek gőzcsonkja a bepárlótesteket összekötő oldatvezetékbe a bepárlótestek közé sorbakötött keverőkondenzátor és/vagy felületi hőcserélő gőzcsonkjával van összekötve, adott esetben azon kondenzvíz expanziós edények elé és/vagy közé és/vagy után, amelyek gőztere össze van kötve egy-egy bepárlótest gőzterével további kondenzvíz expanziós edény van kondenzvíz oldalon sorbakötve, amelynek gőzcsonkja a bepárlótesteket összekötő oldatvezetékbe a bepárlótestek közé sorbakötött keverőkondenzátor és/vagy felületi hőcserélő gőzcsonkjával van összekötve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés kialakításánál tehát a többfokozatú bepárló berendezést olyan sorbakapcsolt oldat-expanziós tartálysorral látjuk el, amely sor egyes tartályaiból a gőzöket az egyes bepárlótestek nyomásértékei és az egyes bepárlótestek nyomásai közé eső nyomásértékek mellett vezetjük el a bepárlandó oldat közvetlen vagy közvetett előmelegítésére. Az egyes bepárlótestek nyomásértékei közötti nyomásokon egy vagy több oldat-expanziós tartályból vezethetünk el gőzöket. Az egyes bepárlótestekbe betáplált oldat többlépcsős előmelegítésekor az első előmelegitőre a megfelelő bepárlótest és a megelőző bepárlótest nyomásértékei közé eső nyomásokon vezetjük el az oldat vagy kondenzvíz expanziós tartályok gőzeit, majd a következő előmelegitőre a bepárlás fűtőgőzét, illetve a bepárlótestekből és/vagy a bepárlótestek nyomásán működő expanziós tartályokból vezetünk gőzt. Több sorbakapcsoit keverőkondenzátor esetén ezeket egymás fölé olyan magasságra helyezzük, hogy az összekötő vezeték ismert módon a barometrikus zár szerepét ellássa. Az előmelegítendő oldatot a felső keverőkondenzátorba vezetjük, ahonnan az hidrosztatikai nyomásánál fogva az alatta lévőbe, majd ezt követően a bepáriótestbe áramlik. A kapcsolási elrendezés alkalmazása egy 5 db bepárlótestből és 6 db oldat-expanziós tartályból álló ellenáramú bepárló vonatkozásában azt jelenti, pl., hogy a legmagasabb hőmérsékleten üzemelő első bepárlótestből a bepárolt oldat az első oldat-expanziós tartályba áramlik, ahonnan gőzt vezetünk az első bepárlótest oldat-előmelegítő keverőkondenzátorára (két sorbakapcsoit keverő kondenzátor esetén a felső keverőkondenzátorra) vagy a második bepárlótest oldat előmelegítő felületi hőcserélője (két sorbakapcsoit hőcserélő esetén az első hőcserélőre), innen továbbáramlik a második oldat-expanziós tartályba, amelynek nyomása — szintén gőzelvétel révén — a második bepárlótest nyomására esik le. A második oldat-expanziós tartályból az oldat harmadik-hatodik oldat-expanziós tartályokba áramlik, ezek közül a harmadik és az ötödik oldat-expanziós tartályban a második és a harmadik, illetve a harmadik és a negyedik bepárlótest nyomása közötti nyomásértékeknél fejlődik gőz, míg a negyedik, illetve hatodik oldat-expanziós tartály a harmadik, illetve a negyedik bepárlótest nyomásértékein üzemel. Az oldat-expanziós tartályokból elvett gőz révén a csökkenő telítési nyomásnak megfelelően csökken az oldat hőmérséklete is. A kapcsolási elrendezés célszerűsége kitűnik, ha az oldat-expanziós tartálysorral ellátott, többfokozatú ellenvagy vegyesáramú bepárl óbe rendezést elkülöníthetően két egymástól független — normál és expanziós — bepárló rendszerként kezeljük. A normál bepárló rendszer optimális működési feltétele megszabja, hogy adott hőmérsékletintervallumban — például 65—135 °C között — bizonyos forráspont emelkedéssel rendelkező oldat bepárlásakor a forralósor hány fokozatból állhat. Például 6—12 °<3 forráspont emelkedésű oldat esetén 5-6 fokozat a fenti 65—135 °C hőmérsékletintervallumban. Ugyanerre a hőmérsékletintervallumra (135—65 °C) az expanziós bepárló rendszer optimális fokozatszáma nagyobb mint a bepáriósoré. Ennek megfelelően az eddig alkalmazott gyakorlat, amely i? két rendszer összekapcsolásánál az expanziós bepáf!6: sdf fcfcójsatszámát, adott hőmérsékletintervallumban a normál bepárlás fokozatszámára korlátozta, nem lehet optimálisnak minősíteni. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés a két bepárló rendszert úgy kapcsolja össze, hogy mindkét rendszer legkedvezőbb fokozatszámmal működik. A kapcsolási elrendezésünk szerinti, a szokásosnál több oldat-expanziós lépcsőszámmal rendelkező többfokozatú ellenáramú vagy vegyesáramú bepárlónál az eddigi gyakorlathoz viszonyítottan a kedvezőbb gőzhasznosítás abból adódik, hogy a bepárlótestek egyensúlyi gőznyomás értékei közé eső nyomásokon működő oldat-expanziós tartályokból elvett gőz hasznossága olyannak minősíthető, mint a magasabb nyomású bepárlótest gőze. Az első és a második bepárlótest egyensúlyi gőznyomás értéke közötti nyomáson működő első oldat-expanziós tartályból elvett gőz hasznossága pl. az első bepárlótest gőzének felel meg. Ha ugyanis az első oldat-expanziós tartály gőze nem állna rendelkezésre (az első bepárlótestből távozó oldat egyensúlyi gőznyomása a második bepárlótest nyomásértékére csökkent volna egy lépcsőben) ezt a gőzt csak az első bepárlótest gőzével lehetne helyettesíteni. Ily módon a bepárlótestek egyensúlyi gőznyomásértékei közötti nyomásokon üzemelő, oldat-expanziós tartályok gőzei menynyiségüknek megfelelő többlet elpárolást tesznek lehetővé anélkül, hogy ehhez a többlet elpároláshoz gőzigény merülne fel. A jelenlegi ipari gyakorlat szerint azonban az oldat-expanziós tartályokkal kiegészített többlépcsős ellenáramú vagy vegyesáramú bepárló berendezések közös jellegzetessége az is, hogy a bepárlás során képződő úgynevezett másodrendű kondenzvizek sorbakapcsoit úgynevezett kondenzvíz-expanziós tartálysorban, szintén a forralok nyomásviszonyainál hűlnek le, s a felszabaduló gőz bepárlótestek nyomásszintjén hasznosul. (A bepárlás friss fűtőgőzének kondenzátumát, az úgynevezett elsőrendű kondenzvizet általában külön kezelik és hőtartalmát vagy a másodrendű kondenzvizekhez hasonlóan, vagy a bepárlótól függetlenül hasznosítják. Az utolsó bepárlótestben felszabaduló gőz a kondenzátorra kerül, az utolsó előtti bepárlótestben felszabaduló gőz pedig nem kerül expanziós tartályba.) Ez azt jelenti például, hogy a második bepárlótestben lecsapódó kondenzátum (az első bepárlótest gőze) az első kondenz-expanziós tartályfan, a második bepárlótest nyomásviszonyai mellett hűl le. Ezt követően ez a részlegesen lehűlt kondenzátum egyesül a második bepárlótest gőzének a harmadik bepárlótestben lecsapódott kondenzátumával és a második kondenz-expanziós tartályban tovább hűl a harmadik bepárlótest nyomásviszonyainál. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés kialakításá-5 10 15 20 25 30 35 , ... 40 45 50 55 60 65 2
