177514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konjugált keton-vegyületek előállítására

3 177514 4 példaként a benzil- és fenetil-csoportot soroljuk fel. Az 1 3 szénatomos alkilén-esoportok például a következők lehetnek: metilén-. etilén- és dimetil-metilén-csoport. A heterociklusos amino-csoportok közül példaként a pir­­rolidino-, piperidino-, morfolino-, izoindolino- és 3-aza­­-biciklo[3.2.2]nonanil-csoportot említjük meg. Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóinak, így hidrokloridjainak, hidrobromidjainak, szulfátjainak, oxalátjainak. citrátjainak, fumarátjainak, maleátjainak és tartarátjainak előállítása is oltalmi igényünkbe tartozik. Az (I) általános képletű konjugált keton-vegyületek és gyógyászatilag alkalmazható sóik vcrlemezke-aggregációt gátló hatással rendelkeznek, ennek megfelelően a gyógyá­szatban elsősorban érrendszeri trombózis, koszorúér­trombózis, agyér-trombózis, átmeneti iszkémiás jelensé­gek, valamint a sebészeti műtagok (például mesterséges szívbillentyűk) behelyezésekor fellépő vérlemezke-trom­­bózis megakadályozására használhatók fel. Az (1) általános képletű konjugált keton-vegyületek elő­nyös képviselői az (!') általános képletnek megfelelő szár­mazékok - ahol Ar' naftil-, furil-, tienil- vagy fenil-csoportot jelent, mely utóbbihoz adott esetben szubsztituensként egy vagy több klóratom. brómatom. 1—3 szénatomos alkil-csoport, metoxi-csoport, metiltio-csoport, tri­­fluormetil-csoport és/vagy metiléndioxi-csoport kapcsolódhat, R'j jelentése 1—6 szénatomos alkil-csoport, allil-cso­­port, ciklohexil-csoport, benzil-csoport vagy ada­­mantil-csoport, R', jelentése 1—6 szénatomos alkil-csoport, allil-cso­­port vagy ciklohexil-csoport. vagy az—NR’,R\ általános képletű csoport pirrolidino-, pipe­ridino-, morfolino-, 3-aza-biciklo[3,2,2]no­­nanil- vagy izoindolinil-csoportot jelent. Az (I) általános képletű vegyületek különösen előnyös csoportját képezik az (I”) általános képletű származékok - ahol Ar" jelentése naftil-, furil-, tienil- vagy fenil-csoport, amely utóbbihoz adott esetben szubsztituensként egy vagy több klóratom, brómatom, metil-csoport, metoxi-csoport, metiltio-csoport, trifluormetil-cso­­port és/vagy metiléndioxi-csoport kapcsolódhat, R" 1—6 szénatomos alkil-csoportot. ciklohexil-csopor­tot vagy adamantil-csoportot jelent, és R", jelentése 1 4 szénatomom alkil-csoport. vagy az —NR’^R”, általános képletű csoport pirrolidino-, pi­peridino-, 3-aza-biciklo[3,2,2]nonanil­­vagy izoindolinil-csoportot jelent. Az (I) általános képletű vegyületek közül kiemelkedően előnyöseknek bizonyultak az ( I“ ) általános képletű szár­mazékok — ahol Ar'" jelentése naftil-. furil-. tienil- vagy fenil-csoport, mely utóbbihoz adott esetben szubsztituensként klóratom, metil-csoport vagy metiltio-csoport kap­csolódhat, R"j 1—3 szénatomos alkil-csoportot, ciklohexil-csopor­­tot vagy adamantil-csoportot jelent, és R"í jelentése 1—3 szénatomos alkil-csoport. vagy az —NR"i R"2 általános képletű csoport pirrolidino­­vagy piperidino-csoportot jelent. ■> Az (1) általános képletű konjugált keton-vegyületeket, illetve azok gyógyászatilag alkalmazható sóit önmaguk­ban vagy szokásos, gyógyászatilag alkalmazható hordozó­­és/vagy segédanyagokkal elegyítve adhatjuk be melegvérű­­eknek. A hatóanyag szükséges mennyisége az adott vegyü­­let oldhatóságától és kémiai jellegétől, az adagolás módjá­tól és a biológiai körülményektől függően változik. Orális adagolás esetén az (I) általános képletű vegyületeket pél­dául szilárd kompozíciók, így tabletták vagy kapszulák formájában adhatjuk be; ezek a készítmények a ható­anyag mellett hordozóanyagként például keményítőt, tej­cukrot vagy hasonló anyagokat tartalmazhatnak. Orális adagolásra folyékony készítményeket, például oldatokat is felhasználhatunk. Az (I) általános képletű vegyületeket parenterális úton is bejuttathatjuk a szervezetbe. A párén­­terálisan adagolható készítmények például steril oldatok lehetnek, amelyek adott esetben az (I) általános képletű vegyületek mellett egyéb oldott anyagokat, például a meg­felelő ozmózisnyomás biztosítása érdekében nátriumklori­­dot vagy glükózt is tartalmazhatnak. Fokozott stabilitásukra és vízoldhatóságukra tekintettel a gyógyászati készítmények előállításában az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóit előnyösebben alkal­mazhatjuk a megfelelő szabad bázisoknál. A hatóanyagok szükséges dózisa az adagolás módjától, a felhasznált vegyület jellegétől, a kezelendő egyedtől és a kezelendő rendellenességtől függően változik. A kezelést általában az optimálisnál lényegesen kisebb mennyiségű dózissal kezdjük meg, majd a dózist apránként, fokozato­san növeljük az optimális hatás eléréséig. A hatóanyago­kat olyan mennyiségben adagoljuk, amely megfelelő ered­ményt biztosít, anélkül azonban, hogy veszélyes vagy ká­ros mellékhatások lépnének fel. A hatóanyagok dózisa ál­talában körülbelül 0,002—10 mg/kg lehet, szükség esetén azonban ezektől a határértékektől el is térhetünk. A ható­anyagokat előnyösen körülbelül 0,01—2 mg/kg-os dózis­ban adagoljuk. Ezt a hatóanyagmennyiséget napi 1—4 részletre elosztva adhatjuk be a betegnek. Az (I) általános képletű konjugált keton-vegyületeket az (A) reakció vázlaton bemutatott szintézissel állíthatjuk elő. A képletekben Ar, Rp R és A jelentése a fenti, M pedig alkálifémet vagy alkáliföldfém-monohalogenidet jelent. A következőkben az (A) reakcióvázlaton bemutatott szintézis egyes műveleteit részletesen ismertetjük. A szintézis első műveletsorában a (III) általános képle­tű, acetilénszerűen telítetlen arilalkoholokat állítjuk elő. A (III) általános képletű vegyületek előállítása során a (IV) általános képletű aldehideket (V) általános képletű fém-acetilidekkel reagáltatjuk. A reakciót önmagában is­mert módon végezzük. Előnyösen közömbös oldószeres közegben, például díetiléterben, diizopropiléterben, tetra­­hidrofuránban, dimetoxietánban, hexánban vagy benzol­ban hozzuk a reagenseket érintkezésbe egymással. A reak­ciót szárazjeges hűtés vagy forralás közben is végrehajt­hatjuk. rendszerint azonban szobahőmérsékleten dolgo­zunk. A reakció lezajlása után a képződött terméket szoká­sos módon különíthetjük el és tisztíthatjuk. A (III) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthat­juk, hogy a (VI) általános képletű, acetilénszerűen telítet­len alkoholokat formaldehid jelenlétében (VII) általános képletű aminokkal reagáltatjuk. Ez az eljárás A helyén metilén-csoportot tartalmazó (III) általános képletű ve­gyületek előállítására alkalmas. A reakciót előnyösen katalizátor jelenlétében, közöm­bös oldószerben, szobahőmérséklettől a reakcióelegy for­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents