177497. lajstromszámú szabadalom • Rágcsálóirtó készítmény továbbá eljárás a hatóanyagok előállitására.
7 177497 képletű vegyidet keverékét tartalmazzák, ezek a keverékek például egy adott (III) általános képletű amin különböző (II) általános képletű kiindulási anyagokkal képezett addíciós vegyületeiből vagy egy adott (II) általános képletű kiindulási anyag különböző (III) általános képletű amurokkal képezett addíciós vegyületeiből állhatnak. Ezeket a keverékeket egyetlen reakcíólépésben is előállíthatjuk. Természetesen úgy is eljárhatunk, hogy az egyedi (I) általános képletű vegyületeket külön műveleti lépésekben alakítjuk ki, majd ezután képezünk keveréket a különböző végtermékekből. A találmány szerinti koncentrált készítmények az (I) általános képletű hatóanyag(ok) mellett egy vagy több folyékony hígítószert tartalmaznak. Hígítószerként elsősorban magas forráspontú szénhidrogéneket, így ásványolajpárlatokat (például paraffinolajat, vazelinolajat vagy orsóolajat), növényi olajokat (így napraforgóolajat, repceolaját vagy lenolajat), állati eredetű olajokat (így halolajokat). szintetikus eredetű olajokat (így szilikonolajokat, zsírsav-glicerinésztereket, zsíralkoholokat és nagy szénatomszámú, elsősorban telítetlen zsírsavakat), illetve ezek elegyeit használhatjuk fel. Elsősorban a nagy koncentrációjú készítmények hígítószerként (II) általános képletű kiindulási anyagokat és/vagy (III) általános képletű aminokat is tartalmazhatnak. A kisebb hatóanyagtartalmú olajos koncentrátumok hígítószerként előnyösen ásványolajpárlatokat, célszerűen vazelinolajat tartalmazhatnak. A találmány szerinti készítmények adott esetben további, a rágcsálóirtó kompozíciókban szokásos segédanyagokat, így ízesítőanyagokat (például édesítőszereket), odoráló anyagokat (például illatanyagokat), színezékeket, tartósítószereket, felületaktív anyagokat, továbbá vérzésfokozó anyagokat (így kalcíferolt szulfonamídokat, acetílszalieílsavat. fenilbutazont stb.) is tartalmazhatnak. A találmány szerinti koncentrált készítmények hatóanyagtartalma a (II) általános képletű vegyületek ekvivalens mennyiségében kifejezve körülbelül 0,2—60 súly% lehet. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületekből a fent ismertetett koncentrált készítményeken kívül híg rágcsálóirtó készítményeket is kialakíthatunk. E készítményeket önmagukban ismert módszerekkel állítjuk elő, és előállításukhoz vagy magukat az (I) általános képletű vegyületeket, vagy az azokból kialakított olajos koncentrátumokát használjuk fel kiindulási anyagokként. Az olajos koncentrátumokát például — adott esetben hígítás után — gabonamagvakra, szárított zöldségre, gyümölcsre vagy hasonló terményekre vihetjük fel, és így rágcsálóirtó csalétkeket alakíthatunk ki. Az olajos koncentrátumokát megfelelő hajtógázzal, például difluor-diklór-metánnal elegyítve aeroszolos készítményeket állíthatunk elő. Az (I) általános képletű vegyületeket, illetve az azokat tartalmazó olajos koncentrátumokát nem fitotoxikus, közömbös szerves oldószerekkel (például alkoholokkal, észterekkel, ketonokkal, szénhidrogénekkel vagy ezek elegyeivel) elegyítve az élő növényi kultúrák permetezéssel történő védelmére alkalmas készítményeket állíthatunk elő. Permetezéses védelem céljára emulgeálható koncentrátumokat is kialakíthatunk, amelyek az (I) általános képletű hatóanyagok) és a szerves oldószerek (például olajok, észterek, ketonok stb.) mellett felületaktív anyagokat is tartalmaznak. Ezeket a készítményeket felhasználás előtt vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk, majd permetezéssel visszük fel a kezelendő területre. Az (I) általános kepleri) vegyületeket nem-olajos szerves oldószerekben, például alkoholokban, ketonokban vagy szénhidrogénekben oldva olyan koncentrátumokhoz jutunk, amelyek a fent ismertetett olajos hatóanyag-koncentrátumokhoz hasonlóan alkalmazhatók csalétkek előállítására. A találmány szerinti híg rágcsálóirtó készítmények a hatóanyagon, továbbá a szilárd, folyékony és/vagy gáznemű hordozóanyagon kívül adott esetben szokásos adalékanyagokat, , illetve segédanyagokat (például felületaktív anyagokat, ízesítőanyagokat, ízfedő anyagokat, illatanyagokat, színezékeket, konzerválószereket stb.) is tartalmazhatnak. E készítmények hatóanyagtartalma 0,001—0,3 súly% lehet. Találmányunk főbb előnyeit a technika állásához viszonyítva az alábbiakban foglalhatjuk össze : a) Az (I) általános képletű hatóanyagokból az eddig ismerteknél nagyságrendekkel nagyobb hatóanyagtartalmú koncentrátumok alakíthatók ki. Ezek a koncentrátumok — az ismert konpentrátumokkal ellentétben — hidegen is stabilak, és igen |iosszú ideig tárolhatók észrevehető változás nélkül. Találínányunkkal tehát kiküszöbölhetjük az ismert koncentrátumok tárolási helyigényéből és tárolási instabilitásából származó nehézségeket. b) A találmány szerinti, a szokásosnál nagyságrendekkel nagyobb hatóanyagtartalmú olajos koncentrátumok alkalmazásával lehetőség nyílik a rágcsálóirtó csalétkek egyszerű és gazdaságos nagyüzemi előállítására, E koncentrátumok alkalmazásával a rágcsálóirtószerekhez felhasználható hordozók körébe olyan tápanyagok is bevonhatók, amelyek csekély olajfelszívó képességük miatt eddig egyáltalán nem voltak felhasználhatók vagy csak kis hatóanyagtartalmú szerek előállítására voltak alkalmasak, noha felhasználásukat a helyi viszonyok (az uralkodó mezőgazdasági kultúra, a rágcsálók fogyasztási szokásai stb.) indokolttá és szükségessé tették volna. A nem-olajos (oldószeres) hatóanyag-koncentrátumoknál is számottevő koncentrációnövekedést érhetünk el a találmány szerinti módon az ismert készítményekhez viszonyítva, amely például az ULV permetezési technika alkalmazása szempontjából lényeges. c) A találmány szerinti olajos koncentrátumok hígítószerekkel igen könnyen elegyíthetők, így a használatra kész, kisebb hatóanyagtartalmú kompozíciók (például permetlevek) előállításához nincs szükség hosszadalmas keverésre és melegítésre. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 1 g (3,42 mmól) kumatetralil és 1,3 g (3,42 mól) bisz(trídecil)-amin keverékét homogén olvadék képződéséig 120—130 c'C-on keverjük, majd az olvadékot szobahőmérsékletre hűtjük. Csaknem színtelen, ragacsos, gyantás termékként kumatetralil-bisz(tridecil)-amin sót kapunk. A termék —12 C° körüli hőmérsékleten üvegszerűen megszilárdul. Dermedéspont; +20 0C nf? = 1,5395. A kapott termék 5 térfogatrésznyi vazelinolajban, napraforgóolajban, illetve glicerin-trioleátban szobahőmérsékleten könnyen feloldódik. A kiindulási anyagként felhasznált kumatetralil szobahőmérsékleten csak 250Ö térfogatrész vazelinolajban, 920 térfogatrész napraforgóolajban, illetve 150 térfogatrész glicerin-trioleátban oldható fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
