177484. lajstromszámú szabadalom • Vevőoldali logikai zavarkompenzáló áramkör komplementer jelpárok kis távolságú átviteléhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 177484 LEÍRÁS * SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. IX. 11. (MU--622 Nemzetközi osztályozás: H 04 B 15/00 |MS1P H 03 K 17/60 Közzététel napja: 1981. IV. 28. /0“ l Szabadalmi Tér ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas : Fábián István fizikus Budapest Műszeripari Kutató Intézet Dr. Héjjas István mérnök Budapest Budapest Vevőoldali logikai zavarkompenzáló áramkör komplementer jelpárok kis távolságú átviteléhez í A találmány tárgya: Vevőoldali logikai zavarkompenzáló áramkör komplementer jelpárok kis távolságú átviteléhez. A találmány tárgya olyan logikai vevő áramkör, mely két bemenetén egyazon logikai jel ponált és negált értékeit fogadja és lehetővé teszi e jelekre szuperponálódó különféle eredetű zavarok hatásának kiküszöbölését. Ismeretes, hogy több, fizikailag különálló egységből álló elektronikus rendszerek összekapcsolásánál az egységeket összekötő, általában néhány méter hosszúságú kábelek miatt a rendszerbe kerülő és annak helyes működését veszélyeztető zavarjelek mennyisége megnő. A zavarok egy része külső eredetű, mint pl. a közelben levő egyéb villamos berendezések által keltett mágneses és elektromos terekből, valamint a tápfeszültség rendszeren keresztüli áthallásból eredő zavarok. A zavarok másik részét maga az adatátviteli rendszer kelti. Ilyen típusú elsősorban az adatátviteli vezeték illesztetlen lezárása miatt fellépő esetleges többszörös reflexió, valamint az adó áramkör átbillenési tranziensében szereplő különböző frekvenciájú összetevők eltérő futási idejéből eredő jelalak torzulás, továbbá a párhuzamos jelvezetékek közötti áthallás. E zavarok hatásosan szűrhetők, ha pl. a jelek továbbításához koaxiális kábeleket használnak és a vevő oldalon gondoskodnak a pontos impedancia illesztéséről. Sajnos sok párhuzamos jel esetén a sok kábel nagy keresztmetszetű és nehezen kezelhető köteget alkot, a csatlakozók helyigénye nagy és a megoldás költséges. Nagyobb számú párhuzamos jelcsatorna esetén ezért általában megfelelő árnyékolással ellátott sokerü kábeleket 2 használnak. Ilyen esetre is a zavarok hatásának csökkentésére és kiküszöbölésére több megoldás ismeretes. Az egyik ismert megoldás szerint a jelek teljesítményszintjét növelik a terhelő ellenállás csökkentésével. E megoldás előnye, 5 hogy a kisebb teljesítményű zavarokat hatásosan elnyomja, hátrány viszont a nagyobb hőtermelés és az, hogy az elérhető adatátviteli sebesség, azaz jelváltozási gyakoriság emiatt lecsökkenhet. Egy másik ismert megoldás szerint a vevőoldalon ún. 10 vágódiódákat, vagy más szóval megfogó diódákat alkalmaznak, majd ezt követően megfelelő időállandójú szűrőt (pl. Miller-integrátort) és Schmitt-triggert kapcsolnak. E megoldásnál a tápfeszültséget meghaladó amplitúdójú zavarokat a vágódiódák korlátozzák, majd a megmaradt ki- 15 sebb amplitúdójú, rövid időtartamú zavarok a szűrő időállandóján annyira lecsillapodnak, hogy amplitúdójuk kisebb lesz, mint a Schmitt-trigger hiszterézise. A megoldás igen hatásos zavarszűrést biztosít, hátránya azonban, hogy a rendszer adatátviteli sebessége a szűrő időkésleltető 20 hatása következtében alacsonyabb lesz. Egy to\ ábbi ismert megoldás szerípt az adó oldalon közös emittcres tranzisztorpárból álló differenciálerősítővel komplementer jelpárt hoznak létre, ezt a kábelen belül összesodort (ún. twisted pair) érpáron továbbítják, s a ve- 25 vő oldalon egy másik differenciál erősítő bemenetére vezetik. A megoldás előnye, hogy az igen hatékony zavarszűrést nagy működési sebességgel párosítja. Hátránya, hogy különleges kábelt igényel. Célunk a fenti megoldások hátrányainak kiküszöbölése 30 a zavarszűrő áramkör olyan tökéletesítésével, mely a haté-177484
