177459. lajstromszámú szabadalom • Híderősítő
7 177459 8 jelöli. Az áramkör egyéb blokkjait az alábbiak szerint különböztetjük meg: 1 híderősítő 2 fő erősítő 3 bemeneti differenciál erősítő 4 visszacsatolt differenciál erősítő 5 sávrés referencia feszültséglépcső 6 pozitív veszteségű híd 7 vételi híd 8 vételi differenciál erősítő 9 vételi kimeneti erősítő 10 hangkiegyenlítő hálózat 11 hangtárcsázás (hangfrekvenciás) bemeneti differenciál erősítő. Az 1. ábra leírásából is kivehető módon az 1 híderősítő feladatát az képezi, hogy az adott jellel meghajtsa az L1 és L2 vonalkapcsokat, mégpedig ezen vonalkapcsok egyenáramú polaritásától függetlenül. Ezen túlmenően a híderősítő az áramkör megmaradó része számára feszültséget biztosít az L1 és L2 vonalkapcsok közül a negatívabbnál mégpedig nagyon kis feszültségesés mellett. Ez utóbbi nagyon fontos viszonylag hosszú vonalak esetében, ahol a vonaláram és ezzel összefüggően a rendelkezésre álló vonalfeszültség alacsony. Ez akkor is fontos, amikor két vagy több távbeszélő-készülék ugyanarra a vonalra párhuzamosan csatlakozik. Ez különösen akkor áll fenn, ha ezen készülékek egyike a régi szénmikrofonos típusú, mert egy ilyen készülék az 1 híderősítőhöz hasonló áramkör hiányában hatásosan működésképtelenné teheti a vele párhuzamos elektronikus készülék áramkörét. Az L1 és L2 vonalkapcsokon keresztül folyó áram keresztül folyik az RIO ellenálláson is, amely az 1. ábrán vázolt RÍ ellenállásnak felel meg. így mivel az 1 híderősítő áramerősítése az egységhez közel van, például 0,98, az RIO ellenálláson fellépő feszültséget felhasználhatjuk arra, hogy a rajta fellépő feszültség érzékelésével meghatározzuk a vonaláramot, és ezen feszültség vezérlése révén meghatározzuk a visszacsatoló hurkon keresztül folyó vonaláramot, amely magában foglalja az alábbiakban ismertetett 4 visszacsatolt differenciál erősítőt. Mivel az ennek biztosításához szükséges hurok erősítés magas, a 2 fő erősítő további erősítést biztosít, és ez mintegy 1000-es értékre megnöveli az 1 híderősítőn, a 4 visszacsatolt differenciál erősítőn és a 2 fő erősítőn keresztül értelmezett hurok erősítést. Az aktív visszacsatoló rendszernek a használata, amely magában foglalja a 4 visszacsatolt differenciál erősítőt és az Rll és RÍ 2 ellenállásokat, a szokásosabban használt passzív visszacsatoló hurokkal összehasonlítva lehetővé teszi a visszacsatolás mértékének a szabályozását a 4 visszacsatolt differenciál erősítőbe folyó áram nagyságának változtatásával. Ez lehetővé teszi az adási erősítés szabályozását. Ez az elrendezés kompenzálja a 3 bemeneti differenciál erősítő nem lineáris jelleg-görbéjét és az áramkör különböző részeinek a hőmérséklet függését. A fenti elrendezésnél azt az erősítést, amelyet a 3 bemeneti differenciál erősítőnek a 12 mikrofonnal összekapcsolt bemeneti kapcsai és az RIO ellenállás között értelmezünk, az alábbi összefüggésből határozhatjuk meg: 1(3) Rll + Rí 2 Gj = -±-L • ----------- . 1(4) Rll ahol 1(3) áramérték jelenti a 3 bemeneti differenciál erősítő áramát és 1(4) áramérték jelenti a 4 visszacsatolt differenciál erősítő áramát. Ilyen módon ahhoz, hogy az erősítés szabályozását biztosíthassuk, például vonalcsillapítás kompenzálására, mindössze arra van szükség, hogy az 1(3) áramérték nagyságát az 1(4) áramértékre változtassuk. Továbbá, mivel az L1 és L2 vonalkapcsokra vonatkoztatott erősítést pontosan meghatározzuk, és ez ténylegesen R1/R6 értékű, a teljes erősítés is jól meghatározható. Most a hangjel bemenetet vizsgáljuk, amely egy vagy több hangfrekvenciából áll, melyeket akkor használunk, amikor hangtárcsázást alkalmazunk, és ez származhat közvetlenül egy tárcsaműtől vagy nyomógombos készlettől, vagy egy ismétlő tárcsaműtől. A hangfrekvenciás táplálást a C4 kondenzátoron keresztül a 11 hangtárcsázás bemeneti differenciál erősítőhöz és innen a 2 főerősítőhöz biztosítjuk. Annak következtében, hogy all hangtárcsázás differenciál erősítő szintén differenciál erősítőből áll, melynek 1(11) árama van, azt az erősítést, amely a hangfrekvenciás bemenetre vonatkozik, szintén egyszerűen áramok és ellenállások arányából határozhatjuk meg. Ezzel a bemenettel kapcsolatban ezért további ismertetést nem tartunk szükségesnek annak kivételével, hogy all hangtárcsázás bemeneti differenciál erősítőnek van süketítés kimenete is, amely ezen erősítő erősítését lecsökkenti, amikor hangfrekvenciás bemeneti jel érkezik. A bemutatott kapcsolás egy további hídáramkört tartalmaz, amely jelentős az adási útvonalban, és ez a híd a 6 pozitív veszteségű híd. Ez egy olyan hálózat, amely az L1 vagy L2 vonalkapesok egyikét, azt, amelyik pozitívabb az 1 MdeÄAö kimenetéhez képest, az RÍ 3 ellenállás felső végéhez kapcsolja. Itt jegyezzük meg, hogy az 1 híderősítő kimenete megegyezik az áramkör negatív tápfeszültség kapcsával. Az RÍ 3 ellenállás a hálózat lezáró ellenállása, és a jelen esetben értéke 600 ohm. Ez az ehenállás csak a beszédjelek számára a C5 kondenzátoron és az 1 híderősítő negatív kapcsoló részén keresztül az L1 és L2 vonalkapcsok közé kapcsolódik. A 6 pozitív veszteségű híd ezenkívül az egész áramkör részére biztosítja a pozitív tápfeszültséget. Mivel ezt a feszültséget, és az Rll ellenállás alsó végéről érkező táplálást 3 Volt körüli értékre kell stabilizálni, a 2 fő erősítő hurkába egy belső 5 sávrés referencia feszültségképzőt alkalmazunk. Jegyezzük meg, hogy ez a feszültség a rajzon nem vázolt hangfrekvenciás generátor áramköröket is táplálja. Az R13 ellenállás alsó kivezetésén levő .feszültséget a referencia erősítő bemenetével 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
