177448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kettőshéjazatú sátorépítmények, különösen sportlétesítmények, pl. fedett uszodák szellőztetésére és légfűtésére

7 177448 8 Amikor tehát ez az érték 30 °C alá csökken, a 21 hőmérsékletérzékelő bekapcsolja a 17 motoros sze­lepet, amely a 16 légfűtő kalorifert hozza működésbe, és az azon áthaladó, felmelegített leve­gőt a 15 befúvóventíllátor a 14 légcsatornán a 8 elosztócsatornába nyomja, ahonnan a meleg levegő az egyenletesen kiosztott 8a nyílásokon át az 1 uszodatérbe jut. Az 1 uszodatérbe juttatott friss levegővel azonos mennyiségű hasznát levegőt szívunk el a 26 lég­­csatornára kötött 27 elszívó ventillátor segítségével az 1 medencetérből, mégpedig a 4 belső héjazat felső 6 nyílásain keresztül. Az elszívott levegő gyakorlatilag a teljes sátorfelületet érinti az 5 térben a 6 nyílásoktól a 7 gyűjtőcsatorna 7a nyílása felé áramolva, közben lehűl a mindenkori külső hőmérséklettől függő értékre, s belép a 7 gyűjtőcsatornába. Onnan távozik a 26 légcsatornán keresztül a szabadba. A visszakeverendő levegőmennyiség szabáyozását a külső 24 hőmérsékletérzékelő vezérli, amely a 26 lég csatornába épített 28 zsalut működteti. Ez utób­bi viszont a 23 elektromos vezetéken át a 10 légcsatomába iktatott 11 zsaluval áll működési kapcsolatban, mégpedig ~ a szabaddá tett áramlási keresztmetszetet tekintve - ellentétes értelemben, minél alacsonyabb a környezeti (külső) hőmérsék­let, anná kisebb átáramláá keresztmetszetet hagy a 28 zsalu a 26 légcsatornában, s anná nagyobb átáramláá keresztmetszetet tesz szabaddá a 11 zsalu a 10 légcsatornában, tehát az egyik oldáon a zártság mértékével fordítva arányos a másik oldái nyitottság mértéke. A visszakeverendő levegőmennyiséget a 9 szívófejen (légrácson) át szívjuk el, a friss levegőt a 12 szívófejen (légrácson) keresztül szívjuk be. A mindenkori külső ^állapotnak megfelelő visszake­vert (cirkulátatott) levegő - friss levegő arányt a fentiek szerint a 24, 11 zsaluk átal ákotott zsalupár automatikusan állítja be. A keveredett friss levegőt és visszakevert; levegőt - amint már említettük - a 15 befüvóventillátor nyomja a 16 légffltő káoriferen át a 8 elosztócsatornába, ahon­nan a szüks^es befúváá hőmérsékletre melegített levegő egyenletes eloszlásban jut a 8a nyílásokon át a légffítött - szellőzött 1 uszodatérbe. Nyáron, + 20 °C felett nincs visszakeveredés, télen, -15 °C-náI pedig a befúvatott levegő 60%-át vissza­kevert levegő alkotja. A közbenső körülményekhez a rendszer automatikusan igazodik, a levegő-keve­rési arányt a mindenkori külső légállapotnak meg­felelően optimálisan beállítja. A 3 és 4 héjazatok közötti térben áramoltatott használt levegő lehűlése egyébként egzakt módon számítható, azt a 2. ábrán látható exponenciális függvény írja le. A vízszintes X tengelyen az áramló levegő úthosszának, a t függőleges tenge­lyen pedig a léghőmérsékletnek az értékeit tüntet­tük fel. Az 5 térben a léghőmérséklet csak tj, határhő­mérsékletig csökkenhet: ez az a léghőmérséklet, amelynél az 1 uszodatérből az 5 térbe jutó hőáram azonos az 5 térből a külső (környezeti) légtérbe jutó hőárammal. Az az úthossz, amelynél a th érték beáll, az lh határhossz. A sátorív tényleges 1 hosszánál az 5 rétegben uralkodó véghőmérséklet ílv. A függvény ismeretében meghatározható az 5 rétegben a levegő tL átlag hőmérséklete. A 2. ábrán a tL = f(K) függvény látható, és bejelöltük a jellemző hőmérsékleti értékeket. Az ábrából kitű­nik, hogy t{ belső hőmérséklet és a ta külső hőmérséklet esetén a hőátbocsátás Ati-gyel arányos egyrétegű fedés, Atjj-vel pedig a találmány szerinti kettős héjazató átszellőztetett 5 tér jelenléte ese­tén. A transzmissziós hőveszteség csökkenése az ábrázoltnál is nagyobb, mert a belső 4 héjazat hőátbocsátási tényezője — a külső hőátadási ténye­zőben jelentkező eltérés miatt — kisebb, mint az egyrétegű fedésé. Az éves hőfelhasználásban el­érhető megtakarítás ugyan valamivel kisebb, mint a transzmissziós hőveszteséggel kapcsolatos megtaka­rítás, mert a friss levegő felmelegítése némileg ront az arányokon, a találmány szerinti megoldás azon­ban még így is igen jelentős hőenergia-megtakarí-. tást eredményez. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kettős héjazató sátorépítmények, különösen sportlétesítmények, például fedett uszo­dák szellőztetésére, légfűtésére, amelynek során a kettős héjazattál lefedett térből használt levegőt távolítunk el, és oda - adott esetben használt levegővel kevert — friss levegőt juttatunk, amelyet a bejuttatás előtt — szükség szerint —’ melegítünk, azzal jellemezve, hogy a héjazatok (3, 4) közötti téren (5) a lefedett tér belsejéből elszívott használt levegőt áramoltatunk keresztül. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a héjazatok (3, 4) közötti térbe (5) a sátorépítmény legmagasabb he­lye környezetben szívunk be használt levegőt, és azt e tőből (5) a sátorépítmény alsó része tarto­mányában távolítjuk el onnan. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy annyi elszívott, hasznát levegőt áramoltatunk át a héja­zatok (3, 4) közötti tőén (5), amennyi — adott esetben használt levegővel kevert — friss levegőt juttatunk a lefedett tőbe. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy félhenger- vagy hasonló alakú sátorépítmény esetén a - legmagasabban húzódó alkotónak megfelelő - gerincvonal (29) közelében, a függőleges középsíktől (y) kétoldalt kialakított nyílás (6)-soro­­kon át szívjuk el a lefedett tőből, és a héjazatok (3, 4) talprészei tartományában távolítjuk el a héjazatok (3, 4) közötti tőből (5). 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a használt levegő elszívását és a friss — adott esetben használt levegővel kevert — levegő befúva­­tását a külső hőmérséklet függvényében végezzük. 6. Berendezés kettős héjazató sátorépítmények, különösen sportlétesítmények, például fedett uszo­dák szellőztetésére, légfűtésére, amelynek friss leve­gőnek a lefedett tőbe táplálására és a hasmáit levegőnek onnan eltávolítására, valamint a.betáplált friss levegő melegítésére szolgáló szerkezetei van­nak, azzal jellemezve, hogy a héjazatok (3, 4) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents