177442. lajstromszámú szabadalom • Munkaemésztő deformációs elem oldalütközős vasúti járművek ütközésvédelmére
3 177442 4 A cél eléréséhez szükséges feladat olyan szerkezet biztosítása, mely alkalmas a járművek oldalütköző szerkezetének rugalmasságát meghaladó ütköző energiák felvételére, azok felemésztésére. A találmány szerint a fenti célt úgy érjük el, 5 hogy a vasúti járművek, különösen a vontató járművek oldalütköző szerkezetébe, az oldalütköző talpa és az alváz, vagy főkeret homlokfelülete közé olyan ütközésvédő deformációs elemet iktatunk be, mely az oldalütköző-szerkezet rugalmasságának ki- 10 merítése után, a fennmaradó ütközési energiát kitünteted irányú deformációjával felemészti s a jármű alvázát, vagy főkeretét a káros igénybevételektől megkíméli. A találmány szerinti deformációs elem tehát a 15 jármű homloktartója és oldalütközőjének talpa között rögzített olyan szerkezet, mely kialakítása révén deformációra, munkaemésztésre alkalmas. Célszerű a deformációs elemet a jármű hosszirányában, az ütközés irányában jelentős méretűre 20 kiképezni, s alakvátozásra, pl. összeroskadásra alkalmas formában kialakítani. A deformációs elemet úgy kell méretezni, hogy az ütköző rugó teljes deformációját előidéző erőhatásnak még szilárdan ellenálljon, de az ennél nagyobb igénybevétel hatá- 2'5 sára kitüntetett irányú maradó alakváltozást szenvedjen, összeroskadjon. Ilyen megfelelő szerkezeti elem a találmány szerint a cső, melyet középvonalával az ütközés, a haladás irányában helyezünk el, a csövet hossz- 30 irányban célszerűen behasítjuk, s ily módon irányítjuk az összeroskadás kiindulását és lefolyását. A munkaemésztés eredményességének fokozása, továbbá progresszív csillapítóerő biztosítása érdekében a deformációs elem kialakítható oly módon, 35 hogy több deformációs tagot, több koncentrikus csövet építünk be, amelyek egymás után lépnek működésbe és egymás után deformálódnak. A találmányt részletesen rajzok segítségével ismertetjük, amelyeken 40 az 1. ábra a találmány szerinti deformációs elem, a hozzá tartozó ütközőrugóval és jármű homloktartóval együtt felülnézetben látható, a 2. ábra a deformációs elemet a 3. ábrán 45 bejelölt keresztmetszetben, a 3. ábra a deformációs elemet ugyancsak felülnézetben. részleteiben mutatja be. Az ábrákon látható a deformációs elem 5 külső csöve, mely az 1 homloktartóhoz rögzített 3 talp- 50 lemez és a 2 ütközőkészülékhez rögzített 4 talplemez között helyezkedik el. Az 5 külső cső. a 6 merevítőbordákkal együtt a 3 és 4 talplemezek közé van behegesztve. Az 5 külső cscfcen lépcsőzetesen rövidülve helyezkedik el a 7 középső cső 55 és a 9 belső cső. melyeknek a homloktartó felőli vége a 8 és 10 lappal van lezárva. A 3 és 4 talplemezekben II csavarlyukak vannak a felcsavarozás céljára. A találmány szerinti munkaemésztő deformációs elem működése a következő. Tételezzük fel, hogy az ütközőrugók rugalmassága 40 Mp igénybevételnél teljesen kimerül, s a járműalváz homloktartójának legnagyobb megengedett terhelése 100 Mp. Ebben az esetben célszerű az 5 külső csövet, a 7 középső csövet és 9 belső csövet 50—75 Mp közötti terhelésre méretezni, ezek az elemek tehát a megjelölt tartományba eső terhelés hatására kezdenek maradó alakváltozást szenvedni. Először az 5 külső cső deformálódik, meghullámosodik és összeroskad. Ekkor a 4 talplemez a 7 középső csövön fekszik fel. Ha az ütközés energiáját az 5 belső cső alakváltozása nem emésztette fel, akkor a 7 középső cső is alakot változtat, összeroskad és ekkor a 4 talplemez a 9 belső csőhöz fekszik fel. Szükség esetén a 9 belső cső is deformálódik. Az ilyen módon lépcsőzetesen megemésztett energia az alvázban alakváltozást nem idéz elő, s így a deformációs elem a vasúti üzemben elég gyakran előforduló, az alváz nyomószilárdságát lényegesen meg nem haladó ütközések esetén a jármű védelmét biztonsággal szolgálja. A találmány szerinti deformációs elem esetleges deformálódása utáni cseréje könnyen elvégezhető. Az oldalütközőt és az alváz-homloktartót, valamint a deformációs elem peremeit közrefogó csavarkötéseket meg kell oldani, majd a tartalék deformációs elemet fel kell szerelni. A cserét jelentősebb segédberendezés nélkül, szokványos szerszámokkal, viszonylag rövid idő alatt lehet végezni és így a jármű további üzemkészségét biztosítani. A deformációs elemnek több - az ábrázolt esetben 3 - küszöb-értékből álló progresszív működési tartománya van, minek folytán azt kisebb ütközést követően még továbbra is üzembe lehet tartani. A cső kitüntetett irányú felhasítása orientálja a deformáció kezdetét és lefolyását, döntően ezen irányra kedvezően merőleges irányban fejlődik tehát ki az „összeroskadás”. Maga a vasúti jármű a progresszív és orientât működés folytán az ütközési sérülésektől fokozottabb mértékben megóvható. Szabadalmi igénypontok: 1. Deformációs elem oldalütközős vasúti járművek ütközésvédelmére, mely munkaemésztés céljából a járműalváz homloktartójának talplemeze (3) és az oldalütköző-talp talplemeze (4) közé van szerelve, azzal jellemezve, hogy a deformációs elemet a járműhaladás irányában elhelyezett, célszerűen hosszirányban behasított cső (5) alkotja. 2. Az 1. igénypont szerinti deformációs elem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a deformációs elemet alkotó csőbe (5) koncentrikusan, fokozatosan rövidülő egy vagy több további csodarab (7, 9) van elhelyezve. 2 rajz, 3 ábra 2 A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 824409 - Zrínyi Nyomda, Budapest
