177433. lajstromszámú szabadalom • Áramimpulzisokat előállító áramkör ferritmagos tárolókhoz

MAGYAR NËPK0ZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 177433 ORSZÁGOS Bejelentés napja: 1977. III. 22. (EI-736) Uniós elsőbbsége: 1976. IV. 05. (7603992—4) Svédország Közzététel napja: 1981. IV. 28. Nemzetközi osztályozás: H 03 K 4/00 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. IX. 30. Feltaláló : ( Szabadalmas: Nils Eric Bertil Lundberg mérnök, Enskede, Svédország Telefonaktiebolaget LM Ericsson, Stockholm, Svédország Áramimpulzusokat előállító áramkör ferritmagos tárolókhoz 1 A találmány áramimpulzusokat előállító áramkör ferritmagos tárolók jól meghatározott áramimpul­­zussal történő táplálásához. A ferritmagos tárolókban a kiírásra és beírásra alkalmazott áramimpulzusok felfutási idejének, amplitúdójának és időtartamának jól meghatáro­zottnak kell lennie. A szükséges áramhurkot a ferritmagos tároló koordinátarendszerének meg­felelő áramkapukkal valósítják meg. A hatásfok miatt szükséges, hogy az áramhurokban az áram­növekedés a lehető leggyorsabban történjék a terve­zett impulzusamplitúdó eléréséig, amely után az áramnak állandónak kell maradnia egy olyan időn át, amelyet a ferritmagok átmágnesezéséhez szükséges idő határoz meg. A legegyszerűbb esetben az áramimpulzusokat előállító áramkört egyenfeszültségű forrás és ehhez kapcsolt ellenállás képezheti. Ekkor a felfutási időt a létrejött áramhurok induktivitása és az ellenállás­érték közötti hányados, míg az impulzusamplitúdót az egyenfeszültségű forrás feszültségértéke és az ellenállásérték közötti hányados határozza meg. En­nek az elrendezésnek az a hátránya, hogy egy jól meghatározott impulzusamplitúdó előállításához a feszültségnek viszonylag nagynak kell lennie, ez viszont nagy telj esítményve szteséget okoz. Ezen­kívül, mivel az áram aszimptotikusan növekszik exponenciális függvénynek megfelelően, a linearitás elromlik. 2 Jobb áramimpulzusokat előállító áramkör alakít­ható ki, ha az előbb említett ellenállás helyett, aktív áramszabályozót iktatnak be. Az áramszabá­lyozó egy vezérlőáramkörrel vezérelhető, amelyet 5 az áramimpulzus pillanatnyi amplitúdójával arányos feszültségei, valamint az impulzusamplitúdó névle­ges értékét képviselő referenciafeszültséggel táplálnak. Egy ismert kivitelű áramszabályozó több párhuzamosan kapcsolt kimenő tranzisztort tartal- 10 máz, melyeknek száma a terheléstől függ, ahol az induktív áramhurok képviseli a kollektorterhelést, és az áramimpulzus pillanatnyi amplitúdójával ará­nyos mérőfeszültséget egy emitterellenálláson ke­resztül nyerik. Ebben az elrendezésben az áram­ló impulzus felfutási idejét elsősorban a bázispotenciál növekedése határozza meg egy olyan érték irányá­ban, amelyet az áramszabályozó méretezése határoz meg, és a linearitás emiatt nagyon megjavul. A helyesen működő áramszabályozásnak az a feltétele 20 azonban, hogy a kollektor munkapontja minden időpillanatban az aktív területre essen, azaz a kol­lektor-bázis feszültségnek olyan nagyságúnak kell lennie, hogy az elegendő áramerősítést bizto­sítson, Következésképp a bemenő feszültséget a 25 szükséges kollektor-bázis feszültség és az áramim­pulzus révén indukált ellen-feszültség összegének figyelembevételével kell megválasztani. Azután azonban, hogy az áramimpulzus a teljes ampli­túdóját elérte, ez a teljes bemenő feszültség az 30 árarrazabályozót terheli, mivel az ellenfeszültség 177433

Next

/
Thumbnails
Contents