177418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Kéntartalmú benzimidazol-származékok előállítására

9 177418 10 állítjuk, a kivált terméket szűrjük, és mossuk. 2,1 g így 3,6 g 212-3° bomló 5(6)-propiltio-benzimida­­(79%) 5(6)-propiltio-benzimidazolil-2-metilkarbamá- zolil-2-metilkaibamátot nyerünk, tot kapunk. Olvadáspontja: 210-212 °C. 11—22. példa Az 1—10. példa szerint eljárva a megfelelő ki­indulási anyagokból a következő I általános kép­­letű vegyületek állíthatók elő (R1 = metoxikarbonil) Példa száma: R2 R4 Op°C 11. fluor n-propil 252-253 12. klór n-propil 266-269 13. klór benzil 234-236 14. klór allil 203-205 15. klór propinü 305-307 16. klór etü 237-238 17. klór ciklohexil 294-295 18. bróm n-propil 191-193 19. metil n-propil 230—232 bomlás 20. metoxi n-propil 296-298 21. butil n-propil 202-204 22. trifluor­-metil n-propil 252 23. példa 2,78 g 3,3’,4,4’-tetraamino-difenil-diszulfid és 6,0 g N,N’-dimetoxi-karbonil-S-metil-izotiokarbamid 100 ml 50 térfogat%-os alkoholban készült oldatá­hoz 1 ml ecetsavat adunk és a reakcióelegyet a metil-merkaptán fejlődés megszűnéséig forraljuk (kb. 3 óra), majd a kivált bisz-[2-(metoxikarbonil­­-a mino)-benzimidazol-5(6)-il ]-diszulfldot leszűrjük. Súlya 4,2 g (95%). Olvadáspontja 328 °C (bomlás). 24. példa 5 26. példa Egy reakcióedénybe száraz ammónia gázt kon­denzálunk (kb. 50 ml-t) majd 2,3 g nátriumot ol­dunk benne, oldódás után 4,4 g bisz [2-(metoxi- 10 -karbonil-amino)-benzimidazol- 5(6>il]-diszulfidot szórunk bele, 2 órán át keverjük, majd a hűtést megszüntetve az ammóniát elpárologtatjuk. A ma­radékot 30 ml 50%-os alkoholban felvesszük, derít­jük, szűrjük, és feldolgozzuk az alábbiak szerint: 15 a) 5 n sósav adagolásával az oldat pH-ját 4-re állítjuk és a kivált fehér csapadékot szűrjük, mos­suk, szárítjuk. így 4,0 g 260-62°-on olvadó 2-me­­toxi-karbonil-amino-benzimidazol-5-tiolt nyerünk, b) Az előzőekben előállított „tiol”-nátrium alko- 20 holos oldatához 2,2 mól alkilezőszert, pl. propil-, aHil-, propargil-bromidot, benzil-kloridot, illetve fe­­nil-diazónium-kloridot adva az 1., 2., 3., illetve 7. példában megadott vegyületeket állítjuk elő. 25 27. példa 4,44 g finoman porított és szitált bisz[2-(metoxi­­-karbonil-amino)-benzimidazol- 5(6)-il]-diszulfidot 30 60 ml vízmentes toluolban erőteljes keveréssel szuszpendálunk, majd 4 g 25%-os nátrium szuszpen­ziót adunk hozzá. A képződő kocsonyás reakció­elegyet 50°-ra melegítjük és addig keverjük, míg a rendszerből kivett mintából feldolgozása után vé- 35 konyrétegkromatográfiásan csak kevés kiindulási anyag mutatható ki. Ezután a reakcióelegyet vá­kuumban 20°-on bepároljuk. A nyert szilárd anyag­ra óvatosan 15 ml vízmentes alkoholt adunk, majd a nátrium-fölösleg megbontása után 15 ml vizet 40 adunk a rendszerhez. A reakcióelegyet felforraljuk, derítjük, szűrjük és az így előállított alkoholos oldatot használjuk fel a további reakciókhoz. 3,28 g bisz[2-amino-benzimidazol-5(6)-il]-diszulfi- 45 dot 15 ml absz. piridinben oldunk és az oldathoz 1,95 g klórszénsavmetilésztert csepegtetünk hűtés közben. A reakcióelegyet éjjelen át jégszekrényben állni hagyjuk, majd a piridint vákuumban ledesztil­láljuk. A maradékot híg sósavvá kezeljük (In), és 50 a csapadékot szüljük, vízzel mossuk, szárítjuk. így 4,0 g 306-10° bomló bisz[2-(metoxi-karbonil­­-amino)-benzimidazol-5(6>il]-diszulfidot nyerünk. 25. példa 4,4 g bisz[2-(metoxi-kaibonil-amino)-benzimida­­zol-5(6)-il]-diszulfidot 15 ml tömény sósavban ol­dunk és 0 °C-ra hűtünk, majd erőteljes keverés 60 közben, 4,4 g ón(II)-ldorid oldatát adjuk hozzá, 1/2 óra áatt. A reakcióelegyet állni hagyjuk ezen a hőfokon további 2 órán át. A kiváó fehér csapadé­kot szűrjük, fölös vizes alkoholos káliumhidroxid­­ban oldjuk, és 2,8 g propilbromidot adunk hozzá. 65 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I áltáános képletű 5(6)-tio-benz­­imidazoi-származékok előállítására - ahol Rí jelentése egy -COORs áltáános képletű cso­port, melyben R5 1-4 szénatomos alkil-csoportot jelent, R2 jelentése hidrogén-, vagy háogénatom, 1-6 szénatomos ákil-, trifluormetil-, vagy egy -OR3 átáános képletű csoport, melyben R3 1-4 szénatomos ákil-csoportot jelent, R4 jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos alkil-, 3-7 szénatomos cikloákil-, 3-6 szénatomos ákenil-, 3-6 szénatomos alkinil-, benzil- vagy fenil-csoport, azzal jellemezve, hogy VI átáános képletű vegyületeket - ahol Rj és Rj jelentése a fenti — redukáunk, majd az ily módon kapott, és az I áltáános képletű vegyületek szűkebb körét képviselő la áltáános képletű vegyü­leteket - ahol Rj és R2 jelentése a fenti - kívánt esetben 5

Next

/
Thumbnails
Contents