177415. lajstromszámú szabadalom • Acilezési eljárás fenilglicin-kloriddal

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177415 Bejelentés napja: 1977. V. 13. (Cl—1737) Nemzetközi osztályozás: C 07 D 499/68 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. I*. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Imrei Lajos vegyésztechnikus 42%, Győri Jenő vegyészmérnök 32%, Csermely Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti György vegyészmérnök 26%, Budapest Termékek Gyára Rt., Budapest A------------------------------------------­Acilezési eljárás fenilglicil-kloriddal 1 Az I képletű 6-amino-penicillánsav-szánnazék fontos gyógyszer, melyet egyre növekvő mennyiség­ben nagyiparilag állítanak elő 6-amino-penidllánsav adlezésével. Kémiai neve D(—)-a-amino-benzil-peni­­cillin-trihidrát, vagy 6-[D-(2-amino-2-fenil-acetami- 5 do)] -3,3-dimetü-7-oxo-4-tia-l-azabidklo-[3.2.0]-hep­­tán-2-karbonsav-trihidrát. A továbbiakban nemzet­közi szabad nevén, ampicillin-trihidrát-nak nevezzük. Az ismert előállítási eljárások többsége megegye­zett a következő reakciósémában: a D(—)-fenilglidn 10 primer amino-csoportját védőcsoporttal látták el és ezzel a vegyülettel adlezték a 6-amino-penicillán­­savat majd a védőcsoportot eltávolították (154 934 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás). Az eljárások munkaigényesek és a hozam is ala- 15 csony. A rokon ciklohexadienil-származék előállítására ismert eljárás volt a 6-amino-penidllánsav acilezése dklohexadienil-glicil-klorid sósavsóval (3 829 576 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás). 20 Ennél a reakdótípusnál a primer amino-csoport védelmét az ásványi sav-só látta el. E módszernél több probléma jelentkezett: A helyettesített alfa-amino-acetil-kloridot vizes sósav­val vitték oldatba. A reakdóelegyben levő víz 25 hidrolitikus hatásának kiküszöbölésére azonban ala­csony hőmérsékleten kellett dolgozni, s így az ismert reakdóközegben a szokásos savmegkötő sze­rekből keletkező sók kiváltak. Ez a keverhetőséget és a hőelvonást annyira lerontotta, hogy a reakdó 30 nagyüzemben csaknem kivitelezhetetlen volt. Maga­sabb hőmérséklet, vagy nagyobb mennyiségű víz alkalmazása, (amikor a sók oldatban vannak) a főreakdó szempontjából nem volt kedvező. A rossz hozammal kapott termék optikai tisztasága a gyógyászati követelményeknek nem felelt meg. Ismert továbbá 6-amino-penicillánsav szilil-észte­­rének fenilglicin-klorid sósavsóval való adlezése ab­szolút közegben etilénoxid, vagy propilénoxid je­lenlétében. (2 063 268 sz. NSZK-beli közzétételi irat). Az eljárás hátránya, hogy a szilil-észterek vi­szonylag drága vegyületek és az észter-csoport savas hidrolízise nem csak a kémiai lépések számát nö­velte, hanem az adott reakdókörülmények a vég­termék minőségét is rontották. Ismert volt még 6-amino-penidllánsav adlezése feníl-glícil-klorid sósavsójával vizes közegben (1 400 236 sz. Nagy-Britannía-i szabadalmi leírás). Ezen eljárás során a hidrolízisveszély miatt (-40)°C-on dolgoztak. Az eljárással nagyobb mé­retekben sem valósítható meg a hidrolitikus folya­matok visszaszorítása és ezért a szabadalmi leírás­ban ismertetett mintegy 80%-os kitermelés csupán az ott megadott néhány grammos mennyiségekkel sikerülhetett . Találmányunk tárgya eljárás I képletű penidllán­­savszármazék előállítására 6-amino-penicillánsav sójának adlezésével oly módon, hogy 6-amino-peni­­cillánsav szerves vagy szervetlen savval képezett 17741

Next

/
Thumbnails
Contents