177408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2-tetrahidrofurfuril-6,7-benzomorfánok előállítására
5 177408 6 tett redukcióképességű komplex fémhidrideket, például nátriumbórhidridet hasznára. Lehetőség van naszcens hidrogénnel vagy hidrogénnel hidrogénező katalizátor, például Raney-nikkel jelenlétében dolgozni. A reakciókörülményektől függően az 5 O-acilcsoportokat a redukció folyamán lehasíthatjuk. Az O-adlcsoportot redukcióval is lehasíthatjuk. A felhasználható módszerek közül különösen bevált a komplex hidridekkel végzett redukció. Ekkor a karbonsavamidok redukciójánál leírt módszerekkel analóg módon járhatunk el. Előnyös az amid és a fenolészter-csoport egyidejű redukálása. d) Egy VII általános képletű vegyületet - ebben a képletben R1 —R4 a fenti jelentésű, és Z halogénatomot, hidroxil-, alkoxi-, adloxi-, arilszulfo-10 niloxi- vagy alkilszulfoniloxi-csoportot jelent - gyűrűzárásnak vetünk alá. A gyűrűzárási reakciót ismert módon végezhetjük. Például a Friedel-Crafts-reakdó körülményei között alumíniumkloriddal széndiszulfídban dolgoz-15 hatunk vagy a gyűrűzárást erős savval, például foszforsavval vagy polifoszforsawal végezzük, előnyösen 100 és 150 °C között. A gyűrűzárás reakciókörülményeitől függően az O-adl- vagy O-alkilcsoportok lehasíthatók, és így az I általános képletű vegyületet 20 szabad fenolos hidroxilcsoporttal kapjuk - R4 hidrogénatomot jelent —. e) Egy VIII általános képletű vegyületben tetrahidrofurán-gyűrűt alakítunk ki — ebben a képletben R1 —R4 a fenti jelentésű —. A tetrahidrofurán-gyűrűt a legkülönbözőbb módszerekkel alakíthatjuk ki. Például a gyűrűzáródáshoz vezető vízlehasítást a VIII általános képletű vegyület és savas katalizátorok reakciójával végezhetjük. Savas katalizátorként például szervetlen vagy szerves savakat vagy savanyú sókat, amilyen a kénsav, foszforsáv, oxálsav, p-toluolszulfonsav, nátriumhidrogénszulfát, vízmentes cinkklorid, használhatunk. Előnyösen magasabb hőmérsékleten, célszerűen 100, és 200 °C között dolgozunk. Előnyös lehét, ha a lehasított vizet vízmegkötőszerrel, például kénsav vagy cinkklorid feleslegével vagy azeotróp desztillációval eltávolítjuk. Gyakran előnyös az egyik hidroxilcsoportot átmenetileg egy reakcióképesebb csoporttal helyettesíteni. így például a gyűrűzárást toluolszulfonsavkloriddal piridinben befolyásolhatjuk anélkül, hogy a VIII általános képletű vegyület átmenetileg keletkező O-toluolszulfoniloxí-származékát elkülönítenénk. A viszonylag drasztikus reakciókörülmények mellett az O-adl- és O-alkilcsoportokat szabad fenolos hidroxilcsoportokra cserélhetjük ki. 25 30 35 40 45 f) Olyan I általános képletű vegyületek előállí- 50 tására, amelyek képletében R4 hidrogénatomot jelent, egy IX általános képletű vegyületről észtercsoportot hasítunk le - ebben a képletben R1 -R3 a fenti jelentésű, és R7 szervetlen vagy szerves savból levezethető acilcsoportot jelent —. Gyakorlati jelentőségük elsősorban a kevés szénatomos alifás vagy egyszerű aromás és heterodklusos adlcsoportoknak, különösen az acetil-, propionil-, benzoil- és tetrahidro-2-furoil-csoportnak van. A lehasítást különböző módszerekkel hajthatjuk 60 végre. A legegyszerűbb a savas vagy lúgos hidrolízis, amelyet vizes, alkoholos vagy vizes-alkoholos oldatban végezhetünk. A széles határok között változtatható reakcióhőmérséklet célszerűen 20 és 100 °C között lehet. 65 g) Egy X általános képletű vegyületről az étercsoport lehasitásával — ebben a képletben R1 -R3 a fenti jelentésű, és R8 alkÜ- vagy aralkilcsoportot jelent — olyan I általános képletű vegyületeket kapunk, amelyek képletében R4 hidrogénatomot jelent. Az I általános képletű vegyületek előállítását X általános képletű vegyületek éterhasításával a legkülönfélébb,módszerek szerint végezhetjük, amelyek az R8 csoport jellegétől függően változnak, és úgy kell megválasztani, hogy a tetrahidrofurán-gyűrű változatlan maradjon. Például a fenoléter-csoport szelektív lehasítására nátrium- vagy káliumhidroxidot használhatunk magas forráspontú oldószerben, például dietilén- vagy trietilén-glikolban. Célszerűen 150 °C és az oldószer forráspontja között dolgozunk alkálifémhidroxid-felesleggel. Benziléterek katalitikus hidrogénezéssel is lehasíthatók. A metoximetiléterek savra nagyon érzékenyek, és ezért enyhe körülmények között híg ásványi savakkal is lehasíthatók. h) Olyan I általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében R4 acilcsoportot jelent, egy I általános képletű vegyületet, amelynek képletében R4 hidrogénatomot jelent, acilezünk. Az acilezést a legkülönfélébb módszerekkel végezhetjük. Legelőnyösebb a megfelelő karbonsavkloriddal vagy -anhidriddel dolgozni. A reakciót iners oldószerben, számított mennyiségű vagy csekély feleslegű acilezőszerrel végezhetjük. Az adlezőszer feleslegét egyidejűleg oldószerként is használhatjuk. Ajánlatos a reakdókeverékhez savmegkötőszert adni. Erre a célra különösen a piridin alkalmas, amelyet katalitikus mennyiségben, ekvimoláris mennyiségben vagy feleslegben vagy oldószerként használhatunk. Erre a célra alkalmas bázis a trietilamin is. A reakcióhőmérséklet 20 és 150 °C között, előnyösen 50 és 100 °C között lehet. i) Olyan I általános képletű vegyületek előállításira, amelyek képletében R4 kevés szénatomos alkilcsoportot jelent, egy I általános képletű vegyületet, amelynek képletében R4 hidrogénatomot jelent, alkilezünk. Az alkilezést különböző módszerekkel végezhetjük. Előnyös az olyan alkilezőszer és olyan reakciókörülmény, amely szelektív O-alkilezést tesz lehetővé a nitrogénatom kvatemeződése nélkül. Erre a célra alkilezőszerként különösen diazoalkánokat vagy feníltrialkíl-ammóniumhidroxidokat használhatunk. Diazoalkápokkal, alkalmas iners oldószerben, például dietiléterben vagy tetrahidrofuránban, előnyösen szobahőmérsékleten dolgozhatunk. Trialkilammóniumhidroxid használata esetén a kiindulási vegyületet az alkilezőszerrel alkalmas iners oldószerben, előnyösen dimetilformamidban melegítjük. 3
