177395. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pályafelületen, pl. sportpályán, választható mintázat közűl mindenkor a választott mintázat optikai megjelenítésére
7 177395 8 ben bővül. Hasonlóképpen a 3. ábrán mutatott 38 test kialakítható 180°-os elfordulásra és akkor a 39 felület mutat A aktív állapotban a 33 bura felé, míg P passzív állapotban a lemez másik oldalfelülete. Alkalmazható olyan lap is, mely a teljes felületnek csak a hossztengely által felezett egyik felére teijed ki és átforgathatóan takarja alaplap egyik illetve másik felét. A 4. ábrán látható, hogy az ugyancsak műanyagtestű modulelem, mely a már leírt transzparens 43 bura alatt van elrendezve, magában foglalja a középen maratott 46 üveglapokba ágyazott 47 folyadékkristály réteget, melynek kivezetései a villamos csatlakozó 45 vezetékre vannak kötve. A 47 folyadékkristály réteg feszültségmentes állapotban átereszti vagy elnyeli a 43 burán át beeső fényt, s így a pályaszakasz nem üt el a környező pályafelülettől, ez a P passzív állapot. Ha a nem ábrázolt választó egység vezérlőjele folytán a beavatkozó 15 szervet képező - nem mutatott - kapcsoló feszültséget kapcsol a 45 vezetékre, a kristály elemek átrendeződése folytán a réteg a beeső fényt a sáv teljes szélességében visszaveri és az így létrejött A aktív állapotban a pályaszakasz felülete elüt a környező pályafelülettől. A villamos alkatrészek úgy vannak a modulelemben elrendezve, hogy a mintaelem a berendezés bármely pályaszakaszában telepíthető, könnyen cserélhető, szcrvizelhető. Az 5. ábrán látható 58 fénycső az - ugyancsak műanyag alapú - mintaelembe bepattintható módon van kialakítva és szerelvényezve. A miniatűr 58 fénycsőre az 55 tápvezetékek egyike az 57 fojtótekercsen át csatlakozik. Mind az 57 fojtótekercs, tnind az 56 gyújtóáramkör a csereszabatosán kialakított modulelembe van beépítve. A műanyagtest 59 fényvetőként van kialakítva. Amikor a fénycső nincs bekapcsolva, az 53 bura felülete beolvad a környező pályafelületbe. Amikor a nem mutatott kapcsoló - mint beavatkozó 15 szerv - a nem mutatott választó egységtől vezérlőjelet kap és az 58 fénycső világít, az 59 fényvető a sáv teljes szélességében homogén szűrt fénysávot biztosit az 53 bura felületén. Hasonló hatást biztosít a 6. ábrán mutatott 66 izzólámpa, melynek 65 foglalata a 67 fényvetővel egybeépítve alkotja a modulelemet. A 7. ábra szerinti kiviteli alaknál az A aktív állapot létesítését — zárt, lapos — 79 üvegcsőbe beépített 78 fémlemezre gőzölt fluoreszcens 77 lap biztosítja, ez a 77 lap a világitó test anódja, melyet 75 rács és afölött az anód síkjára hajlított 76 katód vesz körül. Megfelelő feszültségek rákapcsolása esetén a megindult elektronáramlás fényárammá alakul a fluoreszcens 77 lapon és a 73 bura teljes szélességében homogén szűrt fény jelenik meg. A fluoreszcens felület a zárt 79 üvegcső felső felületén is kialakítható. Mint már említettük, valamennyi kiviteli alaknál a mintaelem olyan modulelem, mely csereszabatosán telepíthető a pályafelület bármely részén kialakított fészekbe, s a csatlakozás a külső szervekkel (vezérlő, tápláló stb.) ennek megfelelően kialakított. Az eddigeikből egyértelműen következik a beavatkozó 15 szervek kialakítási lehetősége a különböző kiviteli alakokhoz, ezért azt tovább nem részletezzük. Az ábrákon egyáltalán nem mutattuk az említett választó egységet, meri az szakember tudásával szintén tetszőlegesen kialakítható az itt leírt — találmány szerinti — alapvető jellemzők alapul vételével. A választó egységet tehát minden egyes elemre vonatkozóan külön vezérlőjel kiadására alkalmasan kell kiképezni, ami rendszerint kétállapotú villamos kimenetekkel végezhető. Ezek a kimenetek a beavatkozó 15 szerv vezérlőbemenetére csatlakoznak, a 3. ábra szerinti kivitelnél tehát arra a kapcsolóra, amelyik a 36 elektromágnes kapcsolását végzi, a 4. ábra szerinti kiviteli alaknál arra a kapcsolóra, mely a folyadékkristály rétegre feszültséget kapcsol stb. A választó egységná ugyanakkor számos egyszerűsítés alakítható ki, az lehet egy programozott elektronikus készülék, melynél egyetlen programérték választása esetén önműködően kap vezérlést minden olyan beavatkozó 15 szerv, mely a választott program szerinti mintázat részét alkotó mintaelemhez van rendelve. Úgyszintén elképzelhető, hogy a különböző sorrendű mintázatok eltérő színe vagy alakja (szaggatott, pontszerű) nem rögzített, illetve kényszerkapcsolt, hanem a mintaelemek úgy vannak kialakítva, hogy bármelyik színnel vagy bármelyik vonaltípussal aktiválhatók legyenek és az elektronikus választóegység hajtja végre az alternatívák közötti választást a program választása alapján. Természetesen a mutatott építőelemek is kialakíthatók másképpen az alapvető jellemzők megtartása mellett. így pl. a transzparens bura nem feltétlenül sík, hanem lehet pl. domború, vagy más alakú. A transzparens bura önmagában ismert módon kialakítható olyan felülettel vagy ellátható olyan kiegészítő, illetve árnyékoló szervekkel, melyek a kijelző eszközöknél szokásos fantomjelenségeket csökkentik vagy kiküszöbölik, bár általában ennek jelentősége itt kisebb, hiszen a passzív állapot éppen azt jelenti, hogy a mintaelem felülete ugyanúgy reagál a külső fényhatásokra, mint a környező pályafelület. Mindazonáltal lehetnek olyan alkalmazások, melyeknél a fantomjelenség csökkentését biztosító kiegészítő jellemzőkkel kell kialakítani a modulelemet. Az egyik ok lehet pl., hogy az 5-7. ábrákon mutatott fényvető felületek a külső fényt passzív állapotban is jobban, illetve másképpen verik vissza mint a környező pályafelület. Szabadalmi igénypontok: ' 1. Berendezés pályafelületen N választható mintázat közül (2<N) mindenkor a választott mintázat optikai megjelenítésére, azzal jellemezve, hogy a választható mintázatoknak (12, 13, 14) megfelelő pályarészek mentén - optikai észlelés tekintetében — többállapotú mintaelemek vannak elrendezve olya", bontásban, hogy eltérő mintázatoknak (12, 13, illetve 14) egyaránt részét alkotó — ún. közös — pályaszakasz mentén elrendezett mintaelem csak a közös pályaszakasz határvonaláig ter-5 10 15 :o 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
