177395. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pályafelületen, pl. sportpályán, választható mintázat közűl mindenkor a választott mintázat optikai megjelenítésére
3 177395 4 elhelyezésére. Az ilyen szünetigény korlátozza a rendezés rugalmasságát és ez jelentős hátrány akkor is, amikor nemzetközi rendezvénysorozatot kell megbízható időzítéssel és párhuzamosan bonyolítandó játékokkal szervezni, s akkor is, ha gyakorló mérkőzések helyét biztosító létesítményeknél van szükség a sokoldalú kihasználásra, hiszen a pályarajzolatok ilyen átalakítása néha a mérkőzés teljes időtartamával egyező időigényű és ez jelentősen csökkenti a sportpálya kapacitását. 3. Az áttekinthető pályarajzolat rugalmasabb biztosítása céljából egyes létesítményekhez a padozatot többféle kivitelben vásárolják meg, mindegyik változaton más-más mintázattal. A teljes padozatokat tekercselve tárolják és mindenkor a szükséges padozatot fektetik fel a küzdőtérre. Ez a megoldás a 2. pontban említetthez képest bizonyos időmegtakarítást tesz lehetővé, de ez is idő- és főleg munkaigényes (tehát üzemeltetési költsége is folyamatosan jelentős), amellett a redundáns padozatok beszerzése nagy beruházási igénnyel és jelentős eszközlekötéssel jár. Egy padozat jelenleg mintegy 0,5-1 miihó forintért szerezhető be, ha csak három rajzolat párhuzamos biztosításáról gondoskodunk (ami még mindig korlátozott), a beruházási igény 1,5—3 millió forint, s ennek kétharmada a redundáns eszközlekötés. A találmány alapja az a felismerés, hogy az optikai tájékoztató eszközök sokfajta eleme (aktív és passzív eszközök egyaránt) hasznosítható a probléma megoldására, ha az elemeket úgy alakítjuk ki, hogy azokat a választható mintázatoknak megfelelő pályarészek mentén, optikai észlelés tekintetében többállapotű mintaelemként rendezhetjük el olyan bontásban, hogy eltérő mintázatoknak egyaránt részét alkotó — ún. közös - pályaszakasz mentén elrendezett mintaelem csak a közös pályaszakasz határvonaláig terjedhet és mindegyik mintaelem beavatkozó szerviek) legalább egy(-egy) csatlakozási pontjára csatlakozik és a beavatkozó szerv(ek) vezérlőbemenete(i) választóegység egy vagy több kimenetére van(nak) — közvetlenül vagy közvetve — csatlakoztatva. Az 1. ábrán látható, hogy pl. a kézilabda pálya 12 mintázat, a kosárlabda pálya 13 mintázat és a teniszpálya 14 mintázat vonalai általában eltérő pályaszakaszokon haladnak, mindhárom 12, 13 és 14 mintázatnál azonban a pálya felezővonalát jelző vonal azonos pályaszakaszokban halad, ez a pályaszakasz tehát bármely 12, 13 vagy 14 mintázat megjelenítésekor a megjelenítendő mintázat részét alkotja. Végeredményben tehát olyan elemeket rendezünk el a mutatott vonalak mentén, melyek közül a felezővonalban elrendezett mintaelemeket mindhárom esetben aktiváljuk, a többi mintaelem közül mindenkor csak az adott 12, 13 vagy 14 mintázathoz tartozó elemeket. Az aktiválás fogalmát igen tágan értjük, hiszen az ismert aktív és passzív megjelenítő eszközök bármelyike felhasználható e célra. Bármelyik eszköz alkalmazása esetén a kialakítás közös jellemzője, hogy a mintaelemek a pályafelülethez optikailag illeszkedő - azzal láthatóság szempontjából gyakorlatilag egy szintben fekvő - felülete az ún. „passzív” állapotban (mikor ezt a szakaszt nem kívánjuk megjeleníteni) beleolvadjon a környező pályafelület képébe, az ún. „aktív” állapotban pedig (amikor a szakaszt kijelöltük), szembetűnően elüssön a környező pályafelület képétől. Célszerűen természetesen az elütő megjelenítés a hagyományos pályarajzolat szokásos megjelenítéséhez igazodik, de ez nem szükségszerű. így az alapeset tehát az, ha a mintaelem P passzív állapotában a mintaelem által elfoglalt pályaszakasz színe nem üt el a környező pályafelülettől, A aktív állapotában viszont fehér. Előnyös lehet ugyanakkor az is, ha a mintaelem P passzív állapota mellett annak lehet több A aktív állapota is. Ha pl. N = 3 különböző mintázatra alakítottuk ki a berendezést, akkor alkalmazhatunk olyan mintaelemet, mely egy P passzív és három A aktív állapottal rendelkezik, pl. három különböző színű vonalat jelenít meg, vagy mindhárom A aktív állapotban a vonal ugyan fehér, de az egyik esetben folytonos, a másikban szaggatott a harmadikban a vonalat pontok alkotják. Ilyenkor természetesen a leggyakrabban játszott, vagy látogatottság szempontjából a legjelentősebb játékhoz tartozó mintázatot célszerű folytonos fehérvonallal ábrázolni, hiszen ez illeszkedik pontosan a hagyományos pályarajzolathoz. Ez a többállapotú pályaelem különösen akkor nagyon előnyös, amikor a stadionban — egymástól nem nagyon távol - egyidejűleg több játékot bonyolítanak és ilyen változatok esetén sem a játékosok, sem a nézők nem látnak egy adott nézőszögön belül eltérő mintázathoz tartozó, mégis azonos megjelenésű vonalszakaszokat. Bármilyen típusú megjelenítő eszközt alkalmazunk is mintaelemként, biztosítani kell, hogy mindegyik mintaelem állapotát alkalmas beavatkozó szerv segítségével befolyásolhassuk, általánosságban ezt szimbolizálják az 1. ábrán a beavatkozó 15 szervek, melyeket kapcsolóként ábrázoltunk. Általában az ún. passzív megjelenítő eszközöknél a beavatkozó 15 szerv mechanikai mozgatószerv. Ha pl. a pályaszakaszban olyan testet rendezünk el, melynek felülete optikailag beolvad a környező pályafelületbe, s mely fölé aktiváláskor eltérő felületű szalagot húzunk, amely a szomszédos pályafelület alá van rejtve, akkor a beavatkozó 15 szerv a szalagot haladó irányban mozgató ismert eszköz. Ha pedig a pályaszakasz hossztengelyével párhuzamos tengelyen — forgathatóan - ágyazott test a mintaelem, mely az egyik szöghelyzetben a pályafelületbe beolvadó felső felületet mutat, ahhoz képest 90, 120 vagy 180 fokos elforgatás esetén pedig attól elütő felső felületet, akkor a beavatkozó 15 szerv hossztengely körül elforgató szerv, mely akár a mintaelemet merev kapcsolatban hordozó tengelyt forgatja el, akár a helytálló tengelyen elforgathatóan ágyazott mintaelemet. Általában ennél kedvezőbb kialakítást tesz lehetővé ún. aktív megjelenítő eszközök alkalmazása, célszerűen fényforrásoké, melyek választás szerinti kigyújtásával jelenítjük meg a pályaszakaszt, vagy pl. folyadékkristályé, mely feszültséggel vezérelhető. A találmányt részletesebben néhány előnyös kiviteli alak kapcsán magyarázzuk, melyekre azonban találmányunk nem korlátozódik. 5 10 15 70 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
