177385. lajstromszámú szabadalom • Kibővíthető memória fáziszaj elnyomására digitális jeleket árvivő rendszerekben

3 177385 4 séget termelnek, továbbá ahol az áramkör lehetővé teszi a reteszelés automatikus beállítását. A találmánnyal kibővíthető memóriát hoztunk létre digitális jelátvivő rendszerekben a fáziszaj el­nyomására, amely az alábbi egységeket tartalmazza: n elemes memória egységet, amelyet olyan bitfo­lyam táplál, amelyben a fáziszaj jelen van, és CK’ frekvenciát állít elő, és a bitfolyamnak előírt átlagos frekvenciája van, a CK’ ütemmel összhangban levő bitek memória egységének vezérlésére használt beíró egységet, fáziszárt áramkört, amely fáziskomparátorból, szűrőből és feszültségvezéreit oszcillátorból áll, ez utóbbi az előírt tényleges értéket képező (az átlagtól különböző) CK0 frekvenciát állítja elő, kiolvasó egységet, amely a memóriarekeszek tar­talmának a CK0 ütem szerinti kiolvasását vezérli. A kibővíthető memóriát az jellemzi, hogy a fázis­­komparátort olyan J-K flip-flop képezi, amelynek bemenetét a CKo jelsorozat egészszámú CK0/n hányadosa vezérli, és a törlő bemenetét egy kapu­áramkörön keresztül a CK’ sorozat ehhez hasonló CK’/n hányadosa vezérli. A feszültségvezéreit oszcil­látor alkalmas eszköznek bizonyul a fáziszárt áram­kör beállításához szükséges kimeneti frekvencia kézi szabályozására, amely egy folytonos jel szintjét egy meghatározott szint eléréséig változtatja, és ezen folytonos jelérték megjelenik a szűrő kimenetén amikor az áramkör letiltott állapotban van, és meg­határozza a CKq frekvenciájú kiolvasó impulzusok előállítását. A találmányt a továbbiakban egy kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben, amelyen az 1. ábra négy alrendszert tartalmazó multiplex rendszer szerkezeti felépítését szemlélteti, a 2. ábra a találmány szerint megépített ME’ ki­bővíthető vételi memória tömbvázlata, a 3. ábra a 2. ábrán vázolt fáziskomparátor talál­mány szerinti kialakításának kapcsolási rajza, a 4. ábra a 2. ábrán vázolt VO feszültségvezéreit oszcillátor találmány szerinti kapcsolási rajza, az 5. ábra a 2. ábrán vázolt IS kitöltést kiolvasó egység részletesebb vázlata, a . 6. ábra a 2. ábrán vázolt Rí tiltó áramkör raj­za, a ' 7. ábra a 2. ábrán vázolt SL sorossá alakító áramkör kapcsolási rajza, és a 8. ábra az előző ábrákhoz tartozó idődiagramo­kat szemlélteti. Jóllehet az alábbi leírás olyan kibővíthető memó­riára vonatkozik, amelyet terminális berendezések (például 8,448 Mbit/sec-os PCM aszinkron multi­plexer) által létrehozott jitter elnyomására haszná­lunk, a találmány felhasználható ezenkívül digitális jelátvivő vonalak kumulatív jitterének elnyomá­sára is. Az 1. ábrán MEi, ME2, ME3 és ME4 memóriá­kat tüntettünk fel, amelyek 8,448 Mbit/sec-os PCM rendszerekhez csatlakozó vonalakkal vannak össze­kötve. Ezeket a PCM rendszereket négy független adat­forrásnak kell tekinteni, amelyek olyan szekunder keretstruktúra szerint vannak elrendezve, amelynek semmi kapcsolata nincs a multiplexerből kijövő bi­tek szervezéséhez tartozó tercier keretstruktúrával. Ezeket a kibővíthető MEi— ME4 memóriákat átlagolási eljáráshoz használjuk, ahol az egyes alcso­portok részére fenntartott átlagos multiplexelő frek­vencia megegyezik az egyes alcsoportok pillanatnyi frekvenciájával. Ezzel összhangban az önmagában ismert ML mul­tiplexer bemenetéhez csatlakozó és egymással szink­ron négy 8,448 Mbit/sec-os adatforrás az ME,-ME4 memóriák kimeneteinek felel meg. Ez az ML multiplexer úgy van elrendezve, hogy a bemenetére érkező sorozatokat „bitről-bitre” történő multiplexeléssel sorossá alakítja. Az így kapott sorozatot 34,368 Mbit/sec-os sebes­séggel távoli DM demultiplexerhez továbbítjuk, amely a vett sorozatot elosztja a kibővíthető ME’,, ME’2, ME’3 és ME’4 vételi memóriák között. A kibővíthető ME’,-ME’4 vételi memóriák egy frekvenciát (amely megegyezik az i-ed rendű rend­szer frekvenciájával, ha az éppen az átlag, de akkor az órajel szerint végrehajtott multiplexelő frekven­ciával egyezik meg, ha tényleges értéket képvisel, és tartalmaz néhány periodikus — szerviz beállítási — és néhány esetleges - kitöltő bit — közt) egy olyan frekvenciává alakítanak, amely még akkor is az i-ed rendű rendszer frekvenciája, ha tényleges értéket képvisel. Az átlagolási folyamat jobb szemléltetése céljából a 8. ábra „a” diagramján feltüntettük azt a tercier keretstruktúrát, amelyekkel összhangban a bitek az 1. ábrán vázolt ML multiplexerből kijönnek. Ez a tercier keret 1536 bit hosszúságú és négy egyenként 384 bit t,, t2, t3 és t4 alkeretre van osztva. A hivatkozott ábrán a rövid vonallal jelölt impul­zusok az ML multiplexerből kijövő adatok között nem található járulékos információt fejezik ki, a hosszú vonal pedig az i-ed rendű rendszerek infor­mációját kifejező impulzusokat jelöli. Az „a” diagramon az első t, alkeret első tizenkét bitjét a szinkronszó vagy a riasztásjelző szó átvitelé­re használjuk. A második, harmadik és negyedik t2, t3 és t4 alkeretek első négy bitjei képezik a kitöltést vezérlő biteket. Az egyes alcsoportokhoz három kitöltést vezérlő bitet használunk, mert az ilyen jellegű közleményt az átviteli szerv által okozott lehetséges hibákkal szemben meg kell védeni. A negyedik t4 alkeret második négy bitjét azok a kitöltő bitek képezik, amelyeket a megfelelő i-ed rendű rendszerek információ átviteléhez tartozó néhány keretben használunk (ebben az esetben a három jelző bit logikai értéke 0), ezeket a kitöltő biteket a többi keretnél letiltjuk (ekkor a három jelző bit logikai értéke 1 lesz). Azokban a keretekben, ahol kitöltést nem végez­­tünk, az i-ed rendű rendszer részére fenntartott mul­tiplexelő óra átlagos frekvenciája 8,435 Mbit/sec értékű. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents