177357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a pneumatikus adagoló-elosztószerkezettel rendezkező gépek, így vetőgépek betáplálásának szabályozására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 177357 Bejelentés napja: 1976. VII. 01. (NO-206) Franciaországi elsőbbsége: 1975. VII. 03. (75 20.987 sz.) 1976. II. 09. (76 03.519 sz.) Nemzetközi osztályozás: A 01 C 15/00, A 01 B 49/06, A 01 C 7/00, B 01 3 4/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. V, 28. Megjelent: 1982. Vili. 31. Feltaláló: Xavier Roger Grataloup, Montereau, Franciaország Szabadalmas: Nődet - Gougis, Montereau (Seine et Marne), Franciaország Eljárás és berendezés a pneumatikus adagoló-elosztószerkezettel rendelkező gépek, így vetőgépek betáplálásának szabályozására 1 2 A találmány pneumatikus adagoló-elosztószerkezettel rendelkező gépekre, elsősorban olyan mezőgazdasági, főképpen vetőgépekre vonatkozik, melyek automatikus betáplálást biztosító adagoló-elosztószerkezettel vannak ellátva. 5 A találmány eljárásra és berendezésre vonatkozik, mely alkalmas szemes termékek, kiváltképp gabona továbbítására egy főtartály és a benne elhelyezett legalább egy segédtartály útján. A találmány szerint a szemeket gázáramban lebegtetjük, 10 amelyeket a főtartálytól a segédtartályhoz zárt vezetéken juttatunk, és ennek során a segédtartáJy feltöltési állapotát használjuk ki a szállított menynyiség szabályozására. Ismert már az 1 558 490 számú francia szaba- 15 dalmi leírásból egy precíziós, több vetőcsoroszlyás berendezés, ahol minden vetőcsoroszlyához külön adagoló tartozik egy segédtartáilyal, mely egyrészt az alvázra szerelt főtartállyal csővezeték útján van összekötve, másrészt a környezeti levegőre nyíló 20 kivezetése van. A berendezésben a csővezetékek a főtartály és az egyes segédtartályok között a felső szélük felett hajlatot képezve a levegőtől légmentesen elzárva benyúlnak a főtartályba, illetve a segéd tartályokba, és a főtartály alsó részével egy 25 sűrítettlevegő-forráshoz csatlakoznak. Ilyen körülmények között minden segédgaratba való beadagolás egyenként és automatikusan közvetlen történik a főtartályon kívül a magok befúválásával. A betáplálás során a magokat továbbító 30 vezeték végén a magoknak a segódíartályban való felhalmozásával nyomásesést létesítenek, mely kellően lelassítja a légáramlást a csőben, és így az már nem tudja továbbítani a magokat a vezetéknek a cső felső pontja fölötti függőleges szakaszába, és így megszakad a segédtartály betáplálása, amikor az megtelt. Ez a berendezés gyakorlatilag igen értékesnek bizonyult, de jelentős hátránya, hogy a főtartály tömítésének biztosítása viszonylag igen költséges. Ezenkívül a tapasztalat azt mutatta, hogy főleg bizonyos könnyű fajsúlyú magok esetében a szemek érintkezési helyén a szállító vezeték középső részének aljában és a vezeték bemeneténél felhalmozódó magokon keresztül a levegőáramlásnak egy lassúbb kedvező útja alakul ki, amikor a segédtartály tele van. Ezen a szállító vezetékhez viszonyított szőkébb szakaszú pályán a levegőáramlás, ha csak kismértékben is, olyan sebességet érhet el, ami magával tudja ragadni a könnyű szemeket. Ezek a szemek, amikor eljutnak a szállító vezeték szabad végéig, már nem haladnak tovább, mert a levegőáramlás sebessége lecsökken, de mégis tovább juthatnak, mivel felhalmozódva meghosszabbítják a levegőáramlás kedvező útját. Ha a segédtartály nem ürül ki gyorsan, ez a jelenség elhúzódik, és a szemeknek a szállító cső bemeneténél való felhalmozódása által nyomásveszteség keletkezik, ami eléggé lelassítja a ievegőáramlást, és megakadályozza a segédtartály adagolását, amikor az kiürült, 177357
