177317. lajstromszámú szabadalom • Hajlithatü csőtápvonal mikrohullámu jelek átvitelére.
3 177317 4 gyártási eljárás lényege az volt, hogy az első lépcsőben körkeresztmetszetűre kialakított vezetők egy alkalmas módon megválasztott szerszám segítségével ellipszis keresztmetszetűre alakítottak; a szerszám belépési keresztmetszete köralakú, kilépési keresztmetszete ellipszis alakú volt és közben folytonosan változó keresztmetszetű átmenetet alkotott. Az ilyen gyártási eljárás hátránya, hogy az adott kilépési keresztmetszethez tartozó belépési keresztmetszet méretét rendszerint nem lehet első lépcsőben pontosan megadni, csak kísérlet után. A találmány elé célul tűztük ki olyan tápvonal kialakítását. amely az eddig ismertekkel szemben kisebb hosszegységenkénti csillapítással rendelkezik, sávszélessége lehető nagy, jól hajlítható a belső keresztmetszetének deformálódása nélkül és viszonylag egyszerűen gyártható. A kitűzött feladatot a találmány szerinti tápvonallal értük el, amelynek lényege, hogy belső keresztmetszetének kontúrgörbéje egy olyan hiperellipszis, amelyet az egyenlet határoz meg, ahol x és y a hiperellipszis pontjainak derékszögű koordinátái, a az x irányú tengely hosszúságának a fele, b az y irányú tengely hosszúságának a fele, az y irányú tengely hosszúsága kisebb, mint az x irányú tengely hosszúsága, továbbá az m és n kitevők értéke nagyobb, mint 2, de kisebb, mint 22. A találmány szerinti hajlítható csőtápvonal egy előnyös változata szerint a belső keresztmetszetének kontúrgörbéje egy olyan hiperellipszis, amelyet az xm+ym _ 1 am ~ egyenlet határoz meg, ahol x és y a hiperellipszis pontjainak derékszögű koordinátái, a a hiperellipszis tengelyei hosszúságának a fele és az m kitevő értéke nagyobb, mint 2, de kisebb mint 22. Annak érdekében, hogy a találmány szerinti kábel gyártásához szükséges sajtoló szerszámok viszonylag egyszerűen. de mégis nagy pontossággal lehessen előállítani, lehetséges a kábel belső keresztmetszetének kontúrgörbéjét körívekkel közelíteni. A körívekkel közelített kontúrgörbe eltérése a hiperellipszistől kisebb mint a hosszabb a féltengely 10 ’-szorosa. Annak érdekében, hogy a fentiekben körülírt találmány szerinti tápvonal jó hajlítási tulajdonságokkal rendelkezzen. egy előnyös kiviteli alak szerint keresztmetszetének külső kontúrgörbéje, olyan hiperellipszis, amelynek tengelyei hosszabbak, mint a belső kontúrgörbe megfelelő tengelyei, és kitevői pedig nagyobbak, mint a belső kontúrgörbe megfelelő kitevői. A találmány szerinti tápvonalat az alábbiakban a mellékelt rajzokon is bemutatott kiviteli példák kapcsán ismertetjük részletesen, ahol az 1. ábra a találmány szerinti csőtápvonal keresztmetszetének egy lehetséges kiviteli alakja, a 2. ábrán egy találmány szerinti teljes szimmetrikus csőtápvonal keresztmetszete látható, a 3. ábra egy körívekkel közelített kontúrgörbéjű találmány szerinti csőtápvonal keresztmetszete, a 4. és 5. ábrák a körívekkel közelített kontúrgörbének az eltérés e értelmezését mutatják, és a 6. ábra a találmány szerinti csőtápvonal külső kontúrgörbéjének egy lehetséges alakját mutatja. Az 1. ábrán a találmány szerinti csőtápvonal egy lehetséges kiviteli alakjának keresztmetszete látható, amelynek belső 1 kontúrgörbéje és külső 2 kontúrgörbéje van. Ennél a kiviteli alaknál a belső 1 kontúrgörbét egy olyan hiperellipszis alkotja, amelyet az egyenlet határoz meg, amely egyenletben az x és y a hiperellipszis pontjainak derékszögű koordinátái, a az x irányú féltengely hosszúsága és b az y irányú féltengely hosszúsága. Ennél a kiviteli alaknál a hiperellipszis tengelyei eltérő hosszúságúak, nevezetesen az a féltengely hosszabb, mint a b féltengely. A fenti egyenletben szereplő m és n kitevők értéke nagyobb, mint 2, de kisebb, mint 22. Annak érdekében, hogy a fent ismertetett paraméterekkel rendelkező hiperellipszis alakú belső 1 kontúrgörbével rendelkező tápvonal úgy legyen hajlítható, hogy a belső keresztmetszet alakja, vagyis az 1 kontúrgörbe alakja a hajlítás következtében ne, vagy csak lehető kis mértékben torzuljon el, a tápvonal keresztmetszetének külső 2 kontúrgörbéjét is a fenti egyenlettel meghatározott hiperellipszis alkotja, azonban a és b féltengelyei a tápvonalnak az x és y tengelyek helyén mért falvastagságával hosszabbak, valamint az m és n kitevők nagyobbak, mint a belső 1 kontúrgörbéhez tartozó m és n kitevők. Ennek eredményeként a tápvonal keresztmetszetének sarkaiban a falvastagság nagyobb lesz, mint az egyéb helyeken és a tápvonal hajlítható anélkül, hogy az átviteli paramétereket meghatározó belső 1 kontúrgörbe a hajlítások során számottevően eltorzulna. A 6. ábrán láthatóan a tápvonal keresztmetszetének külső 2 kontúrgörbéjét alkothatja egy olyan görbe is, amelyet az X4 . Y4 X1 2 Y2 a3+F“aí+b: összefüggés határoz meg, ahol az X és Y a görbe derékszögű koordinátái, A az X tengely irányába eső féltengely hossza, és B az Y tengely irányába eső féltengely hossza. Ennek a keresztmetszetnek a másodrendű nyomatéka előnyös a hajlítás szempontjából. A 2. ábrán a találmány szerinti csőtápvonal egy másik lehetséges kiviteli alakjának a keresztmetszete látható, amelynek az egymásra merőleges tengelyei azonos hosszúságúak, vagyis a fenti egyenlet szerinti a és b féltengelyek azonos hosszúságúak. Ily módon az ábrán mind az x, mirtű az y irányú féltengelyt a-val jelöltük. Az egyenletben szereplő m és n kitevők is egyenlők egymással. Ennek megfelelően a fenti egyenlet az alábbi alakra egyszerűsíthető: xm+ym_ am 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
