177313. lajstromszámú szabadalom • Fénykibocsátásra alkalmas kétpólusú félvezető szerkezeti elem

5 177313 6 katódcsatlakozások egy felületoldalon való elrendezése válik lehetővé, és amelynél a félvezető testből történő fény­kisugárzás az abszorbeáló vagy reflektáló szennyezési zó­náktól vagy érintkező mezőktől egyáltalán nem gátolva, a fényáteresztő félvezető test szabad felületén keresztül tör­ténik. A hasznos hatás új eljárási lépéssorozat következ­ménye. amellyel kiküszöböljük, hogy áthelyezzük a költsé­ges eljárási lépéseket az egyedi feldolgozásból csoport-, vagy tárcsamegmunkálásba és lehetővé tesszük az elemek vizsgálatát a darabolás előtt. Ezenkívül további célunk, hogy a hiányosságokat, mint például az optikai jellemzők romlását, az elégtelen színtisztaságot, amely az alacsony zöld/vörös arányok miatt áll elő, vagy pedig a nagy injek­ciós áramoknál vagy potenciálkülönbségeknél későn je­lentkező emissziót kiküszöböljük, és a villamos stabilitást a gyártási eljárásban és az alkatrészüzemben megnöveljük. Kitűzött célunkkal kapcsolatban a feladatunk abban áll, hogy fénykibocsátó szerkezetet alakítsunk ki. amelynél a félvezetőben a töltéshordozó mérleget úgy tudjuk beállí­tani, hogy a töltéshordozókat a lumineszcencia-tarto­mányba lehet vezetni. Az eddig ismert megoldások hiányosságainak műszaki okai abban állnak, hogy vertikális üzem alkalmazásánál a diódastruktúrában a fénykibocsátó felületet egy érintkező zavarta, a töltéshordozó bevezetése mind ez ideig választás nélkül, a félvezető minden részébe történt, tehát azokba a tartományokba is, amelyekben nem történt sugárzást kel­tő rekombináció, nagy fényerőkhöz nagyobb injektálási áramok voltak szükségesek, míg oldalt elhelyezett kontak­tuselrendezésű struktúránál olyan üzem, mint egy látszóla­gos vertikális struktúránál, nem volt lehetséges, oldalt el­helyezett érintkezőkkel rendelkező struktúra villamosán és termikusán nem volt megfelelően terhelhető, nem lehetett terjedelmes felületű érintkezőmezőket használni, a pn-át­­menetek vagy nyitottak, mesaszerűek voltak, vagy pedig csak egy szigetelőréteggel voltak lefedve, az oxigén és mély központokat képező szennyeződések behatolása nem volt kielégítően megakadályozva, az oldalstruktúra előállításá­ra a szennyezési technológia — legyen az diffúzió vagy öt­vözés — nem maszkoló szigetelőrétegek, vagy nagy ötvö­­zési hőmérsékletek alkalmazásához volt kötve, és a gyártá­si ciklust lumineszcencia-„chip”-ekre történő darabolás után elégtelen elővizsgálat és költséges szerelési eljárások kedvezőtlenül terhelték. A találmány szerint a feladatot fénykibocsátásra alkal­mas kétpólusú félvezető elemmel oldjuk meg, amelynek fénykibocsátása különösen a látható spektrumtartomány­ban van és egy félvezető anyagból levő lemeztestet tartal­maz, széles energiahiány hellyel, két ellentétes vezetési faj­tájú érintkeztetett zónával és a felületoldalon egynél több fém-félvezető érintkezővel van ellátva, egy lumineszcenci­át generáló tartomány közelében, a megoldást az biztosít­ja, hogy két, egymással ellentétes vezetési fajtájú, nagy­mértékben szennyezett tartomány felületszerűen kiterjed­ve, a felületig hatolóan van elrendezve, és mindegyik tarto­mány egy fémes félvezető érintkezővel van ellátva. Ezeket a tartományokat oldalt és mélységben egy kisebb vezető­képességű összekötőzóna, valamint egy lumineszcencia tartomány választja el egymástól. Egy villamosán vezető lemez nagy szigetelési ellenállású vékony réteggel van szi­getelve, legalább az oldalsó lumíheszcenciatartomány szé­lén, a pn-átmenet felület felé való áthatolásának vonalára merőlegesen, olyan szélességben, amely nagyobb ezen lu­­niíneszcencia tartomány vastagságánál, és a lumineszcen­cia tartományt áthidaíóán van elhelyezve. Ez a vezetőle­mez villamosán össze van kötve az ellentétes vezetési fajtá­jú zóna szomszédos fém félvezető érintkezőjével. Az ellen­tétes vezetési fajtájú zóna folyásirányú aktiválásánál a helytől független potenciállal terhelt vezetőlemez alatt az oldalsó lumineszcencia tartomány szélén legalább egy faj­ta rekombinációs partnerek bevezetése tartósan blokkolva van, és a lumineszcencia ott veszteségmentesen ki van kü­szöbölve. Az említett rekombinációs partnereket a mozga­tó vektorokban a mozgási vonalak tekintetében úgy vál­toztatjuk, hogy ugyanúgy, mint a többi rekombinációs partner, a lumineszcencia tartományba jutnak. A rekom­binációnál előállított fény kisugárzása legalább egy másik szabad felületen keresztül történik. Az a felületoldal, ame- 1} en a fém-félvezető felületi érintkezők vannak elhelyezve, a mikrométer tartományig el van simítva. Mindkét fém­­felvezető érintkező a csatlakozó elektródák útján közvetle­nül aktiválva van. A találmány tárgyának egy további kialakítása szerint az összekötő zónán levő szigetelő réteg feletti maradék fe­detlen felület az első vezető lapig terjedően további vezető­lemezzel van borítva, amely össze van kötve a második, nagymértékben szennyezett tartomány fém-félvezető érintkezőjével. A szigetelő réteg fölött, az összekötő zónán elhelyezett további vezető lemez, előnyösen úgy is kiképezhető, hogy nincs érintkező kiképezve az ellentétes vezetési fajtájú, nagymértékben szennyezett zónatartományok legalább egyike felé. A találmány szerint mindegyik fém-félvezető érintkező és mindegyik vezetőlemez által képzett összefüggő fémfe­lület fölött egységes határolósíkkal rendelkező kiemelke­dés van elrendezve, hogy ezáltal megkönnyítse a félvezető lapocskáknak a külső vezetékekkel való kapcsolatát. A villamosán vezető lapocskák a lumineszcenciás fényt át­eresztő, vagy át nem eresztő fém vagy fémoxid rétegből vannak előállítva. Fényátnemeresztő réteg esetében a szi­getelő réteg vastagsága a lumineszcencia hullámhosszának körülbelül a fele, korrigálva a törésmutató befolyásával. Egy második előnyös találmány szerinti kialakításnál a szigetelő rétegek fényáteresztő vezető lemez alatt olyan ré­tegvastagságértékkel vannak elhelyezve, amely a luminesz­cencia hullámhosszának a negyedrésze, korrigálva a törés­mutató értékével. Ebben az esetben a találmány szerint a fém-félvezető érintkező, amely a lumineszcencia szempontjából aktív fe­lületoldalon van, a szubsztrátum szemközt fekvő oldalán levő fémérintkezővel van összekötve. Ez a kapcsolat külö­nösen az egységes vezetőfajtájú félvezető testrészen keresz­tül és zárórétegtől nem zavarva jön létre. Az ellentétesen vezető zónák injektálási feszültségének hozzárendelése itt két különböző felületoldal felől történik. A töltéshordo­zók bevezetése a lumineszcencia tartományba azonban legalább egy vezetőlemez segítségével történik a találmány szerint. Célszerű az is, ha a fémérintkezőt a szubsztrátum olda­lon fényátnemeresztő és reflektáló anyagból képezzük ki. A találmány szerint az érintkező összefüggő fém-félve­zető érintkezőrácsbó! áll, amelynek a lyukai között előre meghatározott rétegvastagságú szigetelő réteg szigetek vannak, amelyeknek rétegvastagsága a lumineszcencia hullámhosszának közel a fele. Továbbá a lumineszcencia tartomány a találmány sze­rint vagy az összekötő zónába van beiktatva, vagy pedig az összekötő zónával ellentétesen vezető zónában helyez­kedik el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents