177292. lajstromszámú szabadalom • Indukciós szellőző berendezés többszintes létesítmények belső-terű helyiségeinek depressziós,folyamatos üzemű szellőztetésére

3 ! 77292 4 belső esőidom, valamint a külső csőidom közötti tér mel­­lékesatornaként van kialakítva. A mellékcsatornákon legalább két terelőlap van elhe­lyezve, mely a bekötő idomban átlós irányú elválasztó­lapként, s ezen elválasztólapnak a mellékcsatorna egymás- 5 sál párhuzamos felületei által határolt részében többekez­­désű csigavonal mentén van kialakítva. A bekötő idom­hoz toldat, illetve toldatok, a berendezésnek pedig a sza­bad levegőbe nyúló végéhez huzatnövelő szerelvény csat­lakozik. 10 Találmányunk szerinti berendezést részleteiben rajzdo­kumentáción ismertetjük, ahol az 1. ábra a szellőző berendezés szintenkénti diszpozíciós elrendezését, a 2. ábra a belső- és külső csőidom és a bekötő idom egymáshoz képesti elrendezését fél nézetben fél metszet­ben. a 3. ábra a 2. ábra felülnézetét mutatja be. Az 1. ábrából megállapíthatóan a szellőztető berendezés gerincét képező csővezeték a létesítmény valamennyi szint­jén keresztülhalad. A csővezetéket 9 külső csőidomban elhelyezkedő 10 belső csőidom képezi. A 9 külső csőidom az egyes szin­teken a 7 mennyezetsík környezetében 4 bekötő idomhoz csatlakozik. A 4 bekötő idomba egyrészt az alsó szintről érkező 10 belső csőidom torkollik, másrészt pedig az említett bekötő idomba felső szintre induló 10 belső csőidom egy 3 kon­­fuzor közbeiktatásával van bekötve. Ennek a kialakításnak a következtében a 10 belső csőidom 1 gyűjtőcsatornát képezés2mellékcsatornaként a 10 belső csőidom valamint a 9 külső csőidom közötti tér van kialakítva. A 4 bekötő idomhoz tetszőleges helyzetben 6 toldatok csatlakoztathatók. A helyiségekből beszívott levegő a 4 terelőidomban el­helyezkedő 5 terelőlapok között áramlik. Az 5 terelőlapok a 2 mellékcsatornában csigavonalban haladnak tovább és a beszívott levegőnek perdületet adnak. Ezt a mozgásban lévő beszívott levegőt gyorsítja tovább a 3 konfuzor. A csővezetékben a szabadba nyúló végén 11, 12 huzat­növelő szerelvény helyezkedik el, amely lehet önmagában ismert huzatnövelő szívófej, vagy tetőventillátor. Az indukciós szellőztető berendezés működésének alap­ja az épület belső tere és a külső környezet közötti hőfok különbség. Ez a belső levegő felfelé áramlását okozza, amelyet egyrészt a huzatnövelő szívófejjel és/vagy az idő­szakosan működtethető tetőventillátorral, vagy pedig a 4 bekötő idomba kerülő levegő felmelegítésével fokozha­tunk. E célra a 4 bekötő idomba 8 villamos fűtőszálat he­lyezünk, vagy pedig csővezeték alsó részének környezetébe a létesítmény központi használati melegvíz hálózatából hő­­odavezetésével melegítjük fel a légoszlop alsó részét, ezzel is elősegítve a felfele történő légáramlást. Tekintve, hogy a fentiekben ismertetett thermikus be­avatkozás csak időszakos, célszerű a hőközlő berendezés működését külső légállapotot jelző ill. érzékelő berende­zéssel vezérelni. A találmány szerinti indukciós szellőztetési berendezés — mint azt leírásunk bevezető részében is említettük — gyakorlatilag gravitációs elven működik, melyhez adott időjárási körülmények között szakaszosan, rásegítő jelleg­gel alkalmazható a thermikus beavatkozás. Szabadalmi igénypontok 1. Indukciós szellőztetési berendezés, többszintes létesít­mények belsőterű helyiségeinek depressziós, folyamatos 15 üzemű szellőztetésére külső csőidom és belső csőidom ál­tal képzett csatornákkal és toldatokkal ellátott bekötő­idomokkal, továbbá terelőlapokkal, azzal jellemezve, hogy a létesítmény szintjein áthaladó csővezetéket külső cső­idomban (9) elhelyezkedő belső csőidom (10) képezi, ahol 20 az említett külső csőidom szellőztetendő szintenként be­kötő idommá (4) szélesedik, mely bekötő idomba (4) egy­részt az alsó szintről érkező belső csőidom (10) torkollik, másrészt pedig a felső szintre induló belső csőidom (9) konfuzor (3) közbeiktatásával légtömören csatlakozik a 25 bekötőidom (4) alsó részéhez, mikoris a belső csőidom (10) gyűjtőcsatornát (1) képez és az említett belső cső­idom, valamint a külső csőidom (9) közötti tér mellék­csatornaként (2) van kialakítva, továbbá a mellékcsator­nában (2) legalább két terelőlap (5) van elhelyezve, mely 30 a bekötő idomban (4) átlós irányú elválasztólapként, s ezen elválasztólap a mellékcsatorna (2) egymással párhu­zamos felületek által határolt részében többekezdésű csiga­vonal mentén van kialakítva, és a bekötő idomhoz (9) toldat(ok) (6) és a berendezésnek a szabad levegőbe nyúló 3 5 végéhez önmagában ismert huzatnövelő szerelvény (11, 12) csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csőidomokon belül, célszerűen a bekötőidom (4) környezetében egy vagy több hőközlő 40 eszköz van elrendezve. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőközlő eszköz villamos fűtő­szálként (8) van kialakítva. 4. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, 45 azzal jellemezve, hogy a hőközlő eszköz a többszintes létesítmény központi használati melegvíz hálózatával áll kapcsolatban. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bekötőidom (4) 50 szerelt toldatok (6) hossztengelyei egymáshoz képest 90"-ot vagy annak többszörösét zárják. 6. A 2—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőközlő eszköz, célszerűen a villamos fűtőszál (11) környezeti légállapotot 55 jelző berendezéssel van működtető kapcsolatban. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 82.6500.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen Felelős vezető : Benkő István igazgató 2

Next

/
Thumbnails
Contents