177259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás haszonállatok tömeges iparszerü szaporitására és nevelésére
5 177259 6 lyén — egymástól egyedenként elkülönítve, egy ivarzási periódusnak lényegében megfelelő (sertésnél pl. mintegy 18—21 napos) időszakon át megfigyelés alatt tartjuk, s az esetleg újra ivarzó egyedeket a csoportoktól elkülönítjük, majd a megtermékenyült anyaállatok egyedenkénti elkülönítését megszüntetve az egy-egy csoporthoz tartozó anyaállatokat együtt (falkásítva) tartjuk, mimellett az együtt tartott egyedekből álló csoportokat (falkákat) egymástól csoportonként elkülönítve csoportos szállásokon (sertés esetében csoportos kutricákban kocaszállásokon) helyezzük el, majd a csoportokat (falkákat) az első várható ellést néhány, célszerűen 2—3 nappal megelőző időpontban fiaztatótermekbe helyezzük át, ahol a vemhes anyaállatokat ismét csoportokban, de csoportonként egymástól elkülönítve egyedi szállásokon (sertésnél egyedi kutricákban) tartjuk ; a fiaztatótermekben a vemhes anyákat ugyancsak Q napos időintervallumokban csoportonként elletjük ; az utódokat a fiaztatótermekből nevelőtérbe vagy -terekbe (például előnevelőbe, s onnan hizlalóba) helyezzük át, s célszerűen a nevelt állatokból pótolva az eredeti anyaállatkészlet csökkenését (pl. kiöregedés, ismételt meg nem termékenyülés vagy elhullás miatt) a fenti műveletsort a K napból álló termelési időszakban előnyösen folyamatosan ismételjük. Egy előnyös találmányi ismérv szerint az állattartási helyiségek légtechnikai berendezéseit az állatok páratermelése alapján vezéreljük, mimellett az állattartási helyiségeket megemelt légtechnikai normatívák alapján (pl. Mothes) klimatizáljuk. Célszerű továbbá, ha a megemelt légtechnikai normatívák alapján méretezett fokozatos fordulatszám-szabályozású légtechnikai berendezéseket túlnyomásos rendszerben üzemeltetjük. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők : az eljárás összhangot teremt az állatok biológiai tulajdonságai, valamint a termelési technológia között. Biztosítja az állategészségügyi követelmények, az egyszerre töltés-ürítés elvének betartása mellett a termelődött áru egyenletes, kiváló minőségben való folyamatos, programszerű kibocsátását, a férőhelyek maximális kihasználását. Meglevő telepeken azok viszonylag kis ráfordítást igénylő rekonstrukciójával — az egyes technológiai egységekben a technológiának és férőhelyeknek szinkronba hozásával - a találmány szerinti eljárás alkalmazása a hatékonyságot nagymértékben megnövelheti, emellett az eljárás bármilyen meglevő és megfelelően rekonstruált telepen alkalmazható, függetlenül a meglevő rendszertől, fázistól, illetve tartástechnológiától. A találmány szerinti eljárásra tervezett új telepek is mentesek mindazoktól a bevezetőben részletezett hátrányoktól, amelyek a jelenlegi szakaszos rotáció-elven alapuló tartástechnológiák velejárói, tehát mind gazdaságossági, mind állategészségügyi szempontból optimális eredményességgel üzemeltethetők. A találmány értelmében alkalmazott légtechnikai rendszer ped.g csökkenti az elhullást és energiamegtakaritást eredményez. A találmányt a továbbiakban példa alapján ismertetjük. Egy létesítendő sertéstelepen a környezet állattartó képességének figyelembe vételével, a tervezés szerint évente mintegy Y = 8200 sertést kell kibocsátani. A találmány értelmében az alábbi termelési technológiát alkalmazzuk: a termelést anyaállatoknak csoportokba sorolásával végezzük oly módon, hogy az anyacsoportokat meghatározott 0 számú napból álló időintervallumokban termékeny íttetjük és elletjük. A Q időintervallumot I—7 nap között választjuk meg. Azért nem célszerű 7 napot meghaladó Q időintervallummal dolgozni, mert ennél hosszabb ellési idő esetén a kibocsátott állatok egy része kikerül az előnyös értékesítési kategóriából, más részük viszont azt nem éri el. így az optimális, illetve elméletileg megkívánt súly alatti, illetve súly feletti állatok kényszerű értékesítési hányada megnő, mivel állategészségügyi okokból az egyszerre ürítést-töltést minden körülmények között be kell tartani. A 7 napon túli ellési idő további hátrányos következménye, hogy a férőhely-kihasználási lehetőségek nagymértékben romlanak, nem képezhető az utódokból ökonómiailag optimális kezelési egység. Elméletileg előnyös, ha a Q elletési idő az 1 naphoz a lehető legközelebb áll. Gyakorlatilag a Q értéke általában 3- -5 nap. A jelen példa esetében Q = 4 nap. Egy-egy csoportba azonos Z számú anyaállatot sorolunk. A csoportok C számát, és egy-egy csoporton belül az anyaállatok számát annak figyelembevételével határozzuk meg, hogy a termékenyíttetést és elletést folyamatosan végezzük, emellett figyelembe vesszük az adott sertésfajtakonstrukciónak önmagában ismert paramétereit, pl. a szaporodási indexét, végül számolunk azzal, hogy a csoportok tartózkodási helyét tisztítani és fertőtleníteni kell, a választás után néhány napos várakozási időt kell hagyni, s a termékenyítési időt követően legalább egy ivarzási perióduson át megfigyelés alatt kell tartani az anyaállatokat annak megállapítása céljából, hogy valóban megtermókenyültek-e. A jelen esetben az egy-egy csoportba sorolandó anyák számát Z = 15-re, a csoportszámot pedig ( ' = 7-re választjuk. Egy-egy csoportban Z = 15 anyaállatot tehát Q = 4 napos időintervallumban termékenyíttetünk. A termékenyittetést folyamatosan figyelemmel kísérjük, és amennyiben Q = 4 nap alatt előreláthatólag nem következnék be csoportonként a Z = 15 számú anya termékenyítése, ti hiányt a búgásra nem hajlandó anyákat elővárakozó vagy. és hizlaldában álló ivarzó kocák közül fedezzük. A termékenyítést tehát C = 7 csoporttal egymást közvetlenül követő Q = 4 napos időszakokon át folyamatosan végeztetjük. A termékenyített anyaállatok közül W = 11 db egészen biztosan, Z = 15 db nagy valószínűséggel meg is termékenyül. Az egyes 11 15 darabszámú csoportokat egymástól elkülönítve, de azonos légtérben, lekötve, egymástól elválasztott rekeszekben tartjuk. Egyegy tartási egység 15 rekeszt tartalmaz. A csoportokat 18 21 napon át megfigyelés alatt tartjuk, s az esetleg újból ivarzó egyedeket elkülönítjük. Miután az egyes csoportokon belül konstatáltuk az egyedek tényleges megtermékenyüléséi, illetve az esetlegesen szükséges elkülönítést végrehajtottuk, a csoportokon belül az egyedi tartást megszüntetjük, a csoportokat iatkásítjuk. s a falkákat egymástól elkülönítve kocaszállason. csoportoskutricaegységekbe helyezzük. A két ivarzás. ciklus alatt termékenyített íbúgatoil). de megtermékenviteilen anyaállatokat selejtezzük, vagyis további szaporítási ciklusba nem helyezzük. Az egyszerre töltés-ürítés valamint a hatékony fertőtlenítés érdekében az állatok t's/titását gőzborotvával végezzük, a helyiségeket önmagában ismert módon tisztítjuk és fertőtlenítjük. A csoportos kutricaegységekből álló kocaszálláson a falkákat az első várható ellést 2 nappal megelőző időpontig tartjuk, ekkor a falkákat fiaztatótermekbe helyezzük át, ahol a vemhes anyaállatokat egymástól elkülönített egyedi kutricákban helyezzük el. A fiaztatótermek számát a lefoglalást idő figyelembe vételével lehet meghatározni: a lefoglalási idő megállapításához viszont abból kell kiindulni, hogy a malacok választá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
