177255. lajstromszámú szabadalom • Berendezés haszonhalak tenyésztésére, tartására és hizlalására
3 177255 4 egymással és a vízfelülettel párhuzamosan vannak elhelyezve és nagyszámú áttöréssel vannak ellátva. Az áttörések előnyösen hasítékok, éspedig elsősorban tengelyirányú elrendezéssel. A csövek előnyösen az átalakító medencében forgathatóan elhelyezett, meghajtott kerekek kerületén — célszerűen küllős kerekeken — vannak elhelyezve, ahol a medencében előnyösen két ilyen kerék helyezkedik el egymás mögött tengelyirányban. A vizet a halasmedencéből az átalakító medencébe vezetjük. Az átalakító medencében körpályán haladó, keringő csövek a vízből kilépő oldalon nagy vízmennyiséget emelnek fel, amely vízmennyiség a csövek áttörésein keresztül a vízszint felett visszacsöpög az átalakító medencébe és feldúsul oxigénben. Mire a csövek vízfeletti útjuk Után a vízbemerülési oldalon újból érintkeznek a vízzel, gyakorlatilag már az egész általuk kiemelt vízmennyiség visszakerült a medencébe. A csövek a lehetőséghez képest ismét feltöltődnek levegővel. A levegő jelentős részét a cső bemerülés közben magával viszi a vízszint alá, ahol a víz kinyomja azt a csőből, s így felgyöngyözik a vízben, ami a víz további levegővel való dúsulását eredményezi. Amikor a nagy víz- és levegőérintkező felületet képező anyagon keletkező biológiai gyep a vízzel érintkezésbe kerül, a szenynyező anyagokat, különösen a fekáliát átalakítja semleges anyaggá. Az átalakító medencét elhagyó vizet célszerűen a szilárd- és lebegőanyag-tartalomnak az ülepítő medencében való leválasztása után közvetlenül ismét a halasmedencébe lehet juttatni, azaz körfolyamatban vezethető a víz. Célszerű a csövek falain lévő áttörések olyan módon való elhelyezése, hogy azok csak a csövek kiemelkedésekor felül lévő köpenyrészeiben legyenek. Ilyen kialakítással jelentősen megnő az a vízmennyiség, amelyet a csövek felemelnek és amely a csövek vízfelület fölötti mozgása során lassan visszacsöpög az átalakító medencébe. Ezáltal megnő az a vízmennyiség, amely ilyen módon bensőleg van levegőztetve. Legkorábban akkor folyhat ki az összes víz a csövek áttörésein keresztül, amikor a cső a forgástengely felett, azzal egy függőleges síkban van. A bemerülési oldalon jelentősen megnő a csövek által a víztükör szintje alá bevitt levegő mennyisége, s ezen túlmenően megállapítható, hogy az összes levegő legkorábban csak akkor tud elszökni a csőből, amikor a cső a forgástengely alatt, azzal egy függőleges síkban helyezkedik el. Jelentősen megnő tehát a vízbe bejuttatott levegő mennyisége és meghosszabbodik az az időtartam, amíg a levegő a csőből elszökik. A cső ilyen kialakításával a biológiai gyep hatásfoka is jelentősen megjavítható. A találmány szerinti berendezés további jellemzőit a leírás és az ábrák alapján ismertetjük és az aligénypontokban foglaltuk össze. Megjegyezzük, hogy a találmány egyes jellemzői és ezek kombinációi is a találmány lényegéhez tartoznak. Az 1.—9. ábrákon a találmány szerinti haszonhal-, főleg éthaltenyésztő, tartó- és hizlalóberendezést annak egy példaképpen! kiviteli alakja kapcsán ismertetjük anélkül, hogy az oltalmat erre korlátoznánk. Ábráink közül: az 1. ábrán felülnézetben láthatunk egy találmány szerinti haszonhaltenyésztő, tartó- és hizlalóberendezést;- a 2. ábrán az 1. ábra A A vonala mentén vett függőleges metszet látható az átalakító medencéről, a csövek forgástengelyére merőlegesen; — 3. ábránk az 1. ábra B—B vonala mentén vett függőleges metszetet mutat az átalakító medencéről, a csövek forgástengelyével párhuzamosan; — a 4. ábra az 1. ábrán C—Cjelü vonal mentén vett nézet, az utána kapcsolt ülepítőmedencén át; — az 5. ábrán az 1. ábra D—D vonala mentén vett metszetet látunk az átalakító tartály előtti gyűjtőtartályról; — a 6. ábra metszetet mutat a rúdra felsorakoztatott, nagy víz- és levegőérintkező felülettel bíró testekről ; — 7. ábránk a 6. ábrán látott egyik test nézetét tünteti fel; — a 8. ábrán tölcsér-alakúra készített gyűjtőtartályt, míg — a 9. ábrán a berendezésnek egy, az 1. ábrán látottól eltérő kialakítását láthatjuk haszonhalak tenyésztésére, tartására és hizlalására. Az 1.—8. ábrákon az 1 átalakító medence egyik végén a 2 bevezetéssel, másik végén pedig a 3 elvezetéssel rendelkezik. A 3 elvezetés célszerűen közvetlenül a 10 vízfelszín alatt van. A 2 bevezetés bármilyen kialakítású lehet, az ábrázolt kiviteli példánál a bevezetést cső képezi, és az 1 átalakító medence felső része felett van ahhoz vezetve úgy, hogy a 10 vízfelszín felett végződjön. A lehulló víz így levegőt visz magával a vízfelszín alá, ennél fogva — ha csekély mértékben is — a lehulló víz levegőztetése mellett bizonyos levegőztetés a vízbe bevitt levegő útján is végbemegy. Az 1 átalakító medencében a 10 vízfelszín alatt mintegy kétharmadnyira a medence magasságában, a 33 tengely van a főfalakban ágyazva, a medence hossztengelyével és a víz folyási irányával párhuzamosan, vízszintesen és forgathatóan. A 33 tengely csonkjai az 1 átalakító medence mindkét homlokfalánál kiállnak a medencéből. Az 1 átalakító medence egyik végén, célszerűen a 2 bevezetés felőli végén van a 34 meghajtás a 35 tartón és ez össze van kötve a 33 tengellyel. A meghajtás célszerűen közvetlenül elektromotorral történik. Természetesen lehetséges más fajtájú és elrendezésű 34 meghajtás alkalmazása, például ékszíjtárcsa és ékszíj. Az 1 átalakító medencében a 33 tengelyen egymástól és célszerűen a főfalaktól is megfelelő távolságban két 11 kerék — például küllőskerék vagy forgó gyűrű, vagy más hasonló — van elhelyezve, amelyek kerületükön több 8 csövet hordoznak. Ezen csövek hossza célszerűen csak kismértékben kisebb, mint az 1 átalakító medence hossza. A 11 kerekek és a 8 csövek olyan kialakításúak, illetve olymódon vannak elhelyezve, hogy körbehaladáskor csak kevéssel az 1 átalakító medence alja felett haladnak el és egy körbefordulás során útjuknak csak egyharmad részét teszik meg a 10 vízfelszín felett. Az egyes 8 csövek egymással, a 10 vízfelszínnel és az 1 átalakító medence vizének folyásirányával párhuzamosak. A csövek mozgásirányát a 2. ábrán nyíllal jelöltük. A 8 csövek a 8a köpenyrészen —, amely a keringő 8 csövek 6 kiemelkedő oldalán, azaz a 8 csőnek a vízből való kiemelkedésekor felül van — az 5 falban nagyszámú 4 áttörés található, míg a 7 merülő oldalon felül lévő 8b köpenyrész nem tartalmaz áttöréseket. A 4 áttörések célszerűen a 8 csövek hossztengelyével párhuzamos hasítékok. A 8 cső a 9 anyaggal van töltve, amely ellenáll a víznek és a vízben lévő káros, agresszív anyagoknak, különösen a fekáliának és nagy víz- és levegőérintkező felülettel rendelkezik. A 6 kiemelkedő oldalon a 10 vízfelszín fölé kerülő 8 csövek jelentős vízmennyiséget visznek magukkal, mert az itt alul elhelyezkedő 8b köpenyrészek —, mint említettük - nem tartalmaznak áttöréseket. A 6 kiemelkedő oldaltól a 7 me5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
