177244. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés olajkomponenseket is tartalmazó földgázt feldolgozó üzemhez

3 177244 4 mentesítik), majd a leválasztott gazolinkomponenseket teljes mértékben kiforralják és a deszorpció 132 átlagmól­­súlyú fenéktermékét használják fel mosóolajként. Mivel a feldolgozásra kerülő földgáz csak gazolinkomponenseket tartalmaz, nem áll fenn a mosóolaj elnehezedésének veszé­lye. Ezért a mosóolaj minőségének (mólsúlyának) állandó értéken tartása nem igényel külön berendezést. Az eljárás hátránya, hogy a gazolinnál nehezebb olaj­komponenseket is tartalmazó földgáz feldolgozására nem alkalmas. Ebben az esetben ugyanis a földgázzal együtt fo­lyamatosan bejutó — gazolinnál nehezebb — komponen­sek a deszorpció során visszamaradnak a deszorber fenék­termékében, amit a mosóolaj elnehezedéséhez és abszorp­ciós képességének csökkenéséhez vezet. Ez a hátrány csak kiegészítő mosóolaj regeneráló beren­dezés beállításával küszöbölhető ki. [Bleakly N. B. : The Oil and Gas Journal (14) 244/1967.] Ez esetben a gazolin (és annál könnyebb) komponensek deszorpciója után a de­szorber fenéktermékének meghatározott hányadát a mo­sóolaj regeneráló egységre vezetik. A regenerálásra kerülő mosóoiaj mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy a be­jutó olajkomponensekkel ekvivalens mennyiségű nehéz komponenst tartalmazzon. A mosóolaj regeneráló oszlop­ban leválasztják a földgáz olajkomponenseit tartalmazó maradékolajat és kivezetik a mosóolaj rendszerből. A mo­sóolaj regeneráló fejtermékét visszakeverik a mosóolajba. Ezzel az eljárással az olajkomponenseket tartalmazó föld­gáz feldolgozása esetén a mosóolaj molekulasúlya 130 -140 közötti értéken tartható. Az eljárás hátránya, hogy a mélyhűtéses abszorpció vi­szonyai a 130—140 értéknél kisebb molekulasúlyú, na­gyobb abszorpciós képességű mosóolaj használatát is lehe­tővé tennék, azonban a deszorpció során, a mosóoíajnál könnyebb gazolin komponenseket eltávolítják a mosóolaj­ból a teljes potenciálú gazolinkinyerés érdekében. Találmány célja a mélyhűtéses abszorpció üzemvtszo­­nyai között optimális összetételű — az ismertetett eljárás­hoz képest kisebb molekulasúlyú — mosóolaj előállítása a belépő földgáz gazolin és olajkomponenseiből az értékes cseppfolyós gáztermék célfrakciók — előnyösen az etán és a propán...kinyerésének növelése érdekében. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a mosóolaj minőségét úgy választjuk meg, hogy az nemcsak a legnehe­zebb olajkomponensek, hanem a gazolinkomponensek elegendően nagy hányadát is tartalmazza, akkor alacso­nyabb kezdő forráspontú, de változatlan végforrpontú, alacsonyabb mólsúlyú mosóolajfrakciót kapunk. Ennek érdekében az olajkomponenseket is tartalmazó földgáz feldolgozásakor a mélyhőmérsékletű olajabszorp­ciós üzemben a deszorpció során a mosóolajnál könnyebb gazolinkomponensek egy részét a telített mosóolajból nem távolitjuk el, igy a mosóolajat gazolinkomponensekkel mintegy felhígítjuk. A találmány további alapja az a felismerés, hogy ez a széles forrásponthatárú, könnyített mosóolaj egylépésben a deszorberben, a deszorpció mélységének megfelelő meg­választásával fenéktermékként állítható elő. A deszorpció során a mosóolajban visszamaradt gazo­­linkomponenseket a deszorber fenéktermékének a recirku­­láltatott mosóolaj-mennyiség feletti többletéből a mosó­olaj regeneráló oszlopban választjuk ki. A mosóolaj rege­nerálóban a szétválasztás élességét reflux-szal javítva, a fejtermékként stabil gazolin frakciót (ún. „nehéz gazolin”) nyerünk, amelyet a nyersgazolin frakcionálás maradéká­hoz (ún. „könnyű gazolin”) keverve vezetünk ki az üzem­ből. A mosóolaj regeneráló fenékterméke változatlanul maradékolaj. A gazolinkomponensek egy részének a mösóolaj regene­ráló oszlopban való kinyerése a deszorpcióhoz viszonyítva lényegesen kisebb nyomáson történik, ezért a szétválasztás energetikailag kedvezőbb műveleti paraméterek mellett valósítható meg. A találmány szerint a feldolgozandó földgázáramot mélyhűtéses abszorpciós egységbe vezetjük és az abszorber fenék termékét etánmentesítés után a deszorberbe táplál­juk, ahol nyersgazolinra és az abszorpció hőmérsékletének megfelelő széles forrásponthatárú mosóolajra választjuk szét. Az abszorberből és az etánmentesítőből távozó gázok a távvezetékbe, vagy továbbfeldolgozásra kerülnek. A szé­les forrásponthatárú mosóolajnak a recirkuláltatott meny­­nyiség feletti hányadát a mosóolaj regeneráló oszlopba ve­zetjük, amelyben nehéz gazolint és maradékolajat állítunk elő. A nyersgazolinból a frakcionáló egységben propán, bután, izopentán és könnyű gazolin terméket állítunk elő. A nehéz gazolint a könnyű gazolinba keverve, vagy attól elkülönítve tároljuk ki. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés példakénti kiviteli alakját rajz kapcsán ismertetjük. Az 1 feldolgozandó földgázáramot kondenzátumával együtt, vagy a kondenzátumot 2 kondenzátum áramban külön vezetjük az 1 mélyhűtéses abszorpciós egységbe. Az abszorpciót célszerűen 60—70 ata nyomáson, —20 és —30 C közötti hőmérsékleten végezzük. Az 1 mélyhűtéses abszorber aljáról távozó dús mosóola­jat 20—30 ata nyomáson, 150—175 C hőmérsékleten etánmentesítjük és a telített mosóolaj 3 vezetéken a II de­szorberbe vezetjük. Az I mélyhűtéses abszorberből 6 gáz­vezetéken a mosott gázt és 7 gázvezetéken a hulladékgázt távvezetékben komprimálásra vagy továbbfeldolgozásra visszük. A dús mosóolajból a II deszorberben 7—8 ata nyomá­son 190—210 °C fenékhőmérséklet mellett széles forrás­­ponthatárú mosóolajat és nyersgazolint állítunk elő. A 4’ vezetéken a fenéktennék recirkuláltatott mosóolaj hánya­dát az I mélyhűtéser. abszorpciós egységbe, a recirkulálta­tott mennyiséget meghaladó hányadot pedig a 4 vezetéken a III mosóolaj regeneráló oszlopba vezetjük, amelybe 2—4 ata nyomáson 12 nehéz gazolin frakcióvezeték és 13 mara­dékolaj frakcióvezeték csatlakozik, illetve ahol az említett körülmények között gazolinfrakciót és maradékolaj-frak­­ciót állítunk elő. A nyersgazolin 5 vezetéke a IV frakcionáló egységbe ke­rül, ahonnan 8 propán, 9 bután, 10 izopentán és 11 köny­­nyűgazolin vezetékeken visszük el azokat. A találmány tárgyát képező kapcsolási elrendezésű üzem technológiai folyamatának és eredményeinek, a technika jelenlegi állásait képező, a 171970 sz. szabadalmi leírásból megismerhető megoldás eredményeivel való ösz­­szehasonlitását az alábbi gyakorlati példával tesszük szemléletessé: Példa: Találmány Technika szerinti állását megoldás képező megoldás Mosóolaj molekulasúlya mo­sóolaj összetétele s% 115 134 c5 0,12 C„ 9,44 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents