177231. lajstromszámú szabadalom • Szálállító berendezés több csatornás Schlieren optikai rendszerhez, különösen ultracentrifugához
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177231 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL A bejelentés napja: 1979. IV. 23. (MA—3135) Közzététel napja: 1981. II. 28. Megjelent: 1982. X. 31. Nemzetközi osztályozás: G 01 N 21/46 B 04 B 5/00 'à Feltalálók : Szabadalmas: Lisziewicz Antal matematikus, Budapest 40% Magyar Optikai Művek, Budapest Szövik József villamosmérnök, Budapest 10% Jaczina István gépészmérnök, Budapest 10% Sass Gábomé gépészmérnök, Budapest 10% Szabó Péter technikus, Budapest 10% Nagy István villamosmérnök, Budapest 10% Radnai László műszerész, Tárnok 10% Szálállító berendezés több csatornás Schlieren optikai rendszerhez, különösen ultracentrifugához í A találmány tárgya szálállító berendezés több csatornás Schlieren optikai rendszerhez, különösen ultracentrifugához. Ismeretes, hogy oldatok koncentráció változása az oldatok törésmutató változásával írható le. Viszonylag kis 5 koncentrációjú oldatok esetén a változás lineáris megközelítéssel adható meg. Kényszerű a gyakorlatban, és ezért célszerű törekvés, hogy a vizsgálatok folyamán, például ultracentrifugás mérésnél egyszerre, egy forgatás alatt, több különböző kon- 10 centrációjú, vagy különböző anyagból előállított oldatot vizsgáljanak. Égy ismert Schlieren optikai rendszer (1. ábra) az L fényforrásból, 15 a fényforrást leképező K konderzor rendszerből, a Koncentráció változás, ülepedés irányával párhuzamos R, résből, a résről párhuzamos nyalábot előállító F, gyújlótávolsagú lencséből 20 a párhuzamos nyalábban elhelyezett legalább egy C cellából, a rés képét és a cellát leképező F, gyújtótávolságú optikai rendszerből. ennek gyúitósikján lévő forgatható, távolról mozgatha- 25 tó P„ fázislemezből vagy fázisszálból és egy Nh nagyítású Fh hengerlencséből áll a gradiens megjelenítésére. A vizsgált berendezések általános problémája a fent említett esetben, hogy az alkalmazott ékes fényeltérítő elemek 30 2 a törésmutató gradiensnek megfelelő képet azonos képsíkban hozzák létre (C, = R,”)Mint említettük, az ultracentrifugáknál a különböző koncentrációjú, vagy különböző anyagokból előállított oldatokról kapott felvétel egy képsíkon jön létre, ez az egyes felvételek kontra szíját lerontja és azok kiértékelhetőségét nehézkessé, esetenként lehetetlenné teszi. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy különböző koncentrációk esetén a jelenség optimális vizsgálatához a koncentráció függvényében különböző fázisszögeket lenne célszerű beállítani. Ez pedig lehetetlen, hiszen egy expozíciós idő alatt, egy filmen, egy felületen jön létre egyszerre több felvétel. Az ultracentriiugáknál általános probléma továbbá az alkalmazott cella deformációja. E deformáció hatásaként a filmen a fázislemez síkjában a réskép a fordulatszam függvényében különböző helyeket foglal el. A fázislemez forgatásakor a konstans koncentrációnak megfelelő neiv a filmsíkon változik, nis/en a forgástengelyen nincs rajta a rés képe. Ez korlátozza a gradiensgörbe kiértékelhetöségét. Az ismert megoldások semmiképpen nem képesek kiküszöbölni a celladeformációbói, másrészt az ékes ablakok használatából adódó réskep eltolódást. Ezt a problémát a korábbi MOM típusú ultiacentiifugák sem oidolták meg Ezeknél a fázislemez. vagy szál csak forgatható volt, de nem volt lehetőség a réskép eltolódás? követő egyirányú állításra. A találmány szerint a fenti hiányosságokat úgy szüntetjük meg, hogy a fent vázolt optikai rendszerben a fázisle-177231
