177223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás duzzasztott kőzetekből szervetlen kötőanyagú hőszigetelő anyagok előállítására
3 177223 4 anyag szétosztályozódik, mégpedig a perlit felfelé, mig a kötőanyag lefelé törekszik. Erre a szétválási hajlamra tekintettel igen gyakori hibája a perlitidomoknak és -szerkezeteknek az inhomogenitás. Emiatt közelitően homogén anyag csak kötőanyag-felesleg adagolásával állítható elő. a kötőanyag-felesleg viszont nemkivánt módon növeli a testsűrűséget és így rontja a hőszigetelő képességét, de ugyanakkor a gazdaságosságot is kedvezőtlenül befolyásolja. Ha folyadékfázisban ható kötőanyagot, például ortofoszforsavat használunk, akkor is bekövetkezhet a szétosztályozódás. Ugyanez a jelenség akkor is fellép, ha a száraz komponenseket, például perlitet és cementet vagy gipszet előzetesen összekeverünk és zsákban tároljuk a későbbi felhasználás időpontjáig. További nagy nehézséget jelent a duzzasztott kőzetek, elsősorban a perlit nagy vízfelvevőképessége. A perlit esetenként saját súlyának 300%-át veheti fel. Ez a fölös vízmennyiség ugyanis akadályozhatja egyes kötőanyagok, például a cement megfelelő szilárdulását, illetve nehezítheti a termékek kiszáradását. Az előbbi nehézségek kiküszöbölése céljából dolgozták ki az úgynevezett préseléses technológiákat (lásd például a 162139 számú magyar szabadalmi leírásban). Ezek esetében a lehető legkevesebb víz adagolásával úgynevezett földnedves présmasszát kevernek, majd ezt formába töltve nyomás alkalmazásával alakítják ki a hőszigetelő idomokat. Ezeknek a technológiáknak a hátránya azonban kettős: egyrészt a nagyfokú tömörítéssel (a tömörítési tényező általában 1:2) megnő a testsűrűség és így a hő vezetési tényező, másrészt az alkalmazott, a perlitszerncsék nyomószilárdságánál nagyobb préserő következtében a szemcsék szerkezete károsodik és így a termék hővezetőképessége nő. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amelynek segítségével lehetőség nyílik alacsony testsűrűségű és hővezetési tényezőjű, de ugyanakkor megfelelő szilárdságú hőszigetelő termékek, illetve szerkezetek előállítására szervetlen, elsősorban hidraulikus kötőanyagok felhasználásával. A találmány feladata továbbá teljes mélységükben homogén termékek, illetve szerkezetek előállítása. A kitűzött célt, illetve feladatot úgy oldottuk meg, hogy keverés közben a szervetlen kötőanyag mennyiségére vonatkoztatva 10—70 súly",,, előnyösen 20—50 súly",, menynyiségben vett duzzasztott kőzethez a szervetlen kötőanyag mennyiségére vonatkoztatva 0,1—0,7 súly%, előnyösen 0,2—0,5 súly% mennyiségben 6—12 mól etilén-oxiddal etoxilált, álkérészében 6—12 szénatomot tartalmazó alkil-fenol-etoxilátot adunk, majd az így kapott keverékhez keverés közben hozzáadjuk a szervetlen kötőanyagot, azután az így kapott homogén keveréket víz hozzáadását követően ismert módon formázzuk és hőszigetelő anyaggá alakítjuk, továbbá adott esetben a szervetlen kötőanyag egy részét a vízben oldva adagoljuk. A találmány szerinti eljárást duzzasztott kőzetként perlitet alkalmazva a gyakorlatban például a következőképpen hajthatjuk végre. Kényszerkeverőbe a szervetlen kötőanyagra számítva 10—70 súly";,, előnyösen 20—50 súly% mennyiségben vett, szokásos szemcseméret-eloszlású perlitet adagolunk. Az adagolást befejezvén a keverőt beindítjuk és a keverést a teljes műveletsor befejezéséig biztosítjuk. Ezután a szervetlen kötőanyag mennyiségére számítva 0,2—0,5 súly% mennyiségben egy alkil-fenol-etoxilátot adunk a perlithez. Az így kapóit keveréket a felhasznált perlit szemcseszerkezetétől függő időn át, de általában legfeljebb 4 percen át kevetjük. Ennek a keverési műveletnek a során adagolhatunk a2 építőiparban szokásosan használt adalékanyagokat. például kötésgyorsitókat, plasztifikátorokat vagy kötéslassítókat is. Ezt követően beadagoljuk a szervetlen kötőanyag szükséges mennyiségét, az adagolás befejezése után még 2—5 perces keverést végezve. Ez az idő elégséges ahhoz, hogy a találmány értelmében alkalmazott alkil-fenol-etoxilát hatására a szervetlen kötőanyag a perlitszemcsék felületén szilárdan megtapadjon, granulátumszerü köztiterméket adva. Erről a granulátumról a szervetlen kötőanyagot még hosszas áztatással sem lehet leválasztani, ellentétben az építőiparban eddig használt eljárásoknál tapasztaltakkal. Mégegyszer hangsúlyozni kívánjuk a komponensek adagolási sorrendjének lényeges voltát, vagyis azt, hogy- először a duzzasztott kőzethez adjuk a találmány értelmében felhasznált alkil-fenol-etoxilátot és ezután adagoljuk csak a szervetlen kötőanyagot. Az így kapott köztiterméket ezután kétféleképpen dolgozhatjuk fel. Az egyik lehetőség az, hogy szárazon, nedvességtől elzárva tároljuk időben későbbi és/vagy nem az előállítás helyszínén történő felhasználásig, a felhasználáskor pedig vízzel, adott esetben további mennyiségű szervetlen kötőanyaggal (amely — mint említettük — a vízben is oldva lehet) és a korábban már említett szokásos építőipari adalékanyagokkal formázzuk és hőszigetelő anyaggá alakítjuk. A másik lehetőség az azonnali feldolgozás, az előbb említett módon. A feldolgozáskor adagolt víz és egyéb anyagok mennyisége szakember számára jól ismert módon olyan tényezőktől függ, hogy milyen további feldolgozási technológiát alkalmazunk (például öntést vagy vibrációs terítést), milyen a konkrét esetben alkalmazott kötőanyag vízigénye és milyen tulajdonságokkal bíró hőszigetelő anyagot kívánunk előállítani. A találmány szerinti eljárással előállított hőszigetelő termékek vagy monolitszerkezetek száradás és esetleges hőkezelés után kívánt esetben bármilyen hagyományos módon és anyaggal felületkezelhetők. A találmány szerinti eljárás előnyei a következő pontokba foglalhatók össze. 1. A duzzasztott kőzet mindegyik szemcséjét a szervetlen kötőanyag teljes mértékben bevonja. így a kötőanyag optimálisan fejti ki hatását, a belőle szükséges mennyiség jóval kevesebb, mint amennyi a hagyományos eljárásoknál szükséges. 2. A szervetlen kötőanyag kötéséhez szükséges víz adagolásakor nem lép fel szétosztályozódás és így a találmány szerinti eljárással előállított hőszigetelő anyagok teljes mélységükben homogének. 3. A találmány értelmében használt alkil-fenol-etoxilá.tok egyben plasztifikáló hatásúak és így lényegesen megkönnyítik a már vizet tartalmazó keverékek feldolgozását. 4. A korábban említett köztitermék eltarthatósága megfelelő tárolási körülmények között megegyezik az alkalmazott szervetlen kötőanyagéval, így a köztitermék bármikor bármely helyszínen felhasználható. 5. A formázáshoz nem szükséges tömörítő eszközt használni, így a duzzasztott kőzet szemcséi nem károsodnak, ami kedvezően hat a hőszigetelő képességre. 6. A találmány szerinti eljárással előállított hőszigetelő anyagok térfogatsúlya, hővezető képessége és nyomószilárdsága a felhasználási céloktól függően szabályozható. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
