177207. lajstromszámú szabadalom • Többkomponensű ragasztószer
3 177207 4 használható, nagy nyitott idő és viszonylag rövid kötési idő jellemzi, s így lehetővé válik a címkéző berendezések termelékenységének növelése, Ehhez a következő ismeretekből indultunk ki : a) Papír és műanyag rétegek összeragasztására előnyösen alkalmazhatók a poli( vinil-acetát) különféle kopolimerekkel módosított vizes diszperziói. Az összekapcsolni kívánt rétegek között elhelyezik a ragasztót, a száradás alatt préselést alkalmaznak, s így nagy szilárdságú kötést kapnak [Ragasztástechnikai zsebkönyv (szerk. Balázs Gyula). Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 1976. 403. oldal]. b) Ismeretes, hogy papírragasztásra előnyösen használhatók különféle dextrinekből készített masszák, amelyek a megfelelő dextrinnek vízzel történő melegítésével (feltárásával! készülnek. A ragasztóanyagoktól megkívánt végső tulajdonságokat (viszkozitás stb.) adalékanyagokkal (például borax, karbamid) állítják be [Ragasziástcchnikai zsebkönyv. 401. oldal]. c) Egy további ismert módszer szerint polimereket, például a vinii-acetáínak valamely más aktív komponenssel alkotott kopolimerjét dextrin vizes oldatával kombinálják. (A dextrin vizes oldatát a továbbiakban feltárt dextrinnek is nevezzük, mivel az dextrin vízben történő duzzasztása utáni oldásával készül). Az így kapott papírragasztót a papírra vékony rétegben felhordják, megszárítják, s ragasztáskor vízzel nedvesítik. A nedvesíthető ragasztószalag készítéséhez az 1 404423 sz francia szabadalmi leírás szerint feltárt dextrin valamint vinil-pirrolidon és vinil-acetáf kopolimerjének keverékét; az 1 953 582 sz. NSZK-beli közzétételi irat szerint vinil-acetát/etil-akrilát kopolimer, felületaktív anyag és dextrin-cldat eiegyét ; a 3 322 703 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerin! vízben oldódó ragasztó (például enyv vagy leltárt dextrin) és szerves oldószerben oldódó ragasztó (például vinil-acetát és alkoxi-polialkilén-glikol-(telítetlen dikarbonsav-félésztcr) kopolimerjei) kombinációját; a 3 366587 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint feltárt dextrin, dialkil-amino-alkil-fenol és hidrolizált maleinsavanhidrid vinil-alkilléter kopolimer keverékét; a 3 574153 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint feltárt dextrin és 10 • 60"„-ban hidrolizált poli(vinil-acetát) eiegyét alkalmazzák. A 77 155638 sz. japán közrebocsátást' irat szerint poli(vinil-alkohol)-t. feltárt dextrint, feltárt keményítőt. guanidin-szulfátot és ammónium-dihidrogén-dilluoridot kombinálnak. d) Ugyancsak papírragasztó céljára készültek olyan kompozíciók is. amelyekhez valamely polimert és kémiailag módosított keményítőt illetve dextrint használtak fel. így ti 3 730925 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint maleinsavanhidridből készült gyanta dex rinészterét alkalmazzak, míg a 3 770672 sz. amerikai egyesüli államokbeli szabadalmi leírás szerint a nedvesíthető ragasztópapír készítéséhez vinilmonomer és keményítő kopolimerizáeiós termékét használják. Kísérleteink során az a) d) pontokban felsorolt ismert ragasztótípusok egyikét sem találtuk alkalmasnak célkitűzésünk megvalósításához. Az a) pont szerinti ismert diszperziók ugyanis címkézőgéphez nem alkalmazhatók, mivel nem alakul ki megfelelő kezdeti kötés, beszáradnak a címkézőgép tartályában, s nem kielégítő viszkozitásuk következtében kifolynak a gép felhordó hengerei közül. Ezeket a fogyatékosságokat töltőanyagok, viszkozitást befolyásoló adalékok, oldó- és/vagy lágyitószerek alkalmazásával sem tudtuk kiküszöbölni. A b) pontban ismertetett dextrinalapú ragasztók műanyagtartályok címkézésére egyáltalán nem használhatók. A műanyagfelület apoláros volta miatt ugyanis száradás után a címke leválik. A c) és d) pontban ismert etett ragasztó kombinációk elsősorban papírfelülctek összeragasztására alkalmasak. Megkíséreltük a c) pont szerinti, leltárt dextrint és kopolimert tartalmazó ragasztókat műanyag illetve üvegfelület címkézésére alkalmazni. Vinil-acetát alapú kopolimereket különféle töménységű (40— 80 súly °(,-os) dextrin-oldatokkal kombináltunk, azonban az anyag ragacsossága, amely a szükséges kezdeti kötést biztosítja, nem volt megfelelő, s a címkék leváltak. Nem volt üzemszerűen íhegoldhatú a töményebb dextrin-oldatoknak a diszperzióba történő pontos adagolása sem, így a ragasztó minősége állandóan változott. Hasonlóan kedvezőtlen eredményt értünk el akkor is. ha a feltárt dextrin helyett valamilyen dextrinszármazékot. például a 3 730925 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti dextrin-észtert vagy a 3 770 672 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti kopolimerizáeiós terméket használtunk. Azt találtuk, hogy nagy kezdeti tapadású, a ragasztási felületek között nagy adhéziót biztosító, szabályozható nyitott idejű, tixotróp ragasztószert biztosít a 15—50 súly mennyiségben akrilsav-észterek keverékpolimerjének vagy vinil-aceíál/dibutil-maleát kopolimernek 0,1 — 5 mikron részeeskeméretű és 2000..10000 cP viszkozitású vizes diszperziójából. 0,5-..10 súly triklór-acetaldehid-dextrin-félacetálból és. vagy 1 —65 súly feltáratlan dextrinbői. továbbá 5 45 súly ragaszíóipari adalékanyagból anyagokból álló homogén elegy. A találmány szerinti ragasztószerben alkalmazott polimer diszperzió előnyösen akrilsav-észterek keverékpolimerjeinek 0. 3 - 0,7 mikron részecskeméretű és 3000—5000 cP viszkozitású vizes diszperziója, vagy vinil-acetát di-n-butil-maieát kopolimernek 0.5 - 2.0 mikron részecskeméretű és 214)0 10000 cP viszkozitású vizes diszperziója. Az adott esetben alkalmazott triklór-aeetaldehid-dextrin-félacetá! dextrinnek triklór-acetaldehiddel történő reakciójával állítható elő. például az 1 046612 sz. nagy-brítanniai szabadalmi leírás eljárása szerint. Az adott esetben alkalmazott dextrin a kereskedelmi forgalomban lévő. feltáratlan dextrin, amelyet előzetesen vízzel nem duzzasztunk és vízben nem oldunk. Adalékanyagként különféle, a ragasztók készítéséhez szokásosan alkalmazott segédanyagokat használhatunk, például tapadást fokozó szereket. így kolofóniumot. manillakopált: konzerválószerekt t, így pentaklór-fenol-nátriumot, tributil ón-kloridot ; sűrítőt. így karboxi-metil-cellulózt vagy hidroxi-eiil-cellulózt. poliakrilsav-sókat ; oldószert. így vizet, poliglikolokat. glikolétereket, glikolaeetátokat, ftálsav-észtereket ; nedvesítőszert, így alkálipolifoszfátokat; töltőanyagokat. így kvarcfisztet. talkumot. kristályos gipszet, mészkőlisztet, kalciumkarbonátot stb. A nedvesítőszerek és a konzerválószerek hatását előnyösen befolyásolja az adott esetben jelenlevő triklór-acetaldehid-dextrin-félacetál. A találmány szerinti többkomponensű ragasztószert úgy állítjuk elő, hogy 15—50 súly °„ akrilsavészter keverékpolimer vagy vinil-aeetát/dibútil-maleát kopolimer 0,1 5 mikron részecskeméretű és 2000- 10000 cP viszkozitású vizes diszperzióját 0,5 10 súly triklór-acetalde-5 1(1 15 2f> 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
