177203. lajstromszámú szabadalom • Munkahenger

3 177203 4 tyúhoz csatlakozó dugattyúrúd végei mentén spirális hor­nyok vannak kialakítva, és a dugattyú axiális irányú el­mozdulásának hatására a hornyokba belenyúló szervekkel rendelkező ház, illetve hajtócsonk egymáshoz képest rela­­tí\ elmozdulást tud végezni, A kialakítás hátránya, hogy csekély elfordulás létrehozásához aránylag nagy axiális lö­ket hosszra van szükség. Emellett a szerkezeti kialakítás bonyolult, sok alkatrészt kíván, és ezeket kényelmetlen módon lehet csak összeszerelni. Kedvezőtlen az is. hogy az alkatrészeket igen nagy megmunkálási pontossággal kell előállítani, mert a szerkezetben sok az „áttételesen illesz­kedő" felület. Nagy löketmozgás árán tud forgó mozgást létrehozni az a „Nyomóközeggel működtetett forgóhajtómű”, amely az 1.953.496 lajstromszámú NSZK közzétételi iratban talál­ható meg. Ennél a megoldásnál hátrányt jelent, hogy az erőátvitel kisméretű görgők tengelyei mentén történik, il­letve a ház és a dugattyúrúd hüvelye vékony csapokkal van egymáshoz rögzítve. Nagy szerkezeti méretek mellett a szerkezet csupán kis nyomatékot tud átvinni, és így ha­tásfoka csekély. Kedvezőtlen az is. hogy a dugattyú húzó­­lökete esetén a dugattyú és a dugattyúrúd közötti kapcso­lat szakításra van igénybevéve. A forgómozgás létrehozására alkalmas munkahengerek — így a fentiekben említett két szabadalmi leírásban talál­hatók is — közös elven vannak fölépítve. Minden esetben egy hidraulikus és egy mechanikus egységből állnak. A hidraulikus egység hozza létre az egyenes vonalú axiális mozgást, és ezt a mechanikus rész forgó mozgássá transz­formálja. E megoldások nemcsak azért hátrányosak, mert kis hatásfokúak. hanem azért is, mert a dugattyú és a du­gattyúrúd egymással azonos mozgást végeznek és így a lö­­kethosszak összeadódása miatt a szerkezet sok helyet igé­nyel. Emellett már magában a hidraulikus részben is sok alkatrész van, a mechanikus egység, pedig még számos to­vábbi alkatrészt igényel. A szerkezeti bonyolultság és a méretek nagysága az is­mert megoldásoknál abból adódik, hogy az egyenes vona­lú mozgást és a forgó mozgást végző és létrehozó elemek nem azonosak. Mindegyik külön-külön szerkezeti egysé­get képez, és löketútjaik egymással összeadódnak. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a nagy hatásfokot azáltal lehet elérni, hogy a berendezés csupán három fő szerkezeti elemet, a befogadó ház szere­pét betöltő munkahengert, továbbá egy dugattyút és egy tengelyt tartalmaz. Ily módon nincs szükség axiális moz­gás forgómozgássá történő átalakítására, a létrejövő löket­űt pedig teljes egészében forgó mozgásként hasznosít­ható. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti mun­kahenger cseppfolyós vagy légnemű nyomóközeggel mű­ködtetett berendezésekhez nyomaték, elsődlegesen csava­ró nyomaték kifejtésére —, amely munkahengernek belső palástfelülete mentén váltakozó értelmű mozgásra alkal­mas. a munkahenger hossztengelyével koaxiális elhelyezé­sű dugattyúja van. a munkahenger végei a munkahenger hossztengelyére megközelítőleg merőleges síkú fedéllel tö­­mítetten vannak lezárva, a munkahenger falában és/vagy lezáró fedeleiben pedig a munkahengert működtető nyo­móközegnek a munkahenger belsejében lévő munkatérbe való bejuttatására és/vagy onnan való eltávolítására alkal­mas egy vagy több nyílás van kialakítva —, oly módon van kialakítva, hogy a dugattyú a munkahengerben elhe­lyezett azzal koaxiális tengelyre van fölfűzve, a munkahen­ger belső palástfelületén, valamint a hozzá illeszkedő du­7 gattyú külső palástfelületén és/vagy a tengely külső palást­felületén, valamint a hozzá illeszkedő dugattyú belső pa­­lástfelületén a nyomóközeg feszítő erejének hatására a du­gattyú és a munkahenger közötti és/vagy a tengely és a du­gattyú közötti torziós irányú relativ elmozdulást kiváltó spirális pálya \an kialakíts a. a dugattyú pedig mind a hen­ger belső palástfelületéhez, mind a tengelyhez tömítetten illeszkedik. A találmány szerinti munkahenger egyik lehetséges kivi­teli alakjánál a tengely a munkahengerből annak mindkét végén ki van vezetve, a tengely csapágyai pedig a munka­henger két végén lévő lezáró fedelekbe vannak beültetve. Más kiviteli alaknál a tengely a munkahengerből annak csupán egyik végén van kivezetve. Ilyenkor a tengely csap­ágya az őt átengedő lezáró fedélbe, a lezáró fedéllel ellen­tett oldalán pedig maga a tengely a másik lezáró fedélbe van beültetve. A dugattyú külső palástfelületének és/vagy belső palást­­felíiletének. valamint az ezekhez illeszkedő munkahenger belső palástfelületének és/vagy a tengelynek a hosszten­gelyre merőleges metszete poligon alakú. A munkahenger, a dugattyú és a tengely keresztmetszete egymáshoz illesz­kedő poligon, és előnyösen mindegyiknél a poligon sarkai le vannak gömbölyítve. A munkahenger belső palástfelü­letét alkotó poligon a kívánt menetemelkedésnek megfele­lően teljes keresztmetszetével meg van csavarva. A dugattyú külső palástfelülete mentén a dugattyúnak a munkahengerhez viszonyított mozgását szabályozó egy vagy több vezető léc van elhelyezve. A vezető léc a munka­henger belső palástfelületén kialakított horonyba van be­ültetve. A dugattyú belsejében a dugattyúnak a munkahenger­­hez viszonyított mozgását szabályozó egy vagy több veze­tő idom van elhelyezve. Az egy vagy több vezető idom a dugattyúban kialakított egy vagy több furatba van beül­tetve. A vezető idomok a dugattyúhoz, a vezető lécek pedig mind a dugattyúhoz, mind a munkahengerhez tömítetten illeszkednek. A munkahenger célszerű kiviteli alakjánál egymással koaxiális helyzetben több munkahenger van sorbakap­­csolva, melyek egymás belsejében foglalnak helyet, miáltal a legkülső munkahengeren belüli közbenső munkahenge­rek mindegyike a nála eggyel kijjebb levő munkahenger tengelyét alkotta. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál a munkahengerből annak egyik végén elfordulásra és axiális irányú elmozdu­lásra alkalmas, adott esetben szakaszos elfordulásra és szakaszos axiális irányú elmozdulásra alkalmas tengely van kivezetve. Bármely kiviteli alak esetében a munkahenger munkate­rében a dugattyú maximális lökethosszának és ezáltal a tengely elfordulási szögtartományának és/vagy axiális irá­nyú elmozdulásának csökkentésére alkalmas és adott eset­ben a munkahengeren kívülről is állítható egy vagy több betétídom van elhelyezve. A találmány szerinti „rotációs” munkahenger legfőbb előnye, hogy az elforduló mozgás létrehozására alkalmas ismert munkahengereknél kedvezőbb hatásfokú. A hatás­fokot a spirális pályák menetemelkedésének megválasztá­sával szabályozni is lehet. A minimális iökethosszhoz tar­tozó maximális elfordulás azáltal hozható létre, hogy a du­gattyú és a munkahenger között, továbbá a tengely és a dugattyú között egyaránt torziós irányú relatív elmozdu­lás keletkezik, és ezek egymással kedvezően szuperponá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents