177191. lajstromszámú szabadalom • Verőkerék verőkerekes malomhoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177191 $ Bejelentés napja: 1978. VII. 22. (EE- 2582) Elsőbbsége: 1977. VII. 2. (P 27 29 926.9) Német Szövetségi Köztársaság Nemzetközi osztályozás: B 02 C 13/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. II. 28. Megjelent: 1982.X. 31. Feltalálók : Wagner Richard, oki. mérnök, Wien, Schneller Ernst, mérnök, Wien, Ausztria Szabadalmas : EVT Ennergie-und Verfahrenstechnik GmbH., Stuttgart, Német Szövetségi Köztársaság Verőkerék verőkerekes malomhoz í A találmány tárgya verőkerék verőkerekes malomhoz, egymással lécek útján összekötött kerékagy-tárcsával és gyűrűtárcsával, valamint a léceken cserélhetően rögzített verőlapokkal, míg a kerékagy-tárcsa és a gyűrűtárcsa befelé nyúló gyűrűalakú szélekkel van ellátva, és ezen széleken a lécek oldalperemei kifelé irányulóan felfeküsznek. Egy ilyenfajta verőkereket ismertet a 1047586 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás. Az említett szabadalom szerinti verőkeréknél a keréktárcsákban — a gyűrűtárcsában és kerékagy-tárcsában — gyűrűalakú szélek vannak kialakítva és a keréktárcsákat lécek erősítik össze, amelyekre verőlapok rögzíthetők. A rögzítést azáltal teszik lehetővé, hogy minden léc előtt bizonyos távolságban a széleken áttörések vannak kialakítva, amelyeken a nyúlványokkal rendelkező verőlapok betolhatok, majd érintő irányban a lécekre tolhatok és ott rögzíthetők. Az ilyenfajta verőkerékkel felszerelt verőkerekes malmoknál üzem közben kitűnt, hogy a lécek peremei deformálódnak és a lécekben repedések keletkeznek. A lécperemek deformálódását azok a centrifugális erők okozzák, amelyek egy kis felfekvő felületre hatnak, amely egyrészt lécperemek és másrészt a gyűrűtárcsa és kerékagy-tárcsa szélei között van. A repedéseket lényegileg azok a forgatónyomatékok idézik elő, amelyek a verőlapoknak a lécek súlypontjához képest elfoglalt egyoldalú helyzetéből keletkeznek. Célunk, hogy találmányunk tárgyával az ismert verőkerék ezen hátrányait kiküszöböljük, és olyan verőkereket alakítsunk ki, amelynél a lécek centrifugális erejét a kerék-2 agy-tárcsa és gyűrűtárcsa széleinek viszonylag nagy felületén visszük át. A feladatot a találmány szerint azáltal oldjuk meg, hogy mindenkor két, a kerület mentén egymás mögött elhelyez- 5 kedő lécnek közös oldalpereme van, amely kifelé a kerékagy-tárcsa és gyűrűtárcsa gyűrűalakú szélén fekszik fel. Ennek következtében a centrifugális erők egyrészt a lécperemek, másrészt a gyűrűtárcsa és a kerékagy-tárcsa szélei között levő nagyobb felfekvő felületeken oszlanak el. 10 Ezáltal a felületi nyomás csökken, úgy, hogy ezáltal elkerülhető a lécperemek deformálódása, amint ez a gyakorlatban bizonyítást nyert. Matematikailag az erőegyensúlyból, ill. forgatónyomatékok egyensúlyából is bizonyítható a gyakorlatban tapasztalt fenti eredmény eredete, vagyis 15 az, hogy a nagyobb felületen megosztó centrifugális erő maximális értéke, amelyet két egymás utáni léc és a rájuk erősített verőlapok közös pereme fejt ki a kerékagytárcsa és a gyűrütárcsa oldalperemére, kisebb, mint a centrifugális erő azon maximális értéke, amelyet az egyedülálló léc és 20 ráerősített verőléc fejt ki a peremre. így rendkívül kedvező körülmények alakulnak ki, a lécperemek nem deformálódnak és igénybevételük csökken. A repedések elkerülhetők és élettartamuk — a csere szükséglete nélkül — lényegesen meghosszabbodik. 25 A találmány tárgyát rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti verőkerék metszetét mutatja. a 2. ábra C—D vonala mentén, míg a 2. ábra az 1. ábra A—B vonalak mentén vett metszetet 30 ábrázol. 177191
