177188. lajstromszámú szabadalom • Gyorskioldó dobbefogó sodrógéphez, különösen összecsapó-sodrógépekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 177188 LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Jjfik Bejelentés napja: 1978. VII. 24. (Dl—307) Nemzetközi osztályozás : w Közzététel napja: 1981 II. 28. D 07 B 7/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1982. X.31. HIVATAL Feltaláló: Szabadalmas: Horváth Péter oki. gépészmérnök, Miskolc. Diósgyőri Gépgyár M iskolc-Diósgyőrvasgvár Gyorskioldó dobbefogó sodrógépekhez, különösen összecsapó-sodrógépekhez í A tanálmány tárgya szimmetrikus csúcsmozgatású dob­befogó szerkezet sodrógépekhez, különösen összecsapó­sodrógépekhez. Ismeretesek a kábel- és vezetékgyártás területén alkal­mazott olyan sodrógépek, amelyeknél a sodrócső teljesen 5 zárt állványszerkezetben elrendezett kerettel vagy forgó­szárnyakkal van helyettesítve. Ezek a sodrógépek az ún. összecsapó-sodrógépek, melyek kisebb súlyuk és nagy tel­jesítményük mellett a kettős sodrás elvét is megvalósítják. Az összecsapó-sodrógépek egyik jellemzője, hogy a sód- 10 rótt készáru a gép forgórészei (keret v. forgószárny) kö­zött, mind a két végén csapágyazott ún. járomszerkezet­ben elrendezett dobon tárolódik. A járomban a dob befo­gása történhet a dob furatán átmenő tengellyel vagy csú­csok segítségével. 1-s Mivel az összecsapó-sodrógépek egyre több technológia kivitelezésére alkalmasak, s ennek következtében pl. mű­anyaggal bevont kábelek céljára igen nagy hosszúságú sodratokat is készítenek, ezért nagyméretű készáru dobo­kat alkalmaznak. Ezen gépek gépkiszolgálási idejének zömét a felvevődo­bok cseréje jelenti, aminek egyik műveleteleme a teli dob kivétele a járomból, illetve az üres dob rögzítése a járom­ban. A cserék alkalmával a dobbefogó szerkezet erőszük­séglete, a felvevődobhoz való hozzáférhetőség és ennek a 25 csúcsokról való levétele, illetve a csúcsokra való felhelye­zése okoz gondokat. A nagyméretű teli dob cseréje súlya következtében igen körülményes, mert csere alkalmával a dob oldásához igen nagy fizikai erő szükséges. Az eddig ismert korszerű megoldásoknál hol csak az 30 2 egyik, hol pedig mindkét csúcs tengelyirányban mozgatha­tó. Ha csak az egyik csúcs képes e'gycncsvonalú mozgásra, akkor a dobbefogás nem történhet közvetlenül, azaz a csúcs oldásakor, illetve rögzítésekor a felvevődobot kézzel kell az egyenesvonalú mozgásra képtelen csúcsról le-, illet­ve csúcsra ráhelyezni, ami egyben azt is jelenti, hogy a fel­vevődobnak tengelyirányú mozgást kell végeznie. Ezek a műveletek fizikailag igen megterhelőek. Ha mindkét csúcs mozog — szimmetrikus csúcsmozga­tás — az előbbi hátrány elmarad, de a mozgató mechaniz­mus kialakítása igen körülményes, mivel az összecsapó­sodrógép forgókeretén belül lévő járomszerkezetben van a felvevődob elrendezve. Már ismeretesek különféle megoldások a szimmetrikus csúcsmozgatásra, illetve dobbefogásra, amelyek közül Maillefler-fék mód a legkorszerűbb. Ennél a megoldásnál a csúcsok egy-egy spirálhoronnyal ellátott hüvelyben van­nak csapágyazva, amely spirálhornyokban kézi erővel mozgatott keret két vége, mint vezető bütykök mozdulnak el, miáltal a csúcsok haladó mozgást végeznek. A kézierő és csúcsmozgatáshoz szükséges erő között kicsi a megvaló­sítható áttétel, az erőkifejtés helye ergonómiailag kedve­zőtlen helyzetbe esik, s így a felvevődobok cseréje fizikai­lag igen megterhelő. A rendelkezésre álló hely és az ehhez viszonyított nagy terhelések következtében a beépített al­katrészek anyaga drága, a kopásuk nagy. Az elmozdulás lökete és lökethelyzete körülményesen állítható. A mozga­tó keret csak a dob leengedésével történő cseréjét teszi le­hetővé, mivel a csúcsok távolodó mozgásánál (nyitás) a keret a felvevődob feletti térben helyezkedik el, s így a fel-177188

Next

/
Thumbnails
Contents