177176. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok és gázok érintkeztetésére
5 177176 6 A 6. ábra a berendezést a folyadék felszínén tartó légtér egy további példaképpeni kiviteli alakját szemléltető vázlat. A találmány szerinti, folyadékok és gázok érintkeztetésére szolgáló berendezés 1. ábrán vázolt példaképpeni kiviteli alakjánál az 1 leszállóvezeték teljes hosszán henger alakú, csupán a két végén van lekerekített része. Az 1 leszállóvezetékhez fölül 2 úszófedél csatlakozik, amely gyakorlatilag kúp alakú. A 2 úszófedél alján az 1 leszállóvezetékkel koncentrikus, 3 körgyűrűrész van. A 2 úszófedéllel koncentrikusan egy 4 fölső fedél van összeerősítve. A 2 úszófedelet és 4 fölső fedelet alkotóirányú 5 vezetőlapok erősítik össze. A 4 fölső fedél legfölső részét körlapszerű 6 idom képezi, amely a 4 fölső fedél és 2 úszófedél révén képzett, kúpos alakú körgyűrű keresztmetszetű 7 szívóteret fölül légmentesen lezárja. Az alkotóirányú 5 vezetőlapok a 2 úszófedél és 4 fölső fedél közötti 7 szivóteret körgyűrű szakaszokra osztják. A 4 fölső fedél külső végén fölfelé nyúló 8 lemezidom van, amely szintén körgyűrű alakú. A 4 fölső fedél és 8 lemezidom közötti 9 légtér fölül nyitott. A 4 fölső fedél és 6 idom fölött 10 hajtómű és ehhez tartozó 11 motor van fölerősítve. A 10 hajtóműből kinyúló tengelyre 12 járókerék van erősítve, melynek házát az 1 leszállóvezeték fölső vége képezi. A 12 járókerék 10 hajtóművel ellentétes oldalán az 1 leszállóvezetékbe erősített 13 vezetőlapát koszorú van. A 4 fölső fedélre, illetve 6 idomra 14 ventillátor is van erősítve, melynek 15 belépő oldalán és 16 kilépő oldalán egy-egy csappantyú van, amelyek egymással úgy vannak összeköttetésben, hogy amikor az egyik nyitott állapotban. akkor a másik zárt állapotban van. A 14 ventillátor 15 belépő oldalához 17 csővezeték csatlakozik, amelybe 18 visszacsapó szelep van beépítve. A 17 csővezeték másik vége a 4 fölső fedélen keresztül a 7 szívótérbe torkollik. A 14 ventillátor 16 kilépő oldalához 19 csővezeték csatlakoztatható, amely az 1 leszállóvezeték belsejében a 12 járókerék, illetve 13 vezetőlapátkoszorú alatt elhelyezett 20 gázelosztó koszorú 1 leszállóvezeték falán keresztülnyúló csatlakozó csonkjához erősíthető. A 2 úszófedelet 21 tartók erősítik az 1 leszállóvezetékhez. A 21 tartók az 1 leszállóvezeték körül, egymástól térközzel elválasztva vannak az 1 leszállóvezeték és 2 úszófedél közé erősítve. A 2 úszófedélen és 4 fölső fedélen 22 légzőcső nyúlik keresztül. A 22 légzőcső függőleges helyzetben van, fölső vége a légtérbe, alsó vége pedig a 3 körgyűrűrész által körülfogott térbe torkollik. Az 1. ábrán vázolt berendezéskivitel a kezelni kívánt, illetve érintkeztetésben részt vevő folyadék 23 felszínére van helyezve és a felszínen úszva önmagát fönntartja. A 2 úszófedél, 3 körgyűrűrész és 1 leszállóvezeték között 24 légtér van, amelynek vízkiszorítása elegendő arra, hogy a berendezés a folyadék felszínén maradjon. Hullámzás vagy oldalirányú erőhatások révén kiváltott billenésekkel szemben a berendezés súlypontjának 23 felszín alatti, aránylag nagy mélységben való elhelyezkedése, az oldalirányú kitérítéssel szembeni nagy folyadékellenállás, valamint a 9 légtér védi a berendezést. A berendezés üzemelése közben a 2 úszófedél és 4 fölső fedél külső széle a 23 felszín alá merült helyzetben van. A 14 ventillátor beindítása és a 15 belépő oldalon levő csappantyú zárása, valamint 16 kilépő oldalon levő csappantyú nyitása után a 14 ventillátor a 17 csővezetékből szív. A szívást a 18 visszacsapó szelep lehetővé teszi. így a 14 ventillátor szívja a levegőt a 7 szívótérből mindaddig, amíg a folyadék ki nem tölti a 2 úszófedél és 4 fölső fedél közötti, valamint a 12 járókerék fölötti szivótérrészeket. Ekkor dolgozni kezd a 12 járókerék is, a 14 ventillátor 15 belépő oldalán levő csappantyú nyit, 16 kilépő oldalán lévő csappantyú pedig zár. és így a 14 ventillátor a 19 csővezetéken keresztül levegőt táplál a 20 gázelosztó koszorúba, melynek kibocsátó nyílásai a gázt. illetve levegőt az 1 leszállóvezeték teljes keresztmetszetében egyenletesen juttatják be az 1 leszállóvezetékben lefelé áramló folyadékba. Az 1. ábrán a 14 ventillátor a 15 belépő oldalon levegőt szív be. Ha levegő helyett valamilyen gázt kívánunk a folyadékba táplálni, akkor a 15 belépő oldal csőcsonkját valamilyen gázforrással hozzuk összeköttetésbe. Az 1 leszállóvezetékben a folyadék a benne levő gáz. illetve levegő buborékokkal együtt lefelé áramlik. A folyadék áramlási sebessége az 1 leszállóvezeték teljes hosszán gyakorlatilag változatlan marad. A buborékokban levő gáz v agy levegő valamivel kisebb sebességgel áramlik lefelé, mint a folyadék. Amikor a folyadék és az ebben diszpergált buborékok alul elhagyják az 1 leszállóvezetéket, a buborékok az 1 leszállóvezetéken kívüli térben, ennek környezetében fölfelé haladnak a folyadék 23 felszíne felé. A buborékok egy része a 2 úszófedél alatti 24 légtérbe jut. ahonnan az értékes gázok vissza is nyerhetők. Abban az esetben, ha a 24 légtérbe olyan mennyiségű gáz áramlik, amelynek nyomásán folyadék belső 25 felszínét a 3 körgyűrűrész alsó széle alá nyomná, még a 25 felszín 3 körgyűrűrész alsó széléhez érése előtt a 25 felszín a 22 légzőcső alsó nyílása alá süllyed és a 24 légtérben levő gáz egy része a 22 légzőcsövön keresztül eltávozik a 24 légtérből. Egyes esetekben, főként értékes gázok alkalmazása esetén előnyös lehet, ha a 19 csővezeték alsó vége nincs összeerősítve a 20 gázelosztó koszorú 1 leszállóvezeték falán keresztülnyúló csatlakozó csonkjával. Ekkor a 19 csővezeték a 24 légtérbe torkollik. A 14 ventillátor a gázt a 24 légtérbe nyomja be, azonban ide áramlanak fölszálló buborékok alakjában az 1 leszállóvezetéken már végighaladt és még be nem oldódott gázrészek is. Ekkor a 24 légtérben (gáztérben) uralkodó túlnyomás juttatja be a gázt a 20 gázelosztó koszorúba és ennek nyílásain keresztül a lefelé áramló folyadékba. A 10 hajtóművet 11 villamosmotor hajtja. A 10 hajtómű és 11 villamosmotor helyett hidromotoros hajtás is alkalmazható. Ekkor a hidromotor előnyösen a 12 járókerék agyába építhető. Ebben az esetben a meghajtómotor-szivattyú gépcsoport valamely stabil szerkezeti elemen helyezhető el és a hidromotorral való kapcsolat két, részben vagy teljesen hajlékony kivitelű nagynyomású csővezetékkel hozható létre. A hidromotoros hajtás előnyös tulajdonsága, hogy lehetővé válik a járókerék üzemének fokozatmentes szabályozása. Az 1. ábrán vázolt berendezés szabadon úsztatható, helyzetében esetleg egy-két kötéllel rögzíthető. Ha azonban előnyös, merev, szokásos műtárgyakhoz is erősíthető. Egyes esetekben szükség lehet arra, hogy a gáz vagy levegő buborékok hosszabb ideig tartózkodjanak az 1 leszállóvezetékben. A folyadéksebesség ekkor is nagyobb a buborékok felszállósebességénél, aminek eredményeként légzsákok, illetve nagy buborékok nem keletkezhetnek. A buborékok tartózkodási idejét megnöveli az 1 leszállóvezetéknek 2. ábrán föltüntetett. vázlatosan szemléltetett kiviteli alakja, amelynél a 12 járókerék házát képező hen5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
