177167. lajstromszámú szabadalom • Fungicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható 4-azolil-4-fenoxi- butánsav- származékok előállítására

3 177167 4 A találmány szerint előállított (I) általános képletü azolil-kaibonsav-származékokat kívánt eset­ben savval reagáltatva sóvá alakíthatjuk. , Meglepő módon az (I) általános képletű ható­anyagok fungicid hatása, főleg gabonabetegségek ellen kifejtett fungicid hatása lényegesen nagyobb, mint a technika állásából ismert, kémiailag és ha­­tástanilag közel álló l-(imid-azol-l-il)-3,3-dimetil-l­­-fenoxi-bután-2-onok, illetve -olok és 3,3-dimetil-l­­-fenoxi-l-(l ,2,4-triazol-l -il)-bután-2-onok, illetve -olok hatása. A találmány szerint előállítható ve­gyültek tehát a technikát gazdagítják. Ha kiindulási anyagként 4-bróm4-(4-klór-fen­­oxi)-2,2,dimetil-3-oxo-butánsav-etilésztert és 1,2,4-triazolt alkalmazunk, a reakciót az A) reak­cióvázlattal szemléltethetjük. Ha 4-(4-klór-fenoxi)­­-2,2 -d i metil-3-oxo-4-( 1,2,4-triazol-l -il)-butánsav-etil­­-észtert és nátrium-bór-hidridet alkalmazunk kiindu­lási anyagként, a redukció a B) reakcióvázlat sze­rint zajlik le. A kiindulási anyagként szükséges bróm-oxo-kar­­bonsav-származékokat a (II) általános képlet defi­niálja. A (II) általános képletű kiindulási anyagok példáiként az alábbiakat soroljuk fel: 4-bróm4-(4-klór-fenoxi)-2,2-dimetil-3-oxo­­, -butánsav-etil-észter, 4-bróm-4-(2,4-diklcr-fenoxi)-2,2-dimetil­­-3-oxo-butánsav-etil-észter, 4-bróm4-(4-fluor-fenoxi)-2,2-dimetil­­-3-oxo-butánsav-etil-észter, 4-bróm4-(4-bróm-fenoxi)-2,2- -dimetil-3-oxo-butánsav-etil-észter, 4-bróm4-(2 -fenil-fenoxi)-2,2 -dime til-3-o xo - -butánsav-etil-észter, 4-bróm4-(4-fenil-fenoxi)-2,2-dimetil­­-3-oxo-butánsav-etil-észter, 4-bróm4-(4-nitro-fenoxi)-2,2-dimetil­­-3-oxo-butánsav-etil-észter, 4-bróm4-[4-(4’-klór-fenil)-fenűxi]­­-2,2-dimetil-3-oxo-butánsav-etil-észter, 4-bróm4-(4-klór-fenoxi)-2)2-dimetil­­-3-oxo-butánsav-metil-észter, 4-bróm4-(4-klór-fenoxi)-2,2-dimetil-3- -oxo-butánsav-propil-észter, 4-bróm4-(4-klór-fenoxi)-2,2 -dimetil­­-3-oxo-butánsav-izopropil-észter, 4-bróm4-(4-klór-fenoxi)-2,2-dimetil-3 - -oxo-butánsav-terc-butil-észter, 2-etil4-bróm4-(4-klór-fenoxi)-3-oxo-2- -metil-butánsav-etil-észter, 4-bróm4-(44dór-fenoxi)-3-oxo-2-metil-2- -propil-butánsav-etil-észter, 4-bróm4-(4-klór-fenoxi)-2-izopropil­­\-3-oxo-2-metil-butánsav-etil-észter. A kiindulási anyagként szükséges (II) általános képletű bróm-oxokarbonsav-származékok mégnem ismertek, de ismert módon előállíthatok, például oly módon, hogy (IV) általános képletű fenolokat — ahol Z és n jelentése a fenti - az ismert (V) általános képletű brómketonokkal - ahol R, R1 és R2 jelentése a fenti - reagáltatunk. A megmaradt aktív hidrogénatomot utána ismert módon lecserél­jük brómatommal. (Lásd is: előállítási példák). Az (I) általános képletű vegyületek sóiként fi­ziológiailag elfogadható savakkal képzett sók jön­nek szóba. Ide tartoznak előnyösen a hidrogén­­-halogenid-savak, például hidrogén-bromid és -klo­­rid, különösen előnyösen a hidrogén-klorid, to­vábbá foszforsav, salétromsav, egy- és kétértékű karbonsavak és hidroxi-karbonsavak, így ecetsav, maleinsav, borostyánkősav, fumársav, borkősav, cit­romsav, szalicilsav, szorbinsav, tejsav, 1,5-naftalin­­-diszulfonsav. A találmány szerinti eljárást előnyösen közömbös szerves oldószerek jelenlétében foganato­sítjuk. Ide tartoznak a ketonok, így dietil-keton, különösen előnyösen aceton és metil-etil-keton, to­vábbá nitrilek, így propionitril és főleg acetonitril, alkoholok, például etanol vagy izopropanol, éterek, így tetrahidrofurán és dioxán, formamidok, főleg dimetil-formamid, végül halogénezett szénhidrogé­nek, így metilén-klorid, széntetraklorid, vagy kloro­form. A reagáltatást savmegkötőszer jelenlétében hajt­juk végre. Savmegkötőszerként bármely szokásos szervetlen vagy szerves savmegkötőszert alkalmaz­hatjuk. Ide tartoznak előnyösen alkálifém-karboná­tok, például nátrium-karbonát, nátrium-hidrogén­­-karbonát vagy kálium-karbonát, továbbá rövidszén-, láncú tercier alkil-aminok, cikloalkil-aminok vagy aril-alkil-aminok, például trietil-amin, N,N-dimetil­­-benzil-amin, diciklohexil-amin, piridin és diazabi­­ciklo-oktán. Savmegkötőszerként a megfelelő azol feleslegét is alkalmazhatjuk. A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk. Általában 20 és 150 °C közötti, előnyösen 60 és 120 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Reakcióhőmérsékletként célszerűen a mindenkori oldószer forráspontját választjuk. A találmány szerinti eljárásban 1 mól (II) általá­nos képletű vegyületre előnyösen 1—2 mól azolt és 1-2 mól savmegkötőszert számítunk. Az (I) általá­nos képletű vegyületek elkülönítése céljából az oldószert ledesztilláljuk, a maradékot szerves oldó­szerben oldjuk és az oldatot vízzel mossuk. A szerves fázist nátrium-szulfáttal szárítjuk és az ol­dószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot desztillációval, illetve átkristályosítással tisztítjuk. A szelektív redukciót poláros szerves oldószerek jelenlétében foganatosítjuk. Ide tartoznak előnyö­sen az alkoholok, így metanol, etanol, butanol, izopropanol, továbbá éterek, így dietil-éter vagy tetrahidrofurán. A reakciót általában 0 és 30 °C közötti, előnyösen 0 és 20 °C közötti hőmérsékle­ten végezzük. 1 mól (I) általános képletű vegyület­re mintegy 1 mól bór-hidrid, így nátrium-bór-hidrid kerül alkalmazásra. Az (I) általános képletű vegyü­­letet úgy különítjük el, hogÿ a maradékot például híg sósavban oldjuk, az oldatot meglúgosítjuk és szerves oldószerrel extraháljuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a maradékhoz vizet adunk és az elegyet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents