177158. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és robbanótöltet, főként vegyipari készülékek és csővezetékek lerakódásainak eltávolítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177158 Bejelentés napja: 1978. XII. 29. (A A—918) Nemzetközi osztályozás: B 08 B 9/02, F 42 B 7/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. II. 28. Megjelent: 1982. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Fojt Lajos oki. fizikus 12%, Tatabánya, Kaptay György oki. kohómérnök Almásfüzitó'i Timföldgyár, Almásfüzitő' 10%, Almásfüzitő, Kántor István oki. gépészmérnök 12%, Kirschner József Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, oki. villamosmérnök 12%, Tatabánya, Lengyel László oki. vegyészmérnök Budapest 10%, Mátyási József dr. oki. vegyész 10%, Almásfüzitő-felső, Németh László oki. vegyész 12%, Wendler Jenő oki. vegyészmérnök 12%, Tatabánya, Wentzely Kálmán oki. gépészmérnök 10%, Almásfüzitő-felső Eljárás és robbanótöltet főként vegyipari készülékek és csővezetékek lerakódásainak eltávolítására 1 2 A találmány tárgya eljárás főként vegyipari készülékek és csővezetékek lerakódásainak eltávolítására, melynél diszkrét egységekben robbanóanyagot telepítünk és robbantunk fel, továbbá robbanótöltet, melynek robbanóanyaggal töltött, célszerűen 5 hengeres palástja van. A Bayer-eljárással dolgozó timföldgyárak technológiai berendezéseiben, így az autoklávokban, a hőcserélőkben, a lúgbepárlókban, a Dorr-féle ülepítőkben és a csővezetékekben a bauxitból, illetve 10 lúgos oldataiból elkerülhetetlen a főként nátrium-alumíniumhidroszilikátokból álló anyagok kiválása, melyek a készülékek falán egyre növekvő lerakódásokat képeznek. Ezek a lerakódások természetesen egyre növekvő mértékben rontják a technológiai 15 berendezések üzemi körülményeit. A lerakódások eltávolításának első és teljes mértékben még ma sem mellőzhető módszere a palaréteg élőmunkával történő széttörése, majd elszál- 20 lítása. Ez a munkafolyamat azonban egyrészt rendkívül nehéz és balesetveszélyes fizikai munkát jelent, másrészt rendszerint jelentős termeléskiesést is okoz. E hátrányok elkerülésére különféle eljárásokkal 25 kísérleteztek, így említést érdemelnek a savas vagy lúgos kezeléssel dolgozó kémiai, a koptatással vagy elektromágneses kiválasztással próbálkozó fizikai, valamint az előbbieket együttesen alkalmazó kombinált módszerek. E törekvések azonban nem ve- 30 zettek sikerre, a lerakódások tökéletes eltávolítását nem tudták megvalósítani. Újabban terjed a robbantásos módszerek alkal: mazása, melyek egyike a 2 601 237 számú NSZK közzétételi iratból vált ismertté. Az ismert megoldást eredetileg bevonattal, főként betonburkolattal ellátott csővezetékek tönkrement és cserélendő szakaszain a bevonat lerobbantására dolgozták ki. Az eljárás lényege az, hogy a lerobbantandó gyűrűs henger kerületének legalább egy részére robbanózsinórt rögzítenek, majd felrobbantják. A bejelentés tárgya továbbá egy robbanószerkezet is, melynél két rugalmas és meghatározott módon egyesített réteg közé van a robbanózsinór betöltve, ahol ezt a köpenyt villámzárral lehet a csővezeték bevonatának palástján rögzíteni. Jóllehet ezzel a megoldással lerakódásokat is el lehet távolítani, legfontosabb hátránya mégis az alkalmazási terület behatároltságában van, mivel kizárólag külső lerakódások lerobbantására alkalmas, vagyis a szóbajöhető vegyipari készülékek zöménél nem lehet számításba venni. További hátránya az, hogy minden járatos átmérőhöz külön-külön kellene a bonyolult robbanószerkezetet gyártani és tárolni. A tisztítandó készülékek szempontjából pedig az lényeges hátrány, hogy a lerakódás felszínére telepített robbanóanyag energiája rossz hatásfokkal hasznosítható, ha viszont ezt több robbanóanyag felrobban-177158
