177145. lajstromszámú szabadalom • N',-fenil-N-metil-karbamid-származékokat tartalmazó herbicid kompoziciók és eljárás a hatóanyagok előállítására
5 177145 6 oleracea, Poligonum sp., Ambrosia trifida, Abutilon theophrasti, Capsella bursa-pastoris, Cardamine fle- xuosa, Stellaria media, Galium aparine L., Cerastium glomerastum, Sagina japonica Ohwi, Sorghum halepense, Sesbania spp. és hasonlók, továbbá 5 egyszikű gyomnövények, így Echinodüoa crus- ■galli, Digitaria sanguinalis, Setaria viridis, Poa annua, Avena fatua L. és hasonlók. Miként a későbbiekben ismertetésre kerülő számadatok igazolják, az (I) általános képletű vegyületek szójabab- 10 bal, gyapottal, cukorrépával, kukoricával és búzával szemben igen nagy szelektivitást mutatnak. Az (I) általános képletű vegyületek újak, e vegyületek legközelebbi kémiai analógénak a 3 819 697 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli sza- 15 badalmi leírásban ismertetett N’-(3-benzü-oxi-fenü)-N^í^dimetil-karbamid (a továbbiakban: 1. sz. összehasonlító vegyidet) tekinthető. Miként a példák adatai igazolják, az (I) általános képletű vegyületek az 1. sz. összehasonlító vegyületénél lényegesen erő- 20 sebb herbicid aktivitással rendelkeznek. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy ha az l.sz. összehasonlító vegyidet betűcsoportjának —CH2 — láncrészét meghosszabbítjuk (azaz a betűcsoportot fenü-(2—9 szénatomos alkil)-csoportra, például fenetű-, fenü- 25 -propű-, fenfl-butü- vagy fenü-nonü-csoportra, vagy oxigén- vagy kénatomot tartalmazó fenfl-(2-8 szénatomos alkü)-csoportra, például fenoxi-etü-, fenŰ-tio-etÜ- vagy fenoxi-propü-csoportra cseréljük), ugrásszerűen nő a herbicid aktivitás. 30 Meglepő módon azt tapasztaltuk továbbá, hogy az (I) általános képletű vegyületek szelektivitása és/vagy herbicid aktivitása fokozható, ha e vegyületek benzol-gyűrűjére szubsztituenseket viszünk fel. A fentiek egyértelműen igazolják, hogy az (I) 35 általános képletű új vegyületek szántóföldi kultúrákban igen előnyösen használhatók fel szelektív herbicid hatóanyagokként. E vegyületek továbbá erős herbicid aktivitásuk miatt egyéb mezőgazdasági területeken is alkalmazhatók. 40 Az (I) általános képletű vegyületek továbbá fungicid hatással is rendelkeznek, és gabonafélék és gyümölcsfák fîtopatogén gombák okozta megbetegedéseinek megelőzésére és visszaszorítására alkalmasak. E vegyületek például az alma-, szőlő-, na- 45 rancs-, uborka-, dinnye- és búza-lisztharmat, a szőlő-, narancs-, uborka- és dinnye-penész, a gabona-gyökérsárgaság, valamint a búza- és babüszög ellen hatásosak. Az (I) általános képletű vegyületek különösen előnyösen alkalmazhatók rozsda- és 50 üszöggombák, például Pucdnia striiformis (a sávos árpa- és búzaüszkösödés kórokozója), Pucdnia graminis (az árpa- és búzaszárüszkösödés kórokozója), Pucdnia recondita (a búza-levélüszkösödés kórokozója), Pucdnia coronata (a zab-kalászüszkö- 55 södés kórokozója), Uromyces sqjae (a szójabab-üszkösödés kórokozója), Uromyces appendiculatus (a vesebab-üszkösödés kórokozója) és Hemüeia vastatrix (a kávé-üszkösödés kórokozója) kártételeinek megelőzésére. Az (I) általános képletű új vegyüle- 60 tek előnyös tulajdonsága a hagyományos fungidd hatóanyagokkal szemben az, hogy nemcsak megelőző, hanem gyógyító hatással is rendelkeznek. Az (I) általános képletű vegyületek ennek megfelelően fungidd hatóanyagokként is felhasznál- 65 hatók. Amennyiben e vegyületeket rizs-, gyapot-, szójabab-, kukorica-, búza-, árpa- és hasonló kultúrák kezelésére alkalmazzuk, a vegyületek fungidd hatásukat várhatóan a herbicid aktivitással együtt fejtik ki. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány értelmében a következő eijárásváltozatokkal állíthatjuk elő: a) A (II) általános képletű fenű-izodanát-származékokat — ahol R2, R3, X, Y, Z és n jelentése a fenti — monometü-aminnal, dimetfl-aminnal vagy N,0-dimetÜ-hidroxű-aminnal reagáltatjuk. A reakdót szerves oldószerben (így benzolban, toluolban, jilolban, dietű-éterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, NJí-dimetÜ-formamidban, kloroformban vagy széntetrakloridban), vízben vagy vizes szerves oldószerekben egyaránt végrehajthatjuk. A reakciót rendszerint 0—50 °C-on végezzük, a reakció általában 1—10 óra alatt lezajlik. Ezzel az eljárással a kívánt termékeket nagy hozammal kapjuk. b) A (III) általános képletű N’-fenű-N-hidroxíkarbamid-származékokat - ahol R2, R3, n, X, Y és Z jelentése a fenti — metűezzük. Metűezőszeiként dimetű-szulfátot használunk fel. A reakciót például oldószeres közegben, lúg jelenlétében hajthatjuk végre. Lúgként nátrium-hidroxidot vagy kálium-üidroxidot, oldószerként pedig szerves oldószereket (így benzolt, toluolt, xüolt, metanolt, etanolt, izopropanolt, dietű-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy metüén-kloridot), vizet vagy vizes szerves oldószereket alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen fázisátvivő katalizátor, például benzü-trietü-ammónium-klorid vagy tetra-n-butü-ammónium-bromid jelenlétében hajtjuk végre. A reakciót rendszerint 0—100 °C-on végezzük, a folyamat általában 1—10 óra alatt lezajlik. Ezzel az eljárással a kívánt termékeket nagy hozammal kapjuk. c) A (IV) általános képletű anflin-származékokat — ahol R2, R3, n, X, Y és Z jelentése a fenti - metü-izodanáttal, N-metoxi-N-metilkarbamofl-kloriddal vagy NJí-dimetü-karbamofl-kloriddal reagáltatjuk. A reakdót szerves oldószerben, például benzolban, toluolban, xŰolban, dietű-éterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, kloroformban, széntetrakloridban, etü-acetátban, piridinben vagy dimetÜ-formamidban hajtjuk végre. A reakció hozamát növelhetjük úgy, hogy az elegyhez hidrogén-halogenid-megkötőszert, például piridint, trietü-amint, nátrium-hidroxidot vagy kálium-hidroxidot adunk. A reakciót rendszerint 0—150 °C-on végezzük, a reakdó általában 1—10 óra alatt lezajlik. Ezzel az eljárással a kívánt termékeket nagy hozammal kapjuk. d) Az (V) általános képletű halogenideket- ahol R2, R3j n és Z jelentése a fenti, míg A halogénatomot jelent — (VI) általános képletű N’-fenü-N-metű-karbamid-származékokkal reagáltatjuk — ahol Rj és X jelentése a fenti, míg Q hidroxfl- vagy merkapto-csoportot jelent. A reakdót oldószeres közegben, hidrogén-halogenid-megkötőszer jelenlétében hajtjuk végre. Hidrogén-halogerúd-megkötőszerként például piridint, trietü-amint, nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot, nátrium-karbonátot és hasonló reagenseket 3
