177138. lajstromszámú szabadalom • Meneszthető berendezés vágányágyazaton lévő kisebb vastárgyak felszedéséhez
7 177138 8 dóvá tételére” címen. E szerint a vizet nagyobb nyomás és nagyobb hőmérséklet hatásának vetjük alá, majd lehűtjük. Ennek a kezelésnek az eredményeként a gyantás komponensek vízben nem oldhatóvá válnak és így például centrifugálással könnyen kivonhatok. A megtisztított vizet ezután visszavezetjük az 52 tartályba, hogy innen újra felhasználjuk. A 109 állomáson kiválasztott szilárd komponenseket és az 52 tartályhoz tartozó 51 szűrővel leválasztott szilárd komponenseket a megfelelő 112 és 57 szállítószalagokkal a hulladékot kezelő 113 állomáshoz vezetjük, amely, amint azt a 73 36169 sz. francia szabadalomban leírtuk melegítőből vagy égetőszerkezetből állhat, amelyben a szilárd hulladékot 600-700 °C-ra hevítjük annak érdekében, hogy a gyantás kötőanyagokat kiégessük és a jelenlevő szálakat agglomeráljuk. Ez utóbbiakat, ha kívánatos vissza lehet vezetni a szálképző ciklusba, azaz azokhoz a komponensekhez, amelyekből a szálképzéshez szükséges olvadt üveget előállítjuk. A vízből kiegészítőleg egy részt az 52 tartályhoz kapcsolódó 111 tápvezetéken át a rendszerbe lehet vezetni. ' Az 1. ábrával kapcsolatban leírt szerkezeti és működésbeli jellemzők a 2—12. ábrák szerinti kiviteleknél is megtalálhatók, de ezenfelül az ezeken az ábrákon bemutatott berendezések egyes részei másként vannak kialakítva és kiegészítőleg más előnyös jellemzőket is tartalmaznak. Ennek kapcsán a 6. ábrára hivatkozunk, ahol a 2., 3., 4. és 5. ábrákon általánosabban ábrázolt berendezésben szereplő szálképző központot vagy egységet ábrázoltuk vázlatosan. Amint már említettük a 6. ábra ezenkívül vázlatosan ábrázolja a különböző szerkezetek részleteit az egyik szálképző központ szintjén, nagyobb léptékben, mint ennek az egységnek a többi részét. Az olvadt üveget az 1. ábrával kapcsolatban leírt általános módon lehet a 6. ábrán ábrázolt szálképző központba vezetni, azaz a 142 olvasztótégelyhez csatlakozó 136 elágazás segítségével. A 142 olvasztótégelyből az olvadt üvegszálakat a szálképző szakaszokba vezethetjük, amelyek a 148 gázfejlesztő által létrehozott hordozósugarak és a 154 gázfejlesztő által létrehozott főáram kölcsönhatásából keletkeznek. A szálképző központból kilépő 12 gáz- és száláram az üreges 168 vezeték felső végéhez, vagy belépéséhez érkezik, amely ezt az áramot lefelé tereli a szálakat fogadó perforált 180 szállítószalag felé (lásd 2., 3. és 5. ábrákon.). Amint az 1. ábra szerinti kivitelnél, sőt mi több mint a 73 11525 sz. francia szabadalom 15A, 15B, 15C és 15D ábráin bemutatott kiviteleknél látható, ezek a szálképző központok a fogadó szállítószalagra keresztirányban vannak elhelyezve és ezenfelül a szálképző központok illetve egységek a szállítószalag hossza mentén el vannak osztva, amint az vázlatosan az 5. ábrán látható, ahol öt 136, 137, 138, 139, 140 elágazást és ezekhez társított öt üreges 168, 169, 170, 171, 172 vezetéket ábrázoltunk. A 3. ábrán a szálképző központok ismétlődését ábrázoltuk vázlatosan a-f-ig a 180 szállítószalagra keresztirányban. A 3. ábrán szaggatott vonallal ábrázoltuk az a-f szálképző központ- csoportokat tápláló 136-140 elágazások helyzetét. Ezek az elágazások egy ágvezetékről táplálhatok, amint azt FH-val ábrázoltuk. Látható, hogy mindegyik a-f szálképző hely több szálképző központból áll, azaz több hordozósugárból, egyedi olvadt üvegszálakkal, amint azt a 73 11525 sz. francia szabadalom leírásban részletesen ismertetjük. A 2-12. ábrákon bemutatott kiviteleknél és különösen a 2—4. ábrákon látható megoldásoknál azonos részeket azonos hivatkozási számmal jelöltük, mint az 1. ábrán. A 2—12. ábrák az alkalmazott szerkezetek és azok elemeinek különböző elrendezését vázlatosan ábrázolják. Néhány fontos különbözőséget majd megfigyelhetünk. Amint a 2. ábra vázlatos perspektivikus képéből és az 5. és 6. ábrákon láthatjuk, a szálakat fogadó 100 fogadókamra a 180 szállítószalag felett helyezkedik el és a fogadókamrának felfelé 100' a meghosszabbításai vannak a 168-172 vezetékek szomszédságában. A szálképző szerkezet ezeknek a meghosszabbításoknak a felső részénél van elhelyezve. A felfelé mutató meghosszabbítások közül kettő a 6. ábrán is jelölve van és látható, hogy a szomszédos 100a meghosszabbítások egymástól eléggé messze vannak, hogy a kezelőszemély számára hely maradjon és az meg tudja közelíteni a szabályozóberendezéseket, amelyeket később ismertetünk. Amint az 1-6. ábrákon ábrázoltuk, a 16 szívókamrák a 180 szállítószalag fogadóága alatt vannak elhelyezve, és a kamrák 17 vezetékek útján a 18 leválasztóciklonokhoz csatlakoznak. A 19 elszívóventillátorok szívják el a 16 szívókamrákból a gázokat a 18 leválasztóciklonok segítségével és miután a bennük szuszpenzióban levő folyadékokat kiválasztották a 34 vezetékbe vezetik, hogy így a gázokat recirkuláltassuk. A 2—6. ábrákon ábrázolt kivitelnél a re cirkuláltatott gáz különválasztott részekre van osztva és különböző pontokon van a rendszerbe visszavezetve. Ily módon a 34 fővezetékről oldalirányban kinyúló 34a és 34b ágvezetékeknek, és amint a 2 és 3. ábrákon még jobban látható, a 34 fővezeték bal oldali meghosszabbításának U alakú 34c szakasza van, amely a recirkuláltatott gázoknak egy részét közvetlenül a 100 fogadókamra végéhez vezeti áramlásirányban a szálképző helyeknél feljebb. Amint a 6. ábrán jobban látható, azokat a gázokat, amelyek a 34a ágvezetékben áramlanak a 168 vezeték felső végéhez közel eső nyílásokon keresztülvezetjük. A 168 vezeték, felső végénél olyan alakúra van kialakítva, hogy az áramlásban ne képződjenek örvények és az ebből a forrásból érkező gázok a vezeték felső végébe részben a főáramok és a hordozósugarak által okozott indukció hatására jutnak be. A 6. ábrán egyetlen 154 gázfejlesztőt ábrázoltunk, amely a főáramot létesíti és egyetlen 148 gázfejlesztőt, amely a hordozósugarat létesíti, de természetesen ezek csoportosan vannak elhelyezve, amint azt a 2. és 3. ábrákon a-f-ig ábrázoltuk. Ismét a 6. ábrára hivatkozva látható, hogy a 34b ágvezetékben keringő gáz egy részét nyílásokon keresztül ugyancsak a 168 vezeték felső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
