177138. lajstromszámú szabadalom • Meneszthető berendezés vágányágyazaton lévő kisebb vastárgyak felszedéséhez

3 ill 138 4 a szennyeződéseket ki lehet küszöbölni és sok szálképző eljárásnál lehet alkalmazni. Jelen talál­mány a 73 36169 sz. szabadalomban ismertetett egyes technológiákat alkalmazza és ezek az alkal­mazások arra valók, hogy a 73 11525 sz. szabada- 5 lomban leírt típusú szálképző eljárásnál a szennye­ződést kiküszöböljék. így a találmány szerint a kölcsönhatásból származó árammal érintkező gázáramoknak legalább egy része azoknak a gázoknak a visszakeringtetésé- 10 bői származik, amelyek a szálakat a fogadósza­kaszba vitték. A találmány értelmében ezeket a gázokat a fo­gadófelület alsó részéről a szálképző szakasz és a fogadószakasz felé re cirkuláltatjuk, a szálakat foga- 15 dó eszköz felett, a kölcsönhatásból származó ára­mot vezető csatorna kiömlése felé. A találmány további jellemzője szerint ezt a gázt több részre osztjuk és a különböző részeket a fogadókamra különböző szakaszaiba keringtetjük 20 vissza. A találmány további jellemzőije szerint a szálak­ra folyékony kötőanyagot poriasztunk a fogadó­szerv felett, nevezetesen a csatornával ellátott sza­kasz kiömlése és a fogadószakasz között és 25 különösen a csatornával ellátott szakasz kiömlésé­nél, és a szálbundák képzése után a gázáramból a magával vitt kötőanyag komponenseket leválasztjuk és ezeket a komponenseket kezeljük és vissza­keringtetjük. A találmány szerint hűtőfolyadékot is 30 permetezünk a szálakra a fogadószakasz felett, ne­vezetesen a szálak haladási irányában a kötőanyag porlasztásánál feljebb. A gázáramot a találmány szerint vízzel mossuk a fogadószakasz után. A víznek legalább egy részét a porlasztószervek felé 35 visszakeringtetjük. A találmányt részletesebben a rajzok alapján is­mertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjait tüntetik fel. 40 Az 1. ábra a berendezés összes főbb részeit vázlatosan ábrázolja, amely berendezés tartalmazza az olvadt üvegből szálat képző szerszámokat és ezt az üveget a kölcsönhatási szakaszba vivő eszközö- 45 két, ahol a főáram és a gázsugár találkozik, to­vábbá eszközöket, a szálaknak bundává való összegyűjtésére, valamint a szennyeződést kiküszö­bölő eszközöket, amit azt később ismertetni fog­juk. 50 A 2-12. ábrák az 1. ábrához hasonló beren­dezés vázlatos nézetei, amelyek azonban különböző kiegészítő szerkezeteket tartalmaznak. Ezekben az ábrákban a 2. ábra egy második kivitelt ábrázol vázlato- 55 san, amelyen a szálképző berendezés és a szennye­ződést kiküszöbölő szerkezeti elemek láthatók. A 3. ábra a 2. ábrán bemutatott berendezés fe­­lülnézete a 2. ábra C nyila irányából nézve. A 4. ábra a 2. ábra szerinti berendezés elölné- 60 zete, a 2. ábra D nyila irányából nézve. Az 5. ábra a 2. ábra szerinti berendezés 2. ábra E nyila irányából vett oldalnézete, amelyen néhány részt elhagytunk és néhányat kitörve ábrázoltunk a jobb érthetőség kedvéért. ,, A 6. ábra az egyik szálképző hellyel társított szerkezet nagyított nézete ugyanabból az irányból nézve, mint az 5. ábra, ahol egyes részleteket vázlatosan ábrázoltunk a rajz egyszerűsítése érdeké­ben. A 7. és 8. ábrák vázlatos áramlás képek, ame­lyek a kialakulóban levő szálbundában a szálak elosz­lását előnyösen befolyásoló szabályozóeszközök ha­tását mutatják. A 9. és 10. ábrák a szálak eloszlását mutató további áramlás képek, amelyek a 11. és 12. ábrákon ábrázolt szerkezetek szabályozásával hoz­hatók létre. Az 1. ábrát vizsgálva megállapítható, hogy az ezen az ábrán ábrázolt szálképző szerkezetek és szálat fogadó szerkezetek különbözők lehetnek és hogy a találmány más berendezésekhez is alkalmaz­ható, mint amilyeneket a 2—12. ábrákon. ábrázol­tunk. Az 1. ábrával kapcsolatban azt is meg kell je­gyeznünk, hogy az ezen ábrázolt szálképző beren­dezés bizonyos elemei azonosak, vagy hasonlóak a 73 11525 sz. francia szabadalomban ismertetett megfelelő elemekkel és hogy a szennyeződést kikü­­szöbölő szerkezet egyes elemei fellelhetők a 73 36169 sz. francia szabadalomban. Az 1. ábrán ábrázolt szálképző berendezés főgázáramokat létesítő 154, 156, 158 gázfejlesz­tőket és szekunder vagy hordozó gázsugarakat léte­sítő 148, 150 és 152 gázfejlesztőket tartalmaz. Mindegyik gázfejlesztőpár éppúgy, amint azt a 73 11525 sz. francia szabadalomban ismertettük, kölcsönhatási szakaszt hoz létre, amelybe a 142, 144 és 146 olvasztótégelyekben létesített nyíláso­kon keresztül vezeljük be az olvadt üveget. Az ol­vadt üveget pl. a 136, 138 és 140 elágazásokon keresztül vezethetjük az olvasztótégelyekhez. Amint a 73 11525 sz. francia szabadalomban megmagyaráztuk mindegyik főárammal előnyösen több hordozósugarat kombinálunk, az egyes hordo­zósugarakhoz társított üvegszálakat a főáramba ve­zetjük, így az egyes főáramokat létrehozó 154, 156, 158 gázfejlesztőkhöz társított szálképző központcsoportokat kapunk. Azonkívül, amint az említett szabadalomban már leírtuk, a berendezésre keresztirányban több főáramot létesítő gázfejlesztő és ezekhez társított, hordozósugarat létesítő gázfej­lesztő van elhelyezve, valamint természetesen az üvegszálakat bevezető nyílások. Amint tehát az 1. ábrából látható, mindegyik főáramot létesítő gázfej­lesztő, így pl. a 154 gázfejlesztő csak egyetlen gázfejlesztőjét képezi egy olyan sorozatnak, amely­nél a gázfejlesztők egymás mögött egyvonalban he­lyezkednek el. A gázfq'lesztő csoportok által képzett szálképző központok a kihúzott szálakat az üreges 168, 170 vagy 172 vezetékbe vezetik. Ezek a vezetékek tulajdonképpen csatornák, ame­lyek a különböző szálképző csoportokból jövő szálakat lefelé irányítják a szálképző szakasztól le­felé lejtő irányban, a szálakat fogadó perforált 180 szállítószalaghoz. Amint látható a főáramokat és a hordozósugara­kat létrehozó gázfejlesztőkből jövő gázok a szálakkal együtt szétfolynak az üreges 168, 170, 172 vezeté-2

Next

/
Thumbnails
Contents