177127. lajstromszámú szabadalom • Központi zárszerkezet fényképezőgépekhez

177127 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. III. 03. (OA-589) Nemzetközi osztályozás: G 03 B 9/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981.1. 28. Megjelent: 1982. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: f'edgyes Béla fizikus 45%, Kiss Lóránt okleveles gépészmérnök 30%, Malom- Magyar Szénhidrogénipari soky János gépésztechnikus 35%, Budapest Kutató-Fejlesztő Intézet Százhalombatta Központi zárszerkezet fényképezőgépekhez 1 A jelen találmány tárgya olyan központi zárszer­kezet, amely a műszaki és tudományos fényképezés­ben használt nagyfényerejű, és hosszú gyújtótávol­ságú objektíveknél lehetővé teszi a mozgó jelenségek rögzítéséhez szükséges rövid expozíciós idők alkal- 5 mazását, egyedi felvételek esetén is biztosítja az ob­jektív geometriai középpontjában, illetve onnan ki­­indulóan végrehajtott nyitást, és ott befejeződő zárást, ezáltal úgy teljes, mint rekeszelt lencsenyílás mellett azonos jelleggörbe szerint működik, hagyó- io mányos méretű objektíveknél pedig olyan rövid ex­pozíciós idők alkalmazására nyújt lehetőséget, ame­lyek eddig központi zárakkal nem voltak megvalósít­hatók. 15 Fényképezőgépekben alkalmazott központi zárak vagy „szeletes zárak”, vagy „forgózárak” formáéban ismeretesek. A szeletes záraknál egyszerűbb esetben két-, igényesebb esetben három vagy több, külpon­tosán csapágyazott, és egy ún. szinkrongyűrű által 20 mozgatott egymást részben fedő szelet elfordulása teszi a lencsenyílást a fény számára az expozíció alkalmával szabaddá. A szeletek alternáló mozgást végeznek, a nyitási idő alatt holtponti helyzetet fog­lalnak el. Ezért felgyorsításukhoz, és lelassításukhoz 25 mérhető időre van szükség, a zár jelleggörbéjének lesz tehát egy ferde „nyitási”, egy vízszintes „nyit­vatartási” és egy ugyancsak ferde „zárási” szakasza. A zár tényleges megvilágítási ideje a görbe alatti területnek a teljes ciklusra vett átlaga lesz, ami a 30 2 névleges megvilágítási időnek csak egy változó hányadát adja. A legkisebb zársebességet a zár méretei, és ezzel a mozgó rendszer tehetetlensége határozza meg, és ez az a megvilágítási idő lesz, ahol a jelleggörbének hiányzik a vízszintes szakasza, tehát ahol a „nyitási” szakaszhoz közvetlenül csatlakozik a „zárási” sza­kasz. Itt a jelleggörbe az ideális téglalappal szemben háromszög, és ebben az esetben a tényleges megvilá­gítási idő éppen fele lesz a névlegesnek. Ilyen zá­rakkal az általános használatú fényképezőgépeknél 1/300, illetve 1/500 másodperces megvilágítási idő érhető el. Nagyobb (180—250 mm) gyújtótávolságú, elfogadható (legalább F = 1 :4,5) nyílásviszonyű ob­jektíveknél alkalmazható nagyméretű záraknál az el­érhető zársebesség 1/30, legfeljebb 1/50 másodperc, ami a műszaki és tudományos fényképezés igényeit nem elégíti ki. Az ún. „forgózáraknál” egy forgólemez, amelyen meghatározott alakú nyílás van, illetve amely megfe­lelő szögben sugárirányban ki van vágva, fordul el az objektív nyüása előtt. E zár tehetetlensége nyilván­valóan kisebb, mint a szeletes záraké, azonban itt a lencsenyílás szabaddá tétele nem az optikai középpontból kiindulva történik, ami által a rekeszelt lencsenyílással történő felvételeknél a zár jelleg­görbéje megváltozik, és a képmező egyes részei el­térő időben kerülnek megvilágításra, mint az ún. redőnyzáraknál. 177127

Next

/
Thumbnails
Contents