177113. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús légsűrítő henger fedél kialakítás
3 177113 4 A találmány azon a feladaton alapul, hogy olyan a bevezetőben említett jellegű dugattyús légsűrítőt alkossunk, amely különösen egyszerűen és gazdaságosan állítható elő és nagyobb üzemi nyomás esetén hosszú élettartammal rendelkezik. Ez a találmány szerint oly módon érhető el, hogy az alaplap egy reliefszerűen kiképezett alsó részből és egy lemez alakú, sík felső részből áll, a felső rész pedig olyan furatokkal rendelkezik, amelyeken keresztül a hengerfedélben levő hűtőközegtér összeköttetésben van az alaplemezben levő hűtőcsatornákkal. E mellett célszerű módon az alaplemez alsó részén olyan mélyedések találhatók, amelyek egymástól gátakkal vannak elválasztva, ezáltal az alaplemez felső részével együtt hűtővizes csatorna alakul ki, amely az elején és végén egy-egy furaton keresztül a hengerfedélben levő egymástól elkülönített hűtőtereket köti össze egymással. A dugattyús légsűrítő találmányszerű kiképzésének az az előnye van, hogy a hengerfedélben levő hátsó kivágások és keresztfuratok elmaradnak, ami ennek például a különösen gazdaságos alumínium fröccsöntéses eljárással történő előállítását teszi lehetővé. A hengerfedél egymástól elválasztott hűtőtereinek összekötése az alaplemezben labirintusszerűen haladó hűtőközegcsatornán keresztül történik, amely a reliefszerű alaplemez alsórész és a lemez alakú alaplemez felsőrész egymásrahelyezésével alakul ki. A dugattyús légsűrítő találmányszerű kiképzésének egy további előnye abban nyilvánul meg, hogy az alaplemez felső részét is hidegsaj tolással lehet kialakítani. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha az alaplemez felső részében a nagy igénybevételű nyomószelep ülését nagyobb üzemi nyomásnál e lemez kivitelezésénél acélból, vagy hasonló szilárd anyagból szükséges csinálni. Az alaplemez felső részét relatíve vékonyfalúra lehet készíteni, mivel ez a stabil hengerfedél és az ugyancsak stabil alaplemez alsórész közé kerül beépítésre és ezért közelítőleg semmilyen hajlítóigénybevételt nem szenved. Az alábbiakban a mellékelt rajzok alapján egy kiviteli alakot írunk el példaképpen. A rajzok a következők: 1. és 2. ábra. A hengerfedél a rajta rögzített alaplemezzel oldalnézetben és felülnézetben. 3. ábra A hengerfedél alulnézete. 4. ábra. A 3. ábra I—I vonala mentén vett keresztmetszet. 5. ábra. A 4. ábra II—II síkjában vett metszet nézete. 6. ábra. Az alaplemez felső részének felülnézete. 7. ábra. A 6. ábra III—III vonala mentén vett metszet. 8. ábra. Az alaplemez alsó részének felülnézete. 9. ábra. A 8. ábra IV—IV vonala mentén vett keresztmetszet. A 10 jelű hengerfedél, a 12 jelű alaplemez felsőrész és a 14 jelű alaplemez alsórész általános elrendezése az 1. és a 2. ábrán látható. A 10 hengerfedélen van három szívócsatlakozás, SÍ és S2, továbbá két nyomócsatlakozás D jelöléssel feltüntetve. A hűtőközeg a KI csatlakozáson keresztül lép a hengerfedélbe be és a K2 és K3 csatlakozásokon keresztül lép ki a hengerfedélből. Az egymással párhuzamos csatlakozókból általában mindég csak az egyik használatos, míg a másikat dugóval zárják le tömören. Amint a hengerfedél alulnézetéből (3. ábra) kitűnik, a szívó- és a nyomóteret egymástól fal választja el. Az SÍ és S2 szívócsatlakozások a 16 szívótérrel vannak kapcsolatban, a D nyomócsatlakozás pedig a 18 nyomókamrával. A 20 hűtőközegtér a K2 és K3 hűtőközeg elvezetésekkel ugyancsak el van választva egy válaszfallal a KI hűtőközegbevezetéssel ellátott 22 hűtőközegtértől. A 3. ábrán a jobb érthetőség kedvéért az egymástól elválasztott tereknek valamennyi, a rajzlap síkjába eső szakasza kétszeresen vonalkázva van feltüntetve. A 10 hengerfedélen átvezető 24 furatok öt hengerfejcsavart fogadnak be, amelyeknek a segítségével a hengerfedél a hengerrel és a közéjük helyezett alaplemezzel összeszorítható. A 10 hengerfedél és a 12 alaplemez felsőrész között e mellett egy olyan tömítés van, amely a 3. ábrán kétszeres vonalkázott felületeket tömíti. A 4. ábrán a 10 hengerfedélnek a 3. ábra szerinti I- I vonal mentén vett keresztmetszete van feltüntetve. Ebbe a keresztmetszetbe be van rajzolva az a II— II metszősík, amelynek a felülnézete az 5. ábrán látható. A metszősík olyan magasságban van, hogy a 3. ábrán a rajz síkja mögött végződő bordázat részben átmetsződik. A 20 hűtőközegtér, amely a 3. ábrán összefüggő térként látható, ily módon az 5. ábrán három elkülönített térként jelenik meg. A 6. ábrán végezetül a 12 alaplemez felsőrész felülnézete van feltüntetve. A felső részben két 19 nyomószelepülés és két 17 átömlőnyüás van kiképezve, amelyek a nyomó-, illetve a szívókamra alatt helyezkednek el. A hengerfej csavarok befogadására szolgáló 24 furatok és a nyomószelep rögzítőcsavarjainak befogadására szolgáló 25 furatok mellett a 12 alaplemez felsőrészben még a két 26 és 28 furat van kiképezve, amelyeken keresztül a hűtőközeg a hengerfedél 20, illetve 22 hűtőközegteréből az alaplemezbe bejut, illetve ebből kilép. Az alaplemez felsőrész keresztmetszete a 7. ábrán van ábrázolva. Ebből kitűnik az, hogy a felsőrész egyszerű sajtolt lemez, ami acéllemezből, vagy hasonló szilárd anyagból készülhet. A 8. és 9. ábrán az alaplemez alsó része van feltüntetve. A 8. ábra az alsó rész felülnézetét ábrázolja, miközben valamennyi, a rajz síkjában fekvő elválasztó fal kétszeres vonalkázással van jelölve. Ezek a válaszfalak egy nem ábrázolt tömítés közbeiktatásával vannak az alaplemez felső részének alsó oldalához hozzászorítva. A szükséges összeszorító erőt ehhez azok a már említett hengerfejcsavarok biztosítják, amelyek a 24 furatokon keresztül érnek el a hengerfalig. A 29 szívószelep és a 30 nyomószelep furatai az alaplap felső részének, illetve a 10 hengerfedél 16 szívóterének és 18 nyomókamrájának megfelelő 17 és 19 nyílásai alatt helyezkednek el. A falak közötti 32 mélyedések valamennyien egymással labirintusszerűen kapcsolatban vannak. A 9. ábrán a 8. ábra IV-IV vonalának megfelelően az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
