177107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyulladásgátló hatású új 1- fenil-etanolamin-származékok előállítására
11 177107 12 5. példa 1,16 g 4-ámino-3,5-diklór-fenil-glioxál-hidrát és 1,77 g l,l-dimetil-2-(sztearoilamino)-etilainin 25 ml metanollal képezett elegyét 16 órán át keveqük, miközben fokozatosan fehér szilárd anyag válik ki: A szuszpenzióhoz keverés közben 500 mg nátriumbórhidrid és 5 ml víz oldatát csepegtetjük. Az adagolás alatt a fehér szilárd anyag feloldódik és átlátszó oldatot kapunk. Az elegyet 2 órán át keveqük, majd ecetsavval pH = 5 értékre savanyítjuk és bepároljuk. A kapott szilárd maradékot 50 ml vízben szuszpendáljuk és a szuszpenziót 2 x 50 ml éterrel extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, magnéziumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó olajat 25 ml éterben oldjuk. Az oldatot lehűtjük. 0,9 g (40%) l-(4-amino-3,5-diklór-fenil)-2 - -[ 1,1 -dimetil-2-(sztearoilamino)-etilamino]-etanolt kapunk. Op.: 74-76 °C. A kiindulási anyagként felhasznált etilamin-származékot a következőképpen állítjuk elő: 3,6 g 1,1-dimetil-etiléndiamin és 100 ml éter oldatát keverés közben lassan 12,12 g sztearoilkloridnak 250 ml éterrel képezett1 oldatához adjuk és a reakcióelegyet 1 órán át keveqük. A kiváló szilárd anyagot elválasztjuk és 300 ml forró vízben oldjuk. A kapott oldatot szűqük és a szűrletet fölös mennyiségű (30 ml) telített vizes nátriumkarbonát-oldat hozzáadásával meglúgosítjuk. 8,0 g l,l-dimetil-2-(sztearoilamino)-etilamint i kapunk, op.: 56—58 °C (vizes mosás és levegőn történő szárítás után). 6. példa I, 77 g 4-amino-3,5-diklór-fenil-glioxál-hidrát és 1,55 g l,l-dimetil2-(fenilkarbamido)-etilamin 30 ml metanollal képezett elegyét 30 percen át keveqük. A reakcióelegyhez keverés közben 750 mg nátriumbórhidrid és 5 ml víz oldatát csepegtetjük. A reakcióelegyet további 2 órán át keveqük, majd ecetsavval pH = 5 értékre savanyítjuk és bepároljuk. A szilárd maradékot 50 ml vízben szuzszpendáljuk és a kapott szuszpenziót 2 x 100 ml éterrel extraháljuk. Az egyesített extraktumokat magnézium szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó olajat 5 ml propan-2-olban oldjuk. Az oldatot éteres sósav hozzáadásával pH = 2-3 értékre savanyítjuk, majd vízmentes étert adunk hozzá. A kiváló szilárd l-(4-amino-3,5-diklór-fenil)-2-[l,l-dimetil-2- (2-fenilkarbamido)-etilamino]-etanol-hidrokloridot metanolból és éterből átkristályosítjuk. 1,2 g tiszta terméket kapunk, op.: 197—198 °C, kitermelés: 36%. A kiindulási anyagként felhasznált etilamin-származékot a következőképpen állíthatjuk elő: II, 9 g iénilizocianát és 250 ml éter oldatát keverés közben 2 óra alatt 8,8 g 1,1-dimetil-etiléndiamin és 250 ml éter oldatához csepegtetjük. A reakcióelegyet további 2 órán át keveqük, majd a kiváló szilárd anyagot leszűqük és fölös mennyiségű n sósavval kirázzuk. Az oldhatatlan di-karbamid-származékot szűréssel eltávolítjuk. A szűrletet fölös mennyiségű telített vizes nátriumkarbonát-oldattal meglúgosítjuk. 6,5 g l,l-dimetil-2-(2-fenilkarbamido)-etilamint kapunk, op.: 124-126 °C (vizes mosás és levegőn történő szárítás után). 7. példa 1,03 g l,l-dimetil-2-(2-fenilacetamido)-etilamint 1,6 g 4-(pivaloilamino)-3,5 -diklór-fenil-glioxál-hidrát és 50 ml metanol oldatához adunk. Az oldatot 2 órán át keveqük, majd 500 mg nátriumbórhidrid és 5 ml víz oldatát adjuk hozzá. A reakcióelegyet további 2 órán át keveqük, majd ecetsavval pH = 4-5 értékre savanyítjuk. Az oldatot bepároljuk és a maradékot 50 ml vízben oldjuk. A vizes oldatot 2 x 50 ml éterrel extraháljuk, majd 10 sűly/tf%-os vizes nátriumkarbonát-oldattal meglúgosítjuk. 0,8 g (32%) l-[4-(pivaloilamino)-3,5-diklór-fenil]-2-[ 1,1 -dimetil-2-(2-fenilacetamido)- etilamino]-etanolt kapunk. Op.: 83—85 °C. A kiindulási anyagként felhasznált etilamin-származékot a következőképpen állítjuk elő: 2,6 g 4-(pivaloilamino)-3,5-diklór-acetofenont 2,5 g szeléndioxidnak 30 ml dioxán és 1 ml víz elegyével képezett oldatához adunk. Az oldatot 3 órán át 90 °C-on melegítjük, lehűtjük és a kiváló fémszelént kiszűqük és a szűrletet bepároljuk. A visszamaradó olajat szilikagél-oszlopon kromatografáljuk és 3 tf% etanolt tartalmazó kloroform-etanol eleggyel eluáljuk. Olaj alakjában 1,2 g 4-(pivaloilamino)-3,5-diklór-fenil-glioxál-hidrátot kapunk, melyet további tisztítás nélkül alakítunk tovább. A fenti acetofenon-származék előállítása a következőképpen történik: 2,0 g 4-amino-3,5-diklór-acetofenont 15 ml pivalinsavanhidrid és 2 ml pivaloilklorid elegyéhez adunk és az oldatot visszafolyató hűtő alatt 3 órán át forraljuk, majd lehűtjük és fölös mennyiségű (100 ml) 10 súly%-os vizes nátriumkarbonát-oldatba öntjük. A kapott elegyet 2 órán át keveqük, majd 3x100 ml éterrel extraháljuk. Az egyesített extraktumokat magnéziumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó olajat 20 ml éterben oldjuk. A kapott oldatot 450 ml petroléterrel (fp.: 60-80 °C) hígítjuk. 2,6 g 4-(pivaloilamino)-3,5-diklór-acetofenont kapunk. Op.: 137—139 °C. 8. példa 2,35 g 4-amino-3,5-diklór-fenil-glioxál-hidrát, 2,06 g l,l-dimetil-2-(2-fenilacetamido)-etilamin 50 ml acetonitril és 3 ml ecetsav elegyét 30 percen át keveqük. A reakcióelegyhez kis részletekben 5 perc alatt 1,26 g nátriumcianobórhidridet adunk. A reakcióelegyet 16 órán át keveqük, majd bepáro^uk és a maradékot 100 ml 10 % tf%-os vizes ecetsav és 100 ml etilacetát között megosztjuk. A szerves fázist elválasztjuk, magnéziumszulfát felett 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
