177090. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egy utasítás beiktatására vezérlő utasítások sorozatába tárolt programmal vezérelt távközlő berendezéshez
5 177090 6 vető, számítógépes témájú könyvben tanulmányozható, ilyen pl. az 1968-ban kiadott Digital Computer Basics, Bureau of Naval Personnel, Navy Training Cours, Navpers 10088. Az 1. ábrán látható M memória három TP1-TP3 terminál-párral csatlakozik egy LBU logikai illesztő egység megfelelő kapcsaira. Az LBU logikai illesztő egység működését később írjuk le a 2-5. ábrákon látható négy kiviteli alak segítségével. Ha feltesszük, hogy a TP1-TP3 terminál-párok egyenként rövidre vannak zárva, - ez az 5. ábrának megfelelő eset, mindaddig, míg egy G5 kapuáramkör nem aktiválódik - és ha egy AR címregiszter a CG órajelgenerátor 02 kimenetének aktiválásakor egy m címet tartalmaz, az M memória működését a következőképpen foglalhatjuk össze. A 02 kimenet által vezérelt G1 kapuáramkörön és a TP1 terminál-páron át az m cím DECI címdekóderhez kerül. Az m cím ezenkívül a G1 kapuáramkörön keresztül ADD inkrementáló áramkörhöz, amelynek kimenetén következésképpen m+ 1 cím jelenik meg. Az m címmel elérhető memóriaelem csoport tárol egy Cím vezérlő utasítást, mely a TP3 terminál-páron át DEC2 utasításdekóderre jut. A kapott vezérlő utasítástól függően a DEC2 utasításdekódernek több kimenete aktiválódik. Az 1. ábrának megfelelően a DEC2 utasításdekóder az LBU logikai illesztő egységhez és a T távközlő berendezéshez kapcsolódik, az utóbbihoz közvetlenül vagy a CU vezérlőegységen át. A TP2 terminál-páron és a CG órajelgenerátor 03 kimenetével vezérelt G2 kapuáramkörön át az m + 1 cím az AR címregiszterbe kerül. Ismert módon, hogy a dekódolás/címzési folyamatok átlapolódjanak, az M memóriában tárolt szavakat egymás után dekódoljuk. Ezek a szavak tartalmazzák a távközlő rendszer Cl vezérlő utasításait. A 8. ábrán látható idődiagram mutatja, hogyan dekódolja a DEC2 utasításdekóder a 02 kimenetről származó és külön is megjelölt két impulzus közti órajel periódus alatt az m címhez tartozó MEG memóriaelem csoportból származó Cím vezérlő utasítást, és hogyan lép mCim-ről m+ 1-Cím-re az AR címregiszter tartalma a megjelölt P órajel periódusban a 03 kimenetről nyert impulzus hatására. A CG órajelgenerátor 01 kimenetéről jövő impulzus sorozatot nem használjuk az említett átlapolási elvnél. Az 1. ábra növekvő címekkel — 1, 2 ... m, m + I, m + 2, n, n+1 ... q - címezhető MEG memőriaelem csoportokat mutat. Feltételezzük, hogy ezek a MEG memóriaelem csoportok egy utasítás sorozatot tartalmaznak a T távközlő berendezés egy FU funkcionális egységének vizsgálatához. Az 1. ábra mutat továbbá tl,t2 címekkel címezhető MEG íuemóriaelem csoportokat az III, 112 beiktatási utasítások tárolására, melyek egy utasítás táblázatban találhatók. Mivel a folyamat CI1,... Cím vezérlő utasításait rendszerint az ADD inkrementáló áramkör segítségével kapott sorrendben dekódoljuk, nincsenek funkcionális összefüggések a tábla 1/1» 1/2 beiktatási utasításai között, melyeket egyenként szándékozunk beiktatni a rendes úton dekódolt részek közé. A DEC2 utasításdekóder el van látva TI és T2 kimenetekkel, melyeket egy-egy vett III és 112 beiktatási utasítás aktivál, és amelyek egy, az FU funkcionális egységhez tartozó feszültségkapcsoló FF1 flip-flopjához kapcsolódnak. A feszültségkapcsoló két G3 és G4 kapuáramkört tartalmaz az O készüléknek U1 illetve U2 tápfeszültséggel való ellátására az FF1 flip-flop állapotának függvényében. Következésképpen az 1. ábra a bevezetőben ismertetett példát illusztrálja, azaz a rendszer állapotában időnként végrehajtott változtatásokat beiktatott utasítások révén. Az 1. ábra két programrészt mutat, az első CI1,... Cím vezérlő utasításokat, a második pedig Cin,... Clq vezérlő utasításokat tartalmazza. Egy beiktatási referenciajelhez az ADD inkrementáló áramkör segítségével férünk hozzá az első programrész után. A beiktatási referenciajel tartalmaz egy első r címet, amely a kérdéses beiktatási utasításhoz vezet, és egy második n címet, amely az említett második programrész első Cin vezérlő utasításhoz vezet. Ha a beiktatási referenciajel első r címe egyenlő lenne a kérdéses beiktatandó utasítás címével, pl. r = tl, csak ezt az egy beiktatási utasítást, pl. az III beiktatási utasítást lehetne beiktatni. Ha szükség lenne ugyanazzal a beiktatási referenciajellel más pl. az 112 beiktatási utasítás beiktatására, az említett első r címet újra kellene írni egy „direkt címzés”-nek nevezett, ismert módszerrel úgy, hogy pl. r = t2. Ekkor nem lehetne csak olvasható m memóriát alkalmazni. De az ilyen memória írási műveletek egy másik ismert címzési módszerrel, az „indirekt címzés”-sel elkerülhetők. A későbbiekben feltesszük, hogy indirekt címzést alkalmazunk a kérdéses 1/1, 1/2 beiktatási utasítás címének előállításához. Következésképpen a beiktatási referenciajel első r címét egy konstans segédeim alkotja, mely a CU vezérlőegység HR segédregiszteréhez van hozzárendelve, és amelyre az 1. ábrának megfelelően a DEC2 utasításdekóder R kimenete aktiválódik. Feltételezzük, hogy a HR segédregiszter tartalmazza a ti címet, mely az első programrész egyik Cl vezérlő utasítása révén került oda. Ezalatt a beiktatási referenciajel második n címeként a második programrész elejéhez tartozó n cím közvetlenül kiválasztódik. Az 1. ábrának megfelelő megválasztás szerint m<n, ez azonban nem szükségszerű. Ha m>n, a beiktatási referenciajel és az első programrésznek legalább egy része is megismétlődik. Természetesen itt is alkalmazhattuk volna az indirekt címzést, hogy elkerüljük a memória írási műveleteket, ha a második programrészt pl. az aktuális beiktatási utasítás szerint kell módosítani. Az 1. ábra szerint a beiktatási referenciajel az m+1 ésm+2 címekkel címezhető MEG memóriaelem csoportokban van tárolva. Az m+1 és m + 2 című MEG memóriaelem csoport dekódolásával az említett R kimenet illetve az N kimenet mellett, amely utóbbin az n cím változatlan alakban jelenik meg, az IR kimenet is aktiválódik a DEC2 utasításdekóderben. Ilyen két címmel ellátott IR beiktatási referenciajelet akkor használunk, ha az LBU logikai illesztő egységet a 2. és 3. ábrának megfelelően valósítjuk meg. Egy második kivitelnek megfelelően, mely az 1. ábrán nem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
