177067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitro-alkanol-származékok előállítására
3 177067 4 kus' szerek hatására aldolegyensúly alakul ki, amelynek „retroaldol” komponense a molekula disszociációját eredményezi. Az l-fenil-2-nitro-l,3- -propándiol egyébként — más nitro-alkoholokhoz hasonlóan - olyan mértékben bomlékony vegyidet, hogy nem is szükséges bázis a bomlás előidézéséhez, vagyis a nitrocsoportot hordozó szénatom laza protonjának leszakításához. Oldószer, például alkohol-víz hatására már órák múlva jelentős mennyiségű bomlástermék mutatható ki már szobahőmérsékleten. Magasabb hőmérsékleten ez a bomlás rohamosan fokozódik. A fentiek alapján nem meglepő, hogy az (I) általános képletű vegyületekhez nagyon hasonló l-fenil-2-nitro-etan-l-ol keletkezésénél és bomlásánál lejátszódó reakciók vizsgálata során megállapították, hogy az ilyen típusú nitro-alkoholok egyáltalán nem acilezhetők (Gazetta Chimica Italiana, 79. 192. old. /1949/). A (II) képletű nitro-alkohol acilezésére sem ismeretes mindezidelg eljárás, annak ellenére, hogy mint intermedier, már régóta ismeretes (C. A. 50. 6360 d /1956/). Azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű acilszármazékok minden nehézség és mellékreakció nélkül előállíthatok, ha a (II) képletű l-fenil-2-nitro-1,3-propándiolt — akár treo, akár eritro izomer formájában — R-CO-Hal képletű savhalogeniddel vagy/és (R-C0)2=0 képletű savanhidriddel -,,a képletekben R jelentése a fenti — acilezünk, 20-100 °C közötti hőmérsékleten. Az acilezést oldószerben, vagy külön oldószer alkalmazása nélkül végezzük. Amennyiben az l-fenil-2-nitro-l,3-propándiol alkálisójából indulunk ki, különösen előnyös az a találmány szerinti eljárásváltozat, amelynél a (II) képletű propándiol alkálifémsóját - célszerűen nátriumsóját - oldószerben vagy anélkül, célszerűen jégecetben, 40—100 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk valamely R-CO-Hal képletű (a képletben R jelentése a fent megadott) savhalogeniddel. A kb. 8 órás reakció lejátszódása után jó kitermeléssel kapott termék a treo és eritro izomerek kb. 1 :1 arányú elegyét tartalmazza, amely kristályosítással választható szét. Ugyancsak előnyös az a találmány szerinti eljárásváltozat, amelynél a reakciót külön oldószer alkalmazása nélkül hajtjuk végre. Ez esetben a tiszta treo vagy eritro díasztereomer ugyancsak jó kitermeléssel alakítható át a megfelelő — treo vagy eritro — enantiomerré. Végül ugyancsak előnyös az a találmány szerinti megoldás, hogy oldószer nélkül, valamilyen savanhidriddel acilezünk, katalitikus mennyiségű ásványi sav vagy az alkalmazott acilező szerves sav kloridja jelenlétében. Az acilezést természetesen végrehajthatjuk valamely savanhidrid és savklorid elegyével vagy keverékével is. A találmány szerint előállított (I) képletű vegyületek és keverékeik — külön-külön és együttesen — erős gombaölő (fungícid) és atkaölő (akaricid) hatással rendelkeznek, növénykárosító (fítotoxikus) hatás nélkül. Jelentős táplálkozásgátló (antifeedent) hatás is tapasztalható bizonyos rovarféleségek esetében, pl. a vándorsáskák a találmány szerinti szerekkel permetezett növényeket nem fogyasztják. A találmány szerint előállított szerek levéltetvek elleni (aphicid) hatása is jelentős, továbbá egyes kultúrnövényeknél (pl. kukorica, köles, napraforgó, stb.) a csírázást serkentik és a szárazanyag-felhalmozásra is serkentően hatnak. Preemergensen alkalmazva a kísérletek során egyes növényeknél fokozták a szárazanyag felhalmozódását és növelték a csírázási készséget. Ugyanakkor postemergens kezelésnél sem pozitív, sem negatív fítotoxikus hatást nem lehetett kimutatni. A találmány szerint előállított vegyületek az alábbi gombatörzsek leküzdésében bizonyultak hatásosnak a kísérletek során: Alternaria tenuis Monilia fructigena Fusarium graminearum Cladosporium herbarum Trichotecium roseum Fusarium oxisporum Aspergillus flavus Aspergillus oryzae Pénicillium species Mucor mucedo Rhizopus nigricans Bothrytis cinerea Phytophtora infestans Endostigme pirina A találmány szerint előállított szerek biológiai hatását főleg az alábbi kultúrnövényeken vizsgáltuk: búza napraforgó kukorica burgonya köles borsó mustár egyéb kultúrnövények ' Az alkalmazott módszer szerint tenyészedényekben levő ’ talajkultúrákba megfelelő mennyiségű (pl. búza, kukorica, köles, napraforgómag, mustár vagy borsó esetén 100 szem) magot vetünk el, és a csírázáshoz optimális körülményeket biztosítunk. Kb. 5-7 nap után megvizsgáljuk, hogy a kezeletlen és kezelt talajokban hány százaléka csírázott ki a magoknak, továbbá mérjük a 14 napos növény magasságát, zöldsúlyát és szárazsúlyát. A kezelés 6 kg hatóanyag/ha dózisnak megfelelő mennyiségű találmány szerint előállított hatóanyaggal vagy szerrel preemergensen, illetve postemergensen történik. A kezelést 1—20 ju szemcseméretűre őrölt, a 14. példa szerint készült l-fenil-2-nitro-l,3-propándiol-diacetát treo és eritro izomeqe 1 : 1 arányú keverékével preemergensen, illetve a keverékből a 15. vagy 16. példa szerinti készítménnyel postemergensen végeztük, és az 1. táblázatban összefoglalt eredményeket kaptuk (kontroll = 100%): 1. táblázat Keze Csírá-Magas-Zöld-Szárazlés Növény zási % ság % súly % súly % C« búza 63 105,5 105 _ c <L> kukorica 108 99 107 — E? köles . 111 110 120 — 8 mustár 116 104 121 — napraforgó 108 98 120 — o* M borsó 100 118 131 — G ^ ÖO s § búza 108 106 ai kukorica —-90 92 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
