177067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitro-alkanol-származékok előállítására

3 177067 4 kus' szerek hatására aldolegyensúly alakul ki, amelynek „retroaldol” komponense a molekula disszociációját eredményezi. Az l-fenil-2-nitro-l,3- -propándiol egyébként — más nitro-alkoholokhoz hasonlóan - olyan mértékben bomlékony vegyidet, hogy nem is szükséges bázis a bomlás előidézésé­hez, vagyis a nitrocsoportot hordozó szénatom laza protonjának leszakításához. Oldószer, például alko­hol-víz hatására már órák múlva jelentős mennyi­ségű bomlástermék mutatható ki már szobahőmér­sékleten. Magasabb hőmérsékleten ez a bomlás ro­hamosan fokozódik. A fentiek alapján nem meg­lepő, hogy az (I) általános képletű vegyületekhez nagyon hasonló l-fenil-2-nitro-etan-l-ol keletkezé­sénél és bomlásánál lejátszódó reakciók vizsgálata során megállapították, hogy az ilyen típusú nitro­­-alkoholok egyáltalán nem acilezhetők (Gazetta Chimica Italiana, 79. 192. old. /1949/). A (II) képletű nitro-alkohol acilezésére sem ismeretes mindezidelg eljárás, annak ellenére, hogy mint in­termedier, már régóta ismeretes (C. A. 50. 6360 d /1956/). Azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű acilszármazékok minden nehézség és mellékreakció nélkül előállíthatok, ha a (II) képletű l-fenil-2-nit­­ro-1,3-propándiolt — akár treo, akár eritro izomer formájában — R-CO-Hal képletű savhalogeniddel vagy/és (R-C0)2=0 képletű savanhidriddel -,,a képletekben R jelentése a fenti — acilezünk, 20-100 °C közötti hőmérsékleten. Az acilezést ol­dószerben, vagy külön oldószer alkalmazása nélkül végezzük. Amennyiben az l-fenil-2-nitro-l,3-propándiol al­kálisójából indulunk ki, különösen előnyös az a találmány szerinti eljárásváltozat, amelynél a (II) képletű propándiol alkálifémsóját - célszerűen nátriumsóját - oldószerben vagy anélkül, célsze­rűen jégecetben, 40—100 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk valamely R-CO-Hal képletű (a képlet­ben R jelentése a fent megadott) savhalogeniddel. A kb. 8 órás reakció lejátszódása után jó kiterme­léssel kapott termék a treo és eritro izomerek kb. 1 :1 arányú elegyét tartalmazza, amely kristályosí­tással választható szét. Ugyancsak előnyös az a találmány szerinti eljá­rásváltozat, amelynél a reakciót külön oldószer alkalmazása nélkül hajtjuk végre. Ez esetben a tiszta treo vagy eritro díasztereomer ugyancsak jó kitermeléssel alakítható át a megfelelő — treo vagy eritro — enantiomerré. Végül ugyancsak előnyös az a találmány szerinti megoldás, hogy oldószer nélkül, valamilyen savan­hidriddel acilezünk, katalitikus mennyiségű ásványi sav vagy az alkalmazott acilező szerves sav kloridja jelenlétében. Az acilezést természetesen végrehajt­hatjuk valamely savanhidrid és savklorid elegyével vagy keverékével is. A találmány szerint előállított (I) képletű vegyü­­letek és keverékeik — külön-külön és együttesen — erős gombaölő (fungícid) és atkaölő (akaricid) ha­tással rendelkeznek, növénykárosító (fítotoxikus) hatás nélkül. Jelentős táplálkozásgátló (antifeedent) hatás is tapasztalható bizonyos rovarféleségek eseté­ben, pl. a vándorsáskák a találmány szerinti szerek­kel permetezett növényeket nem fogyasztják. A találmány szerint előállított szerek levéltetvek elleni (aphicid) hatása is jelentős, továbbá egyes kultúr­növényeknél (pl. kukorica, köles, napraforgó, stb.) a csírázást serkentik és a szárazanyag-felhalmozásra is serkentően hatnak. Preemergensen alkalmazva a kísérletek során egyes növényeknél fokozták a szárazanyag felhalmozódását és növelték a csírázási készséget. Ugyanakkor postemergens kezelésnél sem pozitív, sem negatív fítotoxikus hatást nem lehetett kimutatni. A találmány szerint előállított vegyületek az alábbi gombatörzsek leküzdésében bizonyultak ha­tásosnak a kísérletek során: Alternaria tenuis Monilia fructigena Fusarium graminearum Cladosporium herbarum Trichotecium roseum Fusarium oxisporum Aspergillus flavus Aspergillus oryzae Pénicillium species Mucor mucedo Rhizopus nigricans Bothrytis cinerea Phytophtora infestans Endostigme pirina A találmány szerint előállított szerek biológiai hatását főleg az alábbi kultúrnövényeken vizsgál­tuk: búza napraforgó kukorica burgonya köles borsó mustár egyéb kultúrnövények ' Az alkalmazott módszer szerint tenyészedények­­ben levő ’ talajkultúrákba megfelelő mennyiségű (pl. búza, kukorica, köles, napraforgómag, mustár vagy borsó esetén 100 szem) magot vetünk el, és a csírázáshoz optimális körülményeket biztosítunk. Kb. 5-7 nap után megvizsgáljuk, hogy a kezeletlen és kezelt talajokban hány százaléka csírázott ki a magoknak, továbbá mérjük a 14 napos növény magasságát, zöldsúlyát és szárazsúlyát. A kezelés 6 kg hatóanyag/ha dózisnak megfelelő mennyiségű találmány szerint előállított hatóanyaggal vagy szer­rel preemergensen, illetve postemergensen történik. A kezelést 1—20 ju szemcseméretűre őrölt, a 14. példa szerint készült l-fenil-2-nitro-l,3-propándiol­­-diacetát treo és eritro izomeqe 1 : 1 arányú keve­rékével preemergensen, illetve a keverékből a 15. vagy 16. példa szerinti készítménnyel postemergen­sen végeztük, és az 1. táblázatban összefoglalt eredményeket kaptuk (kontroll = 100%): 1. táblázat Keze Csírá-Magas-Zöld-Száraz­lés Növény zási % ság % súly % súly % C« búza 63 105,5 105 _ c <L> kukorica 108 99 107 — E? köles . 111 110 120 — 8 mustár 116 104 121 — napraforgó 108 98 120 — o* M borsó 100 118 131 — G ^ ÖO s § búza 108 106 ai kukorica —-90 92 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents