177066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 16-17 szénatomos alkenil-acetátok előállítására

3 177066 4-bagolylepke több komponensű feromonrendszeré­­nek fő alkotórésze, a feromonkomplex többi kom­ponensét azonban nem azonosították. [Tetrahedron Letters 6. 60S-608 (1978)]. Descoins és munka­társai azt is megállapították, hogy a nőstény ká­poszta-bagolylepkék feromonja 95 súly% Z-11 -hexa­­decenil-acetátot tartalmaz. [Chem. Abstr. 88. 101 848 e.]. Bestmann H. 1. és munkatársai számos 1-szubsz­­tituált-(Z)-l 1-álként szintetizáltak [Chem. Bér. 111. 248-253 (1978)], többek között a (Z)-l 1-hexade­­cenil-acetátot és a (Z)-ll-oktadecenil-acetátot. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha a káposzta-bagolylepke szexual-csalogató anyagát, az ismert (Z)-l 1-hexadecenil-acetátot az általunk első­nek szintetizált (Z)-l 1-heptadecenilacetáttal kombi­náljuk, és a kombináció nagyobb mennyiségben (Z)-ll -hexadecenil-acetátot és kisebb mennyiségben (mintegy 1 -30 súly%-ban) (Z)-ll-heptadecenil-ace­­tátot tartalmaz, abban az esetben olyan szinerge­­tikus hatású kompozíciót kapunk, amely már egé­szen kis légtér-koncentrációban is szignifikánsan erős izgalmi reakciót vált ki a hím káposzta-bagoly­lepkékből. A szinergetikus hatás azért különösen meglepő, mert bár szexferomon kombinációk egyéb lepke­fajokra már ismertek (4 042 681 és 4 059 689 sz. USA-beli leírások), de azok komponensei minden esetben két szénatomszámban különböznek egymás­tól, a találmányunk szerint előállított vegyületekből készíthető kombináció ezzel szemben 16 szénatom­számú (Z)-l 1-hexadecenil-acetátot és közvetlen ho­mológját, a 17 szénatomszámú (Z)-l 1-heptadecenil­­-acetátot tartalmazza. A találmány szerinti eljárdssl előállítható új (Z)-l 1-heptadecenil-acetátot, valamint a Bestmann H. I. és munkatársai által szintetizált (Z)-l 1-hexade­­cenil-acetátot új eljárással állítjuk elő. A (Z)-II-he­xadecenil-acetátot korábban acetilén-származékból halogén-vegyületekkel [Ando, T. és munkatársai: Agric. Bioi. Chem., 41, (8), 1485], vagy hidroxi-al­­dehidek Wittig-típusú kondenzációs reakciójával [Bestmann, H. I. és munkatársai: Chem. Bér. 111, 248 (1978)] állították elő. Mindkét eljárás intermedierjei drága kiindulási anyagokból, körülményes reakciólépéseken keresz­tül állíthatók elő (például lítium-alumínium-iridrid­­del való reagáltatás, ozonolitikus bontás, hexametil­­-diszilazán-nátriumsójának, biciklusos boraitoknak, vagy lítium-acetilid etilén-diamin komplexének al­kalmazása, lítium-amidos acetilén sóképzés és Pd/CaC03-tal végzett szelektív redukció). A (III), (V), (Va), (VI), és (Via) általános képletű közbenső termékek, továbbá R metilcso­­port jelentése esetén a (II) általános képletű inter­medierek és az (I) általános képletű végtermékek az irodalomban le nem írt, új vegyületek. A találmányunk szerinti eljárással az (I) általá­nos képletű vegyületeket - a képletben R hidro­génatomot vagy metilcsoportot jelent - oly mó­don állítjuk elő, hogy valamely (VI) általános képletű vegyületet - a képletben X halogénato­mot, Y védőcsoportot, előnyösen tetrahidro-piranil­­oxí-, I-etoxi-etoxi- vagy acilcsoportot jelent -, amit kívánt esetben (VII) általános képletű - a képletben X jelentése a fenti - vegyületből, elő­nyösen 3,4-dihidro-2H-piránnal, etil-vinil-éterrel vagy acilezéssel állítunk elő, oldószeres közegben, például acetonitrilben valamely bázis, például ká­lium-karbonát jelenlétében trifenil-foszfinnal reagál­­tatjuk. A reagáltatást előnyösen magas hőmérsékle­ten, célszerűen a reakcióelegy forráspontján, több órán át végezzük. Ily módon egy (V) általános képletű vegyületet kapunk - a képletben X-halo­­génion, Y jelentése a fenti. Az (V) általános kép­letű vegyületet a reakcióelegytől elkülönítjük, majd fémkáliumnak valamely hexaalkil-foszforsav-triamid­­dal, előnyösen hexametil-foszforsav-triamiddal ké­szült oldatával vagy dimetil-szulfoxidból nátrium­­-hidriddel képzett dimzil-nátriummal (nátrium-metil­­-szulfinil-metaniddal), majd valamely (IV) általános képletű vegyülettel - a képletben R jelentése a fenti - reagáltatjuk és az így kapott (III) általános képletű vegyületet - a képletben R és Y jelentése a fenti - a reakcióelegyből kinyerj ük. Ezt köve­tően a (III) általános képletű vegyületet - ameny­­nyiben Y csoport acetiltől eltérő — adott esetben hidrolizáljuk és az így kapott (II) általános képletű vegyületet - a képletben R jelentése a fenti - va­lamely acetilező szerrel acetilezzük, vagy a (III) általános képletű vegyület Y csoportját - amennyi­ben Y csoport acetiltől eltérő - acetilcsoportra cseréljük ki és a kapott (I) általános képletű ve­gyületet a reakcióelegyből kinyerjük. A találmány szerint oly módon is eljárhatunk, hogy valamely (VII) általános képletű vegyületet — a képletben X halogénatomot jelent — acetile­­zünk. Ez esetben acetilező szerként célszerűen ecetsavanhidridet alkalmazunk. A kapott (IVa) álta­lános képletű vegyületet — a képletben X jelentése a fenti - oldószeres közegben, például acetonitril­ben valamely bázis, például kálium-karbonát jelen­létében trifenil-foszfinnal reagáltatjuk és az így ka­pott (Va) általános képletű vegyületet - a képlet­ben X halogénion - a reakcióelegy női elkülönít­jük, majd dimetil-szulfoxidból nátrium-hidriddel képzett dimzil-nátriummal (nátrium-metil-szulfini1- -metaniddal), majd valamely (IV) általános képletű vegyülettel — a képletben R jelentése a fenti - reagáltatjuk és az így kapott (I) általános képletű vegyületet — a képletben R jelentése a fenti — a reakcióelegyből kinyerjük. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­letekből készítményt oly módon állíthatunk elő, hogy például az R=hidrogén-aU ;nnak és R= metil­­-csoportnak megfelelő jelentésű két komponensből álló keverékből adott esetben legfeljebb tízszeres súlymennyiségű szerves oldószerrel oldatot készítünk. Szerves oldószerként előnyösen normál hexánt, növényi olajokat (pl. napraforgóolaj), paraffinolajat, halogénezett szénhidrogéneket, kloroformot, ben­zolt és homológjait alkalmazhatunk. A találmány szerint előállított készítményeket és eljárást az alábbi példák szemléltetik, anélkül, hogy igényünket ezekre korlátoznánk. Kísérleteinkhez az állatokat félszintetikus tápta­lajon [Nagy Barnabás: Acta Phytopath. Acad. Sei. Hung. 5. 73-79 (1970)] folyamatosan fönntartott laboratóriumi tenyészetből vettük. A tenyésztés 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents