177053. lajstromszámú szabadalom • Háromdimenziós ipari épületelem
9 177053 10 kok lényegében betontestek, amelyeknek igen jó hő- és hangszigetelő tulajdonságaik vannak. Elképzelhető két alapmodul vagy épületelem közé helyezett sík padlólemez is, amely a belső helyiségek szabad hosszát növeli. Ha figyelemmel kíséijük, hogy az alapmodulból hogyan származtattuk le a különféle épületelemeket, megállapíthatjuk, hogy ezek mind (például a 44. ábrán látható) egyetlen formában alakíthatók ki. Ennek megfelelően a forma hosszirányú mérete nagy. A gyártás során a gerendák készítésénél alkalmazott techológiához hasonló módon járunk el. A „kihagyásos” részek az alapmodulban egymást kiegészítő épületelemeknek megfelelő elemekként vannak leválasztva egymástól. Ezt láthatjuk a 44. ábrán. Itt 37 alapmodulnál az elhagyott rész mint 38 padlólemez (lap) kerül felhasználásra. 39 hivatkozási számmal alapmodult, 40 hivatkozási számmal pedig félszárnyú épületiemet jelöltünk. Nyilvánvaló, hogy a fentiekben vázolt épületelemek és kombinációk ismételt alkalmazásával többemeletes épületek is előállíthatok, amelyeknek különböző emeletein a beosztás a tervek előírásai és a kívánt beosztások szerint azonos vagy egymástól eltérő is lehet. A találmány szerinti épületelemek visszavezethetősége egyetlen alapmodulra lehetővé teszi a termelés maximális gépesítését és ezzel a találmány legfőbb céljának tekinthető gazdaságosságot. Minthogy a mérethatárok és anyagok elméletileg nem köteleznek, a gazdaságos szállítási lehetőségek függvényében a méretek és súlyok adott keretein belül az egyre nagyobb méretek felé irányuló fejlődéssel kell számolni. A fentiekben leírt találmány szerinti háromdimenziós elemek nemcsak bármilyen alakú többemeletes épületszerkezetek előállítására alkalmasak,' hanem lehetővé teszik minden emelet számára merev doboz alakú szerkezet létesítését, amelyben a szerkezet két alapvető része (tudniillik a padlólemezek és a falak) fokozza a külső behatásokkal, nevezetesen a statikus terhelésekkel, a szélnyomással és a szeizmikus hatásokkal szembeni ellenállást. Az épületszerkezetnek ez az előnyös tulajdonsága, amely különösen alkalmassá teszi földrengéses vidékeken többemeletes épületek kialakítására, abból származik, hogy a különféle épületelemek összeköthetők egymással, amikor is a padlólemezek merev kapcsolatba jutnák a hordfalakkal, úgyhogy térbeli szerkezetek jönnek létre, amelyek lényegében monolitikusak és amelyeknek részei egymással hatásosan együttműködnek. Ez más szavakkal anynyit jelent, hogy az épületszerkezet - jóllehet számos épületelemből lett összeállítva — az egyes elemek között olyan benső kapcsolatot biztosít, amelyben az épületelemek elveszítik önállóságukat, többé már nem a szerkezet egyes elemeit alkotják és ezért funkciójuk beolvad a szerkezet egészének szerepébe. Az egyes épületelemek közötti merev és hatásos kapcsolat nemcsak ónnak származik, hogy az alapmodulnak különleges alakja van, hanem onnan is, hogy valamennyi épületelem elhagyással az alapmodulból van származtatva. Két épületelemet egymással összekötve nemcsak a kérdéses függőleges lapok szomszédos függőleges élei kerülnek kapcsolatba, hanem az egyik elem szárnyának egy része egy szomszédos elem függőleges lapjának megfelelő részére kerül és ezzel biztosítja az egyes épületelemek statikai merevségét. Ezzel kapcsolatban utalunk a 3., 6., 11., 16., 17. és 22. ábrán látható kötésekre. E kötések mindegyikében a kötés merevsége főleg abból származik, hogy az 5 és 6 szárnyak egyike egy-egy további épületelem függőleges 3 lapjára kerül. Ugyanilyen merevségű kötés keletkezik akkor, ha az alapmodult a 22.-35. ábrákkal kapcsolatban leírt 111 lappal (22. ábra) társítjuk és ezzel monolittá alakítjuk. Valamely épületelem szárnya ebben az esetben is egy vele társított épületelem függőleges lapjának fölső szélére kerül. Szabadalmi igénypontok: 1. Háromdimenziós ipari épületelem, azzal jellemezve, hogy aszimmetrikus modulként van kialakítva, amely függőleges lapból és ezzel helytállóan összekötött vízszintes lapból áll, a vízszintes lapnak célszerűen legalább egy pereme és fölső oldalán bordái, valamint helyszíni betonöntéshez fegyverzet befogadó zónái vannak. (1977. IV. 06.) 2. Az 1. igénypont szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízszintes lap rövidebb, mint a függőleges lap, amely a vízszintes lap alól részben kiáll: (1977. IV. 06.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízszintes lap a függőleges lap gerincén húzódó pihenőt határoló váll. (1977. VIII. 26.) 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függőleges lapban járatokat alkotó nyílások vannak. (1977. IV. 06.) 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függőleges és a vízszintes lapban egyaránt kihagyások vannak. (1977. IV. 06.) 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízszintes lap fölső oldalán kötőelemeket és szolgáltatási szerelvényeket befogadó hornyokat képező bordázat van. (1977. IV. 06.) 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függőleges lapnak a vízszintes lap által fedetlenül hagyott fölső gerincében fegyverzet befogadó norony van, amelynek egyik oldala a vízszintes lap vastagságával alacsonyabb a másiknál és vízszintes lapot támasztó pihenőt alkot. (1977. IV. 06.) 8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti épületelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függőleges lapnak a vízszintes lap által fedetlenül hagyott fölső gerincében egyenlő magasságú oldalakkal határolt fegyverzetbefogadó horony, a vízszintes lapban pedig ilyen horony fölé eső beöntő nyílás van. (1977. IV. 06.) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
