177046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vastag széntelepek legalább két szeletben történő omlasztásos fejtésére.
3 177046 4 nem hat közre, hanem csak a főtehullás csökken a következő szelet fejtésénél. 3. A hálószőnyeg rövid időn belül tönkremegy, elszakad már akkor, amikor az esetleg több tonna súlyú omladék tömbök rázuhannak. Ez pedig a következő szelet fejtésénél gyakran komoly üzemviteli nehézséget okoz. 4, A biztonsági problémák az előbbiekből következnek. A legnagyobb probléma azonban az, hogy az eljárás — mechanikai jellege miatt — az endogén tüzek kialakulását semmiképpen nem csökkenti, sőt ezek az eljárás következtében kevésbé tömörebb omladék rétegben könnyebben létrejöhetnek. Az AS 22 16 039 sz. NSZK szabadalmi leírás bányászati biztosításra szolgáló hidraulikus kötőanyagra vonatkozik. A kötőanyag fő alkotóeleme: adott szemcseeloszlású természetes anhidrit és gipsz-félhidrát, valamint adott mennyiségű víz. A keverékhez esetenként aktivátort is kell adagolni. A fenti találmány szerinti kötőanyag összetevőinek előállítása és a bányabeli felhasználási helyre való pneumatikus szállítása kényes és bonyolult művelet és ennek megfelelő berendezéseket, csőhálózatot kíván. A hidraulikus kötőanyagnak a teljes kötés utáni nyomószilárdsága viszonylag alacsony értékű, így nagyobb szilárdsági és biztonsági követelmények mellett nem alkalmazható. Fejtés omladék szilárdításra ebből kifolyólag és technológiai okokból nem használják, illetve nem is használható. A találmány célja olyan eljárás megvalósítása, amelynek segítségével a vastag széntelepek több szeletes, omlasztásos fejtése az endogén tüzek keletkezési veszélyének lényeges csökkentésével és ugyanakkor a munkahelyi kapacitási és szenelő teljesítményi értékek számottevő növekedése mellett végezhető. Ennek során nagy tömegben rendelkezésre álló, olcsó anyagot használunk fel egyszerű technológiával és nagy termelékenységgel. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogyha az omladékot szilárdító oldattal kezeljük, zömében az omlasztás helyén keletkező anyagokból szilárd réteget lehet létrehozni, amely alatt a következő szelet fejtése az eddig szükséges 1—3 év várakozási idő helyett nagyságrenddel rövidebb idő után elkezdhető. A szilárdulásban alapvető szerepe van az omladék elporladt részének, mely a szükséges, 1 mm alatti szemcseméretben és a szilárdítandó omladék térfogatára vonatkoztatott 5-10 tf%-ban általában minden szokásos fedüanyag-márga, homokos márga, agyag, homok, csigás márga, stb. - esetében rendelkezésre áll. Ha azonban pl. mészkő fedünél nem képződik elegendő mennyiségű elporlott rész az omladékban, a szilárdító oldathoz nagy fajlagos felületű adalékanyagot, pl. erőművi pernyét, pernyesalakot, homokot, dolomitport, stb. adagolunk a hiányzó rész pótlására. Külön jelentősége van annak, ha az omladék csigás kövületet is tartalmaz. Az ilyenkor rendelkezésre álló CaC03 tartalom ugyanis fokozza a szilárdulást. Miközben ugyanis az oldat az omladék szilárdítandó rétegét áztatja és átjárja, a szilárdulás nemcsak az omladék darabok között jön létre, hanem a darabokon belül is. Az omladék darabok először képlékennyé válnak, majd a szilárdító oldat hatására meg is duzzadnak. így a nagyobb, képlékeny omladék-darabok és az ezek közötti kisebb szemcsézetű, szintén képlékennyé alakult omladék részek egy viszonylag összefüggő, plasztikus és így gyakorlatilag légelzáró, később betonszerűen megszilárduló réteget képeznek. Ez a réteg és a szilárdító oldat áztató-hőelvonó hatása minimálisra csökkenti az endogén tüzek kialakulásának lehetőségét. A viszonylag kevés kötőanyag felhasználása melletti elegendő mértékű szilárdulás azonban nemcsak az oldat kötéskialakító összetevőinek hatásaként jön létre, hanem ebben meglepő módon előnyösen közrehat a nagyobb darabok duzzadása folytán „belülről” és a szilárduló omladék réteg feletti omladék tömegtől eredő, „kívülről” jelentkező járulékos nyomóhatás is. Az így kialakuló, általában 10—100 cm vastagságú szilárdított omladék réteg elegendő teherbírású a találmány céljának megvalósítására. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy aktivizátor(ok) mennyiségének növelésével pótolni lehet a' csigás márga esetlegesen nem elegendő mennyiségét. Az oldathoz adott esetben felhasználandó, az alkálifémekhez és az alkáliföldfémekhez tartozó anyag(ok) kloridja a kötésgyorsító hatás mellett előnyösen növeli a kezelt réteg kezdeti és vég nyomószilárdsági értékét. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás vastag széntelepek omlasztásos fejtésére, melynél a telepet legalább kettő szeletben fejtjük, azon alapul, hogy égetett vagy oltott mész és/vagy cement, továbbá adott esetben alkálifémekhez illetve alkáliföldfémekhez tartozó anyag(ok) kloridja, pl: nátriumklorid, magnéziumklorid, kalciumklorid, stb., valamint szükséges esetben nagy fajlagos felületű adalékanyag, pl. erőművi pernye, pemyesalak, homok, dolomitpor, stb., segítségével és víz hozzáadásával omladék szilárdító oldatot állítunk elő. Ezt a szilárdítandó omladék térfogatához viszonyítva legalább 10 tf%-ban célszerűen 20-25 tf%-ban, egy vagy több részletben az omladékba adagoljuk. A széntelep következő szeletét* pedig a szilárdított omladék alatt fejtjük. Az égetett vagy oltott meszet és/vagy a cementet a víz súlyához viszonyítva együttesen 10-60 súly%, célszerűen 20-40 súly% mennyiségben adagoljuk az oldatba. Az alkálifémekhez, illetve az alkáliföldfémekhez tartozó anyag(ok) kloridjából — adott esetben - a víz súlyához viszonyítva 0,3—6 súly%, célszerűen 0,8—3,0 súly% mennyiséget adunk az oldathoz. Szükséges esetben a víz súlyára vonatkoztatva 5—30súly%, célszerűen 15—20súly% nagy fajlagos felületű adalékanyagot is adagolunk. Az eljárás előnyös kiviteli módja szerint az oldatot külszínen állítjuk elő, majd csőrendszer útján, gravitációsan vagy szivattyú közbeiktatásával juttatjuk el az omladékba. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
