177035. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új ciklopropán-tiokarbonsav-észtereket tartalmazó miticid készítmények, valamint eljárás a készítmények hatóanyagának előállítására
5 177035 6 II. táblázat \ vegyület sorszáma 50%-os mortalitáshoz szükséges koncentráció kifejlett egyedek peték esetében 1 >0,05 0,005 2 > 0,05 0,01 3 0,03 0,005 4 >0,05 0,03 5 0,05 0,01 6 > 0,05 0,01 7 0,04 0,003 A fenti adatokból látható, hogy a találmány szerinti, (I) általános képletű vegyületek hatásosan hasznosíthatók atkák irtására. Különösen hatásosak az (I) általános képletű vegyületek atka-ovicidként, vagyis az atkapetékből a lárvák kikelésének meggátlásában. Az (I) általános képletű vegyületek fitotoxicitását olyan kísérletekben vizsgáljuk, ahol összehasonlítási célokból az analóg fenilszármazékok fitotoxicitását is vizsgáljuk. így a kísérletekben (I) általános képletű vegyületként ciklopropán-tiokarbonsav-S - (3,4-diklór)-benzil-észtert és ciklopropán-tiokarbonsav-S-(2-klór-benzil)-észtert, illetve összehasonlító vegy öletekként ciklopropán-tiokarbonsav-S-(3,4-diklór-fenil)-észtert és ciklopropán-tiokarbonsav-S-(2- -klór-fenil)-észtert használunk. A kísérleteket egy adott vegyület herbicid hatásának vizsgálatára általunk szokásosan alkalmazott módszerekkel hajtjuk végre, éspedig közelebbről a következőképpen: Kikelés előtti (preemergens) herbicid hatás vizsgálata Analitikai mérlegen a vizsgálni kívánt vegyületből 20 mg-ot kimérünk egy pergamenszerű papírra, majd a papírról a vegyületet 30ml-es szélesszájú lombikba helyezzük és a lombikba 3 ml, 1 súly% Tween 20 márkanevű felületaktív anyagot (aktív anyaga polioxietilén-szorbitán-monolaurát) tartalmazó acetont öntünk a vegyület feloldására. Ha a vegyület acetonban nem oldódik, az aceton helyett vizet, etanolt vagy dimetil-formamidot használhatunk. Ha oldószerként dimetil-formamidot használunk, akkor legfeljebb 0,5 ml-t használunk belőle a vegyület oldására, majd valamilyen más oldószerrel egészítjük ki az oldatot 3 ml térfogatra. A kapott 3 ml oldatot ezután egyenletesen kipermetezzük kisméretű, Styrofoam márkanevű polisztirol habból készült tálakba töltött talajra egy nappal azután, hogy a talajba a kísérleti gyomnövények magvait elvetettük. A permetezéshez 1,3 kg/cm2 nyomású sűrített levegővel működtetett, No. 152 DeVilbiss típusú permetezőfejet használunk. Az alkalmazott felhasználási arány 0,9 g/m2, míg a permettérfogat 0,13 liíer/m2. A permetezést megelőző napon a 18 cm hosszú, J3cm széles és 7 cm mély tálakba 5,1 cm vastagon agyagos homokföldet terítünk, majd a talajba hét különböző gyomnövény magvait vetjük különálló barázdákban, egy barázdába egyfajta gyomnövény magvait vetve. A magvakat úgy takaijuk be a talajjal, hogy l,3cm-es mélységben helyezkedjenek el. Elegendő magvat vetünk el ahhoz, hogy kikelés után a növények méretétől függően barázdánként mintegy 20-50 palánta legyen. A következő gyomnövények magvait használjuk: ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis); ecsetpázsit (Setaria spp.),^kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), disznóparéj (Amaranthus retroflexus), szareptai mustár (Brassica juncea) és a lósóska (Rumex crispus). A kísérletben haszonnövényként Pinto-fajtájú babot (Phaesolus vulgaris) is vizsgálunk. A permetezés után a tálakat üvegházakban helyezzük el és ott 21-29 °C-on tartjuk, illetve vízzel öntözzük őket. A permetezés után két héttel a növények károsodását megállapítjuk azonos korú kezeletlen növényekkel összehasonlításban. A károsodás mértékét 0% és 100% közötti értékkel jelöljük, ahol 0% károsodásmentességet, míg a 100% teljes kipusztulást jelöli. Kikelés utáni (postemergens) herbicid hatás vizsgálata A kikelés előtti kezelésnél ismertetett tálakban hat növény, éspedig az ujjasmuhar, kakaslábfű, vadzab, szareptai mustár, lósóska és Pinto-fajtájú bab (Phaseolus vulgaris) magvait vetjük el, majd a tálakat 21—29 °C hőmérsékletű üvegházban helyezzük el és naponta vízzel öntözzük. A vetés után mintegy 10-14 nappal, amikor a karóbab elsődleges levelei már csaknem teljesen kifejlődtek és az első háromlevelű hajtások éppen kihajtani kezdenek, a növényeket bepermetezzük. A permet levet úgy készítjük, hogy a kísérleti vegyületből 20 mg-ot feloldunk 5 ml, 1 súly% Tween 20 márkanevű felületaktív anyagot (aktív anyaga polioxíetilén-szorbitán-monolaurát) tartalmazó acetonban, majd az oldathoz 5 ml vizet adunk. Az oldatot ezután 1,3 kg/cm2 nyomású sűrített levegővel működtetett, No. 152 DeVilbiss típusú permetezőfejjel kipermetezzük a kísérleti növények lombozatára. A permetben a hatóanyag koncentrációja 0,2 súly%, az alkalmazott felhasználási arány 0,9 g/m2 és a permettérfogat 0,15 liter/m2. A károsodást két héttel a kezelés után értékeljük ki; ugyanúgy, mint a preemergens kezelésnél. A kapott eredményeket a III. táblázatban foglaljuk össze. A III.táblázat eredményeiből világosan látható, hogy a találmány szerinti vegyületek jóval kevésbé fitotoxikusak, mint a megfelelő S-fenil-észterek. A találmány szerinti vegyületeket kis fitotoxicitásuk révén különösen előnyösen hasznosíthatjuk atkafélék irtására, célszerűen a növényzet lombozatára kiszórva. A találmány szerinti mitieid hatású vegyületeket atkairtás céljából — miként említettük — olyan 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
