177028. lajstromszámú szabadalom • Elektroanalitikai mérőkészülék folyadékok és/vagy gázok összetevőinek és/vagy jellemzőinek meghatározására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177028 Bejelentés napja: 1977. IX. 03. (RA-664) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 27/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. X. 28. Megjelent: 1982. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Daróczy János okleveles villamosmérnök 32,5%, Erdélyi János okleveles villa- RADELKIS Elektrokémiai mosmérnök 20%, Dr, Havas Jenő okleveles vegyész 32,5%, Kecskés Lajos Műszergyártó Szövetkezet, okleveles vegyészmérnök 15%, Budapest Budapest Elektroanalitikai mérőkészülék folyadékok és/vagy gázok összetevőinek és/vagy jellemzőinek meghatározására 1 A találmány tárgya elektroanalitikai mérőkészülék, amely elektrokémiai mérőcellájával és mérőrendszerével alkalmas folyadékok és/vagy gázok, pl. biológiai minták összetevőinek és/vagy jellemzőinek (pl. ionkoncentrációk) meghatározására, oly 5 módon, hogy az összetevőkkel és/vagy jellemzőkkel függvénykapcsolatban levő egyensúlyi mérőjel értékét automatikusan határozza meg és a zavarokat jelzi. 10 Az 1960-as, 70-es években az analitikai kémiában, a laboratóriumi diagnosztikában, az intenzív betegellátásban elterjedtek az elektroanalitikai mérőmódszerek és készülékek. A mérési módszerek lényege abban áll, hogy a mérőelektródot és a vonatkozási elektródot vagy közvetlenül, vagy elektrolit oldat és membrán közbeiktatásával közvetve a mintába helyezik, és az 20 elektródokhoz kapcsolt, előzőleg ismert illesztő oldatok és/vagy gázok segítségével hitelesített (illesztett) mérőkészülékkel meghatározzák a mérőcella feszültségét, vagy a mérőcellán átfolyó áram erősségét. A cellafeszültség vagy az áramerősség egyen- 25 súlyi értéke a minta meghatározandó komponense koncentrációjának, aktivitásának, illetve pX-értékének (X = H, Na, K, Cl, F stb.), parciális nyomás-értékének (po2, Pco2> Ph2 stb-), vagy vezetőképességének egyértelmű függvénye. 30 2 Az elektroanalitikai mérőkészülékekkel a mérés úgy történik, hogy a mérőcellában elhelyezik, vagy a mérőcellával érintkezésbe hozzák a mintát, és a kijelzőn leolvassák az egyensúlyi értéket. A mérőrendszer az egyensúlyi értéket nem azonnal, hanem a mérőcella minőségétől, a meghatározandó komponens halmazállapotától, koncentrációjától, stb. függően hosszabb-rövidebb (1-5 perc) idő alatt az ún. válaszidő elteltével éri el. Ezért úgy járnak el, hogy az idő függvényében figyelik a mérőjel alakulását, és azt az értéket fogadják el egyensúlyinak, amely esetben úgy vélik, hogy a mérőjel nagysága már nem, vagy csak nagyon keveset változik. A Magyar Szabványügyi Hivatal műszaki irányelvei szerint pl. a potenciometriában egyensúlyinak kell elfogadni a mérőjelet, ha annak változása 0,1 mV/perc értéknél nem nagyobb, (MSz 12744/2-77). Az utóbb leírtakból következik, hogy az elektro analitikában használatos mérési eljárások és készülékek eddig ki nem küszöbölt fogyatékossága a mérni kívánt egyensúlyi mérőjel értékének meghatározási módjában és erre a célra megvalósított készülékek műszaki megoldásában van. Az ismert mérési eljárásokkal és készülékekkel tehát a meghatározandó mérőjel nagysága az észlelő személytől függő pontossággal mérhető csak. A szubjektív hiba nagysága és a leolvasott érték bizonytalansága akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a 177028
