177028. lajstromszámú szabadalom • Elektroanalitikai mérőkészülék folyadékok és/vagy gázok összetevőinek és/vagy jellemzőinek meghatározására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177028 Bejelentés napja: 1977. IX. 03. (RA-664) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 27/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. X. 28. Megjelent: 1982. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Daróczy János okleveles villamosmérnök 32,5%, Erdélyi János okleveles villa- RADELKIS Elektrokémiai mosmérnök 20%, Dr, Havas Jenő okleveles vegyész 32,5%, Kecskés Lajos Műszergyártó Szövetkezet, okleveles vegyészmérnök 15%, Budapest Budapest Elektroanalitikai mérőkészülék folyadékok és/vagy gázok összetevőinek és/vagy jellemzőinek meghatározására 1 A találmány tárgya elektroanalitikai mérőkészü­lék, amely elektrokémiai mérőcellájával és mérő­­rendszerével alkalmas folyadékok és/vagy gázok, pl. biológiai minták összetevőinek és/vagy jellem­zőinek (pl. ionkoncentrációk) meghatározására, oly 5 módon, hogy az összetevőkkel és/vagy jellemzőkkel függvénykapcsolatban levő egyensúlyi mérőjel értékét automatikusan határozza meg és a zavarokat jelzi. 10 Az 1960-as, 70-es években az analitikai kémiá­ban, a laboratóriumi diagnosztikában, az intenzív betegellátásban elterjedtek az elektroanalitikai mérő­módszerek és készülékek. A mérési módszerek lényege abban áll, hogy a mérőelektródot és a vonatkozási elektródot vagy közvetlenül, vagy elektrolit oldat és membrán közbeiktatásával közvetve a mintába helyezik, és az 20 elektródokhoz kapcsolt, előzőleg ismert illesztő ol­datok és/vagy gázok segítségével hitelesített (illesz­tett) mérőkészülékkel meghatározzák a mérőcella feszültségét, vagy a mérőcellán átfolyó áram erős­ségét. A cellafeszültség vagy az áramerősség egyen- 25 súlyi értéke a minta meghatározandó komponense koncentrációjának, aktivitásának, illetve pX-értéké­­nek (X = H, Na, K, Cl, F stb.), parciális nyomás­­-értékének (po2, Pco2> Ph2 stb-), vagy vezető­­képességének egyértelmű függvénye. 30 2 Az elektroanalitikai mérőkészülékekkel a mérés úgy történik, hogy a mérőcellában elhelyezik, vagy a mérőcellával érintkezésbe hozzák a mintát, és a kijelzőn leolvassák az egyensúlyi értéket. A mérőrendszer az egyensúlyi értéket nem azonnal, hanem a mérőcella minőségétől, a meghatározandó komponens halmazállapotától, koncentrációjától, stb. függően hosszabb-rövidebb (1-5 perc) idő alatt az ún. válaszidő elteltével éri el. Ezért úgy járnak el, hogy az idő függvényében figyelik a mérőjel alakulását, és azt az értéket fogadják el egyensúlyi­nak, amely esetben úgy vélik, hogy a mérőjel nagysága már nem, vagy csak nagyon keveset válto­zik. A Magyar Szabványügyi Hivatal műszaki irány­elvei szerint pl. a potenciometriában egyensúlyi­nak kell elfogadni a mérőjelet, ha annak válto­zása 0,1 mV/perc értéknél nem nagyobb, (MSz 12744/2-77). Az utóbb leírtakból következik, hogy az elekt­­ro analitikában használatos mérési eljárások és készülékek eddig ki nem küszöbölt fogyatékossága a mérni kívánt egyensúlyi mérőjel értékének meg­határozási módjában és erre a célra megvalósított készülékek műszaki megoldásában van. Az ismert mérési eljárásokkal és készülékekkel tehát a megha­tározandó mérőjel nagysága az észlelő személytől függő pontossággal mérhető csak. A szubjektív hiba nagysága és a leolvasott érték bizonytalansága ak­kor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a 177028

Next

/
Thumbnails
Contents